Erdogan és a devizapiac esete: a gazdaság a kompromisszumokról (is) szól.
Törökország elnökét, Recep Tayp Erdogan-t a nemzetközi sajtó nem sorolja a legdemokratikusabb vezetők közé. E vélekedés számos dologra visszavezethető, de a gazdaságban talán a jegybank esete illusztrálja a legjobban a helyzetet. A jegybanki függetlenségnek nagy előnyei vannak, nem véletlenül lett kitalálva, éppen az elszabadult, a saját újraválasztását mindenek fölé emelő politikusok megzabolázására. Erdogan viszont a jegybank szerepéről olyannyira másképp vélekedik, hogy az utóbbi években szokásává vált tetszés szerint váltogatni a jegybank vezetőit.
Erdogan elnök jegybank iránti érdeklődése abból fakadhat, hogy a monetáris politikának alapvető ráhatása van a gazdaság növekedésére. Mint valamennyi politikus, Törökország elnöke nem kedveli a magas kamatokat. Ennek az az oka, hogyha magas a hitel ára, az lassítja a gazdaság növekedését, mivel visszafogja a hitelkeresletet és a pénz forgási sebességét. A jegybanknak azonban – az esetek többségében – magas kamatokat kell szabnia (tehát szigorú monetáris kondíciókat), amennyiben az infláció ellen kíván küzdeni.
Miért gond a deviza leértékelődése?
2021 elején Erdogan eltávolította pozíciójából Naci Agbal jegybankelnököt, mivel monetáris politikáját túl szigorúnak ítélte meg. Helyére Şahap Kavcıoğlu került, aki hajlandó volt Erdogan igényeinek eleget téve csökkenteni az irányadó kamatokat.
A lazító monetáris politika azonban olyan luxus, amit a feltörekvő országok emelkedő infláció esetén nem engedhetnek meg maguknak. Ennek oka, hogy a kevesebb kamatot (és alacsonyabb reálhozamot) biztosító líra leértékelőik a devizapiacon, ami visszacsatolási mechanizmust indít el: mivel a líra leértéktelenedett az import megdrágult, így Törökország de facto inflációt kezd el importálni. A magasabb infláció pedig tovább gyengíti a lírát és a végeredmény: további leértékelődés.
2021 októberében Erdogan újabb központi bankárokat távolított el hivatalukból, így további kamatcsökkentéseket tett lehetővé. A legutóbbi kamatcsökkentésre meglehetősen drasztikusan reagált a piac.
A legújabb események
A líra gyengülése tovább súlyosbodotott, a dollár ellen több mint 10 százelékot veszített értekéből. Ez még a török fizetőeszköz esetén is durva napi leértékelődésnek mondható.
Erdogan, aki korábban kijelentette, hogy amíg ő hatalmon van, addig küzdeni fog a magas kamatok ellen, most találkozik a központi bank elnökével. Kérdéses, hogy Erdogan hajlandó-e meghátrálni Törökország fizetőeszközösének erősítése érdekében.
A török központi bank azt nyilatkozta, hogy a líra a fundamentális értékétől messze alulértékelt, de csak különösen magas volatilitás esetén hajlandó beavatkozni. Más szóval: kamatemeléshez (informálisan) Erdogan beleegyezése kell, devizapiaci intervencióhoz pedig a török jegybanknak nincs elég tartaléka.
Jelenlegi vélemény
A piac szélsőséges mozgások esetén hajlamos túlértékelni a kockázatokat, így az „indokoltnál” érdemben jobban leértékelni az adott eszközt. Historikus értelemben a líra reál értéke szélsőségesen alacsony szintet ért el.
