Múlt hét csütörtökön Joe Biden aláírt egy adózási reformokat, megújulóenergia-támogatást és egészségügyi változtatásokat tartalmazó törvénycsomagot, amelyre jó PR-érzékkel az „inflációcsökkentési törvény” nevet aggatták. Ha engem kérdeztek volna, szerintem az „örök élet és ingyen sör törvény” jobban hangzott volna, és nagyjából ugyanannyi köze lett volna a törvénycsomaghoz mint a jelenlegi nevének.
Ezt az erős véleményt nem én találtam ki; a független Congressional Budget Office által kiadott jelentés szerint a törvény inflációra gyakorolt hatása „statisztikailag megkülönböztethetetlen a nullától”.
Na de ha nem az inflációról szól a törvénycsomag, akkor mi van benne?
Adózási reformok
Az új törvény bevezet egy minimum 15 százalékos vállalati nyereségadót, amelyet az 1 milliárd dollárnál nagyobb bevételű cégeknek kell megfizetniük. Ez a 15 százalék ismerős lehet, ugyanis ezt a 15 százalékos minimum adót szeretné a Biden-adminisztráció globálisan is bevezetni, ami ellen Magyarország hevesen tiltakozik.
Ezenkívül bevezetnek egy 1 százalékos adót a részvény-visszavásárlásokra is azzal az indokkal, hogy a vállalatok inkább fordítsák bérfejlesztésre és beruházásra a fölösleges készpénzüket ahelyett, hogy azt visszajuttatnák a tulajdonosokhoz. Ez egy nemes cél, azonban a valóságban a munkabéreket a munkaerőpiaci kereslet-kínálat mozgatja nem pedig egy vállalat fölösleges készpénzállománya, illetve arra sincsen jelenleg bizonyíték, hogy a megtérülő beruházásokat elhalasztanák a vállalatok, hogy részvény-visszavásárlásra költsék a megtermelt készpénzt.
Továbbá 80 milliárd dollár finanszírozást kap az IRS (az amerikai NAV), hogy legyen erőforrása az adócsalók felkutatására, és hatékonyabb adóbegyűjtésre. Ennyi pénzből 87 ezer IRS-ügynököt tudna felvenni a hivatal, amely hírre Elon Musk is reagált Twitteren
Egészségügy
A demokraták számára nagyon fontos a megfizethető egészségügyi ellátás. Ezért is költenek ebben a törvénycsomagban 64 milliárd dollárt az állami egészségbiztosítás kiterjesztésére és néhány nagyon drága gyógyszer árának befagyasztására. (2026-ig 10 féle extrém költségű gyógyszer árát akarják racionalizálni, 2029-ig pedig 20 készítményesre bővítenék a listát.) Továbbá lehetősége lesz az államnak megbüntetnie azokat a gyógyszeripari vállalatokat, akik az inflációnál nagyobb mértékben emelik a gyógyszereik árát a következő 10 évben.
A törvénycsomag ezen része az, aminek értékelhető hatása lehet az inflációra, de az akut problémát ezek a módosítások sem oldják meg.
Megújuló energia
A törvénycsomag legnagyobb részben megújuló energiával, és klímaváltozással foglalkozik, a tervezett 485 milliárd dolláros teljes kiadásból ide tartozik 386 milliárd dollár. Ez a kiadás beruházások támogatásában és adóleírások alkalmazásában valósul meg. Mind vállalatok mind egyének számára kedvezőbb lesz a beruházás napelemekbe, hőszivattyúkba, szélerőművekbe és egyéb megújuló energiát termelő eszközökbe – ezen beruházások költségének egy részét leírhatják az adójukból.
A nagyobb projektek finanszírozásában is segíteni fog a törvénycsomag: adóleírást kaphatnak az atomerőművekbe, zöld hidrogénbe vagy carbon capture technológiába (szén-dioxid megkötése a levegőből) beruházó vállalkozások is.
Bekerült a törvénycsomagba egy 7500 dolláros támogatás, amelyet új elektromos autók vásárlásakor vehetnek igénybe a magánszemélyek. Érdekes módon a Ford és a GM is bejelentette, hogy elektromos modelljeik árában 6.000-8500 dolláros áremelést terveznek az infláció hatására, így ebből a 7500 dolláros kedvezményből a magánszemélyek valószínűleg nem sokat fognak érezni.
Konklúzió
Összességében az „Inflation Reduction Act” nem más, mint az elnöksége kezdetén Biden által sikertelenül promótált „Build Back Better” törvénycsomag egy jelentősen karcsúsított változata. A jelenleg 40 éves csúcson tomboló amerikai inflációra nem hoz rövid távú megoldást.
Érdekes megemlíteni még, hogy a tervek szerint a törvénycsomag nettó pénzügyi hatása a következő 10 évre nettó 305 milliárd dollár állami szufficitet jelentene. Ez azonban úgy jön össze, hogy a következő 5 évben még deficites lesz a nettó hatás, és 5 év után jelennek majd meg ténylegesen a bevételek.
Ez nagyon hasonló ahhoz ahogyan én szoktam tervezni a költségvetésemet. Most még elköltök mindent, de később majd spórolok, ígérem! Remélem mind a saját, mind az amerikai állam nevében, hogy sikerül összehozni ezt a bravúrt…
Joe Biden mélypontja
Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe Biden még az elődjénél is rosszabbul áll a felmérésekben, sőt a második világháború óta tartó időszak elnöki átlagával szemben is.