Full disclosure: nem vagyok nagy kedvelője a városunk járdáit teleszemetelő bérelhető elektromos rollereknek. Nyaranta néhány alkalommal használom őket, amikor épp rosszul jön ki tömegközlekedéssel az utazás, de véleményem szerint nem sokat veszítene vele a város, ha eltűnnének egyik napról a másikra.
Egyik legnagyobb bajom, hogy saját magukat „zöld” közlekedési alternatívának állítják be, mivel használatuk jóval kevesebb CO2-kibocsátással jár, mintha saját autóval közlekedne az ember. Ez még igaz is lehet, azonban empirikus tapasztalatom alapján az emberek inkább a sétálást és a tömegközlekedés használatát váltják ki rollerezéssel, nem pedig az autózást. Ezt a feltételezésemet pedig egy nemrég megjelent tanulmány is megerősítette. Ha pedig ezekkel a közlekedési módokkal hasonlítjuk össze az elektromos rollereket, akkor már egyből nem tűnik annyira zöldnek. A rövid távú bérlés miatt kíméletlenül használt, zord időben is az utcán heverő rollerek – és akkumulátoraik – amortizációja rendkívül gyors, ami miatt rendkívül sűrűn kell őket cserélni a szolgáltatóknak. Az elhasznált rollerek alkatrészeinek újrahasznosításával kapcsolatban pedig bőven vannak kételyeim.
A tél közeledtével pedig még egy probléma merült fel bennem; ilyen időben valószínűleg jóval kevesebben használják a roller megosztókat, mint egy kellemes nyári napon. Vajon mennyire lehet pénzügyileg megtérülő egy ilyen szolgáltató működése, aminek a kereslete az év felében drasztikusan lecsökken?
Ha a Budapesten is megtalálható Bird scooter sharing céget vesszük alapul, akkor a válasz az, hogy sajnos semennyire nem megtérülő befektetés az elektromosroller-megosztás.
Forrás: Yahoo Finance
A tavaly ősszel SPAC-ügylettel tőzsdére vitt vállalat alig több mint 1 év alatt értékének 97 százalékát elveszítette, jelenleg mindössze 70 millió dollárra árazza a piac. Mielőtt tőzsdére került volna, a cégbe 2,1 milliárd dollárnyi kockázati tőkét nyomtak bele nemzetközi befektetők, akik közül a jelenlegi részvényárfolyammal még a seed investorok is veszteséget könyvelhetnek el (már ha nem adtak el a részesedésükből). Jobban tették volna, ha ezt a rengeteg tőkét a helyi tömegközlekedés fejlesztésére fordítják, persze ezt az ötletet nehézkesebb lett volna eladni a szilícium- völgyi befektetőknek…
A legtöbb elektromosroller-szolgáltató a mai napig privát tulajdonban van, így a pénzügyi helyzetükről csak elképzeléseink lehetnek, de a Bird példáját tekintve meglepődnék, ha jelentős free cash flow-t termelnének. Néhány tőkeerős szereplő, aki képes jelentős költségcsökkentésre valószínűleg meg fog maradni a piacon miután a versenytársai szép fokozatosan csődbe mentek, de valószínűtlennek tartom, hogy városonként egynél több szolgáltató hosszú távon életben tudna maradni.
Kit ránt még magával az FTX összeomlása?
Sam Bankman-Fried kriptotőzsdéjének látványos összeomlását rengeteg cikkben járta körül a sajtó, joggal a kriptovilág egyik legmeghatározóbb csődjének emlegetik. Nagyjából 10 milliárd dollárnyi ügyfélvagyon veszett el, neves intézményi szereplők is csak futhatnak a pénzük után. Az FTX-csőd pontos következményeit még nem látjuk tisztán, azonban úgy néz ki egy hasonlóan központi szereplő is járulékos vesztese lehet a kialakult helyzetnek.