A cikksorozat zárásaként az olvasóink által küldött megjegyzéseket, valamint a korábbi cikkeimben megjelent kérdőív eredményeit értékelem ki.
Az első két cikkben felvetettem annak dilemmáját, hogy vajon mennyire tudják maguk a befektetők, hogy kell-e és ha kell milyen mértékben adót fizetniük a bitcoinon (avagy bármely más kriptoeszközön) keresett nyereségük után. A harmadik cikkben pedig az Andersen (az egyik legnagyobb adótanácsadó cég Magyarországon) válaszolta meg ezt a dilemmát, ahol kiderült, hogy bizony kell fizetni itthon adót, ha magyar magánszemélyről beszélünk, akkor egészen pontosan 26,5%-ot minden nyereségesen zárt ügylet után. Sőt, a veszteségesen zárt ügyletek veszteségét nem lehet szembe állítani ezzel a nyereséggel. Így tehát nem a nettó eredményünk után adózunk, hanem a bukók „negatív” adópajzsát elveszítjük. A nyerőket viszont kivétel nélkül le kell adóznunk. Köszönhető mindez annak, hogy a magyar jogalkotó még nem szabályozta a kriptoeszközök adózását, így annak nyeresége úgynevezett „egyéb jövedelemnek” minősül a személyi jövedelemadó törvény nézőpontjából.
Alapblog kommentekre adott válasz
Az olvasóink is aktívak voltak a kérdésben és kisebb kommentháború is kialakult az Alapblog facebook oldalán a témában. Volt olyan, aki egyenesen arra bíztatta a többi olvasót, hogy inkább ne fizessen adót. Ettől személy szerint én messze elhatárolódok. Meggyőződésem, hogy az államnak járó adót be kell fizetni. Éppen ezért, fontos szempont egy befektetésnél, hogy mielőtt megveszünk valamit, ne csak azt mérlegeljük, hogy ezen fogunk-e keresni, hanem azt is, hogy mennyit fogunk adózni, amikor a nyereséget realizáljuk. Anno én megcsináltam a házi feladatom, ezért öt évvel ezelőtt nem bitcoint vettem, hanem egy kriptodevizákat kezelő magyar társaság részesedését, amely később befektetési alappá alakult (megszűnt és létrejött helyette egy alap, de ez részletkérdés). Befektetési alapként ez már szabályozott eszköz, így pedig az adója csak 15% szemben a 26,5%-kal, amit akkor kellene adóznom, ha tisztán megvettem volna az érintett kriptodevizákat. Sőt, TBSZ-re is tehető, így az adója, ha élünk a TBSZ adta lehetőségekkel 0%-ra csökkenthető.
Volt olyan a kommentelőink között, aki azt javasolta, hogy várjuk ki az OECD, tervek szerint idén megjelenő ajánlását a kriptoeszközök adózására nézve. Azzal indokolta, hogy azt remélhetőleg majd átveszi a magyar szabályozó is, és ha ez megtörténik, akkor bekerülhet az szja-törvénybe e a kiegészítés. Így 15%-ra csökkenne a már eddig megvett bitcoinunk adója. Ez már egy működőképes tanács. Viszont egy nagy gond van vele, mégpedig az, hogy egészen addig, amíg ez meg nem történik, nem adhatjuk el a megvett bitcoinunkat. Ugyanis, ha eladjuk, akkor most még a 26,5%-kal kell adóznunk. Ez komoly rugalmatlanságot okoz a befektetésünkben ilyen volatilis árfolyam mellett.
A kérdőív eredménye
Komoly izgalommal vártam, hogy vajon mennyire lesz értékelhető az első két cikkben megjelent kérdőívem, ami azt a kérdést firtatta, hogy vajon az olvasóink fektettek-e valaha kirptoeszközbe. Illetve, hogy tudják-e, hogy ma mennyit kell adóznia egy magyar magánszemélynek az azon realizált nyereség után. Engem is meglepett, hogy több mint 2000-en töltötték ki a kérdőívet. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki megtette. Így igazán értékelhetővé vált az eredményt. Bár statisztikailag nem tudom vizsgálni, hogy a kitöltés reprezentatív-e az átlag magyar befektető szempontjából, de az az érzésem, hogy a 2000-es számosság és az alapblog olvasói köre talán még felül is reprezentálja a pénzügyi ismertek szintjét az átlagos magyar kriptobefektetőnél. Így, ha nem is nevezehetem hivatalosan reprezentatívnak, az eredményeit mégis kifejezetten alkalmasnak tartom az elemzésre. Lássuk is ezeket!
Először is meglepő volt, hogy az első kérdésre adott válasz alapján a kitöltők 39,3%-a tartott már kriptoeszközt életében. Nyilván ezt indokolhatja a cikk témája is, így egy átlagos cikknél valószínűleg nagyobb arányú volt az olvasók között a kriptobefektető olvasók száma. Éppen ezért érdemes is volt külön választani az ő válaszaikat a kriptoeszközöket soha nem tartók válaszától. Így még izgalmasabbá vált a második kérdésre adott válasz, vagyis az, hogy vajon egy magyar magánszemélynek ma mennyi adót kell fizetni a kriptoeszközök nyeresége után? A válaszok megoszlása a következő volt:
Az Andersen válaszából tudjuk, hogy a helyes válasz ma 26,5%-nyi adó. Öt évvel ezelőtt pedig 32,76% volt a helyes szám. Nézzük milyen megállapítások tehetők a kitöltött kérdőív alapján:
- A kriptodevizát soha nem tartók mindössze 8,1%-a találta el a helyes adókulcsot. Ez persze nem jó, de nem is rossz. Pusztán azt igazolja, hogy volt létjogosultsága e néhány cikket megírni. Nagyon fontos lenne, hogy minél többen ismerjék meg a kripotoeszközök ezen oldalát is mielőtt befektetési döntést hoznak.
- Sokkal izgalmasabb, hogy a kripotodevizát már valaha vásárolt befektetőknek is csak 18%-a tudta a helyes adókulcsot. Ez számomra igencsak meglepő eredmény. Persze indokolhatjuk azzal is, hogy lehet, hogy a válaszadók többsége 5 éve eladta összes kriptoeszközét és ezért válaszolták a 32,76%-ot sokan. Egyrészt vélhetően nem ez a helyzet, másrészt, ha ezt hozzáadnánk a 18%-hoz akkor is a befektetők csak 40%-a találta volna el a helyes adókulcsot. Az még mindig nagyon alacsony arány ahhoz képest, hogy elvi szinten 100 százalékuknak helyesen kellene utána bevallania (és megfizetnie) az adót.
- Ugyanígy izgalmas, hogy a kriptodevizát már valaha tartók 28,4%-a válaszolta azt, hogy nem is tudja, hogy mennyi adót kellene utána fizetnie ma Magyarországon. Ismét ebből le kellene vonni azokat, akik már eladták a múltban és megfizették utána az adót, de még így is valószínűleg elég magas az aránya azon befektetőknek, akik ma tartanak kriptoeszközt és mégsem tudják/tudták, hogy mennyi adót kell ezután majd fizetniük.
- Az kevésbé meglepő, hogy az összes válaszadó közel harmada a 15%-os adókulcsra tippelt. Hiszen, ha a kriptoeszközök azonos elbírálás alá esnének a klasszikus befektetési eszközökkel, akkor valóban ennyi lenne az adókulcs.
Lehetne még tovább elemezni a kérdőívet, de talán a leginkább izgalmas megállapítások a fentiek. Jól rámutatnak arra, hogy a kripotdevizákat nemcsak működésük tekintetében kiséri egyfajta rózsaszín köd, hanem adózásuk tekintetében is. Nagyon bízom benne, hogy e cikksorozat egy kicsit segített elfújni, fellebbenteni ezt. A célom egyértelműen az volt, hogy a kérdés ezen aspektusát is megvizsgáljam. Emellett, hogy segítsem a laikusabb befektetőket vagy potenciális befektetőket abban, hogy szélesebb információjuk legyen. Lehetőleg még azelőtt, hogy befektetési döntést hoznak. Hiszen minél inkább ismerjük a befektetésünk viselkedését és környezetét, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy jó befektetési döntést hozunk. És éppen ez az, ami egy jó portfóliókezeléshez elengedhetetlen.