A szuperállampapír anno kifejezetten a laikus lakosság bevonzására (is) készített állampapír volt. Megszeretni borzasztó könnyű volt, hiszen majdnem minden tulajdonsággal felruházták, ami vonzó lehet egy állampapír-befektetőnek. Azonban mára már alacsonynak számító fix kamatozása miatt eljárt felette az idő és megfelelő helyettesítő nélkül rendkívül nehéz kérdés, hogy mire is érdemes lecserélni.
A cikk előző részében kifejtettem, hogy a kibocsátás pillanatában milyen különleges képességekkel bírt a szuperállampapír. Nézzük meg, hogy e képességeket milyen mélységben találjuk meg a ma elérhető forintos állampapíroknál!
Mire figyeljünk, amikor le akarjuk cserélni?
1. A piacinál messze magasabb kamatozás. A mai forintos lakossági állampapírok döntő többsége a klasszikus piaci hozamok alatti kamatozással kerülnek kibocsátásra. Egyes papírok (mint az inflációhoz indexált PMÁP) lehet, hogy a következő évben a piaci feletti hozamúak lesznek, de cserébe fel kell áldoznunk néhány igen fontos tulajdonságot, amit a MÁP+ esetében nem kellett (főleg a likviditást). Ráadásul az ötéves (valójában majdnem hatéves) PMÁP-nál azt a kockázatot is futjuk, hogy 3-5 év múlva akár jelentősen a mostani infláció alatt is lehetünk, így ötéves kamatozása egyáltalán nem biztos, hogy megveri majd a ma elérhető klasszikus (nem lakossági) 5-6 éves állampapírhozamokat.
2. A piaci ártól független garantált visszaválthatóság. A klasszikus (vagyis nem lakossági) állampapíroknál nyilván ilyenre nincs példa. Ismét a PMÁP juthat eszünkbe, ahol ez még részben értelmezhető. Azonban itt már nincs kötelező éves névértéken történő visszavásárlás. Az idő előtti visszaváltást semmi sem garantálja. Van egy megszokott díj (típustól függően leggyakrabban ma 1 százalék a kincstári „visszaváltási díj”) de az bármelyik nap előzetes bejelentés nélkül változtatható, sőt akár azt is mondhatja a Kincstár, hogy egyáltalán nem vesz vissza idő előtt ilyen papírt. Vajon eladható lesz akkor, amikor érdemes lenne részvényre cserélni (vagyis akkor amikor nagy a baj a tőkepiacon)? És ha esetleg 3-5 év múlva jóval alacsonyabb infláció lenne Magyarországon vajon akkor is 1 százalékért veszi majd vissza tőlünk korlátlanul a Kincstár? A saját véleményem az, hogy e kérdésékre inkább „nem”, mintsem „igen” lesz a válasz. De persze majd az idő ezt is eldönti. Mindenesetre ez korántsem az a képesség, mint amivel anno a MÁP+-t felruházta annak alkotója.
3. Az önmagába történő kamatos kamatfizetés. Ilyen magyar állampapír ma a MÁP+-on kívül nem létezik. Minden éven túli állampapír éves kamatfizetését számlapénzben jóváírják a befektető számláján és neki majd akkor (ha figyel erre) kell eldöntenie, hogy az éppen rendelkezésre álló megvásárolható állampapírok (vagy más eszközök) közül mibe fekteti azt be. Mivel fél-egy év múlva, jó eséllyel olyan papírt fogunk venni, ami megint máskor jár le/fizet kamatot, ezért a kötvényportfóliónk egyre bonyolultabb lesz, egyre többféle papír lesz benne, egyre több kamatfizetési nappal és lejárattal fogunk rendelkezni. Erre még később kitérek…
4. Adómentesség. Továbbra is igaz, hogy a 2019. 06. 01. után kibocsátott állampapírok adómentesek. Azonban bőven találunk akár a mához képest egy-két év múlva lejáró állampapírok között is olyanokat, amik még 2019. 06. 01 előtt kerültek kibocsátásra. És sajnos ezen oknál fogva akkor is, ha ma vesszük meg őket, mégis 15 százalékkamatadót kell majd fizetnünk a rajtuk keletkezett hozamból. Vagyis nemcsak a lejáratot, értékpapír típusát és a kamatfizetések dátumait kell már néznünk, hanem az újrabefektetésnél arra is kell figyelnünk, hogy annak, amit ma megveszünk mikor volt a kibocsátása.
5. Kamatlábérzékenység Bőven találunk izgalmas, 10 százalék körüli, olykor afölötti hozamú magyar állampapírokat is a kínálatban. Ha lejáratig akarjuk őket tartani, akkor ez rendben is van így. Meg fogjuk kapni az éves 10 százalékos kamatot. Vajon egy-két év múlva is vonzó lesz a 10 százalékos kupon? Év elején nagyon vonzónak tűnt az akkor hirtelen megugró és gyorsan 4-5 százalékra felkúszó kamatszint. Ha akkor jól bevásároltunk ezen papírokból, mára igencsak vakarhatjuk a fejünket, hiszen, ha ma akarnánk őket eladni akár 5-35 százalékkal rosszabb áron tehetnénk csak meg, mint amennyiért alig fél éve megvettük. Hiszen ma már senki nem akar 3-4 éves állampapírt 4-5 százalékos hozammal megvenni. Mára 10 százalék körüli hozamot vár el a piac. Ezt úgy fizeti ki egy korábban 4-5 százalékos kamatozással megvásárolt papír, hogy az ára leesik. Ugyanazt a nominális kamat és névértékfizetést, ha 100 százalékos ár helyett alacsonyabb áron („kedvezménnyel”) veszem meg, akkor a nyilván ez magasabb hozamot jelent nekem. Ezt a kedvezményt annak kell adnia, aki korábban 4-5 százalékos hozammal vette meg a papírt. Neki már ígyis, úgy is „fixálva” van az éves 4-5 százalékos hozam a kötvény lejáratáig. Vagyis ha a hozamkörnyezet emelkedik, akkor a korábban megvett fix kamatozású papírjaim leértékelődnek és fordítva. Így amikor éppen eladom a MÁP+-om és mondjuk egy fix 10 százalékos kamatozású állampapírt vásárolok, érdemes rendelkeznem valamiféle várakozással arról, hogy a 10 százalékos hozamkörnyezet tovább fog nőni (újabb MNB kamatemelések sora jön még) vagy csökkenni fog (akár kamatvágások útján). Ha az előbbire számítok, akkor rövid lejáratú fix kamatozású állampapírt, ha az utóbbira, akkor hosszú lejáratút érdemes vásárolnom.
6. Hozamgörbe és annak meredeksége. Sajnos azonban nem úgy működik az állampapír piac, hogy ha 10 százalék az egyéves hozam, akkor ugyanennyi a féléves, a kétéves és a tízéves is állampapír éves hozama is. A Kincstár honlapján könnyen megnézhetjük az éppen aktuális referencia hozamokat. (Ennél egy fokkal sajnos bonyolultabb a hozamgörbe aktuális értékeinek nyomon követése, de hüvelykujjmértéknek ez is megfelelő.)
A Kincstár honlapjáról kivágott friss ábrán azt látjuk, hogy ha háromhónapos állampapírt veszünk, akkor 8,15 százalékos kamatot kapunk (éves szinten 3 hónapra), ha 3 éves lejáratút, akkor éves 10,66 százalékot, ha 20 éveset, akkor már csak éves 8,56 százalékot.
Az ebből felrajzolható hozamgörbe itt most hasonlít egy haranggörbéhez. Ez nem túl gyakori jelenség a kötvénypiacon. Biztosan több ezer oldalra rúg azon elemzések és elméleti írások terjedelme, amik a különböző hozamgörbék alakjaival és várható alakulásaival foglalkoznak. Ez egy igen nehéz és nehezen megérthető tudomány (úgy hívják, hogy kötvényportfólió-kezelés). A lényeges ebből e cikkre nézve az, hogy annak kiválasztása, hogy hosszabb vagy rövidebb állampapírra cseréljük az eladott MÁP+-unkat annak is függvénye, hogy mit gondolunk e hozamgörbe várható alakulásáról, párhozamos eltolódásának valószínűségéről, annak irányáráról (fel vagy le) és meredekségének változásáról.
7. Eszközök elérhetősége. Ha ezen mind átküzdöttük magunkat és végre kiválasztottuk az ideális papírt, megvan a sorozat és izgalommal pötyögjük be (például) a webkincstár applikációjába a jegyezni vagy venni kívánt papírra szánt összeget (például egy egyéves diszkontkincstárjegyet), rányomunk a vétel gombra! És! ÉS!! És azt a felugró hibaüzenetet is kaphatjuk, hogy „nincs elegendő rendelkezésre álló névérték”, a vételi ügylet meghiúsult. Manapság ezen ne lepődjünk meg nagyon. Hiszen ma jelentős forrásbőség van a bankközi piacon. A bankok és befektetési alapok is előszeretettel vásárolnak rövidebb magyar állampapírt (diszkontkincstárjegyet). Ennek okán lecsökkenhet (le is csökkent) a dkj-hozam, sőt nem ritka, hogy egyes sorozatokat egyszerűen nem tudunk megvenni az államkincstárnál pár pármilliós tételben sem, mert egyszerűen „mind elkelt”, nincs több eladó.
És ugyanezen köröket meg fogjuk futni minden egyes kamatfizetésnél? És az akkor megvett új eszköz kamatfizetésénél is?? És a megvett állampapírok lejáratakor is??? A válaszom sajnos az, hogy IGEN, pontosan ez fog történni…
E cikkben ráadásul csak a kötvényportfóliókezelői szakma alapkérdéseinek felszínét súrolom. Egy jó kötvényportfóliókezelő (de még a kevésbé jó is) évekig tanulja először az egyetemen majd a való életben ezt a szakmát, mire egyáltalán lényeges önálló döntéseket hozhat. És még ennyi idő után sem lesz mindenkiből sikeres kötvényportfólió-kezelő. Ez a szakma és a kötvénypiac maga (sok más szakmához és piachoz hasonlóan) nem egyszerű és folyamatosan változik is.
A MÁP+ a lakossági magyar állampapírok talán legkeményebb drogja volt. Rászokni még a leglaikusabb befektetőnek is könnyű volt, de a leszokás a legtöbb befektetőnek nagyon gyötrelmes lesz, avagy komoly elvesztett vagy nem megkeresett hozamot kell majd érte feláldozni.
Mit vegyek hát a szuperállampír után?
A HOLD Alapkezelőben a ránk bízott vagyon kötvény részében ma három kötvényportfóliókezelőnk Móricz Dániel befektetési vezetőnkkel közösen (aki eredetileg kötvénystratéga volt a HOLD-nál), együttesen több mint 40 évnyi kötvénykezelési tapasztalattal, nap mint nap ezen gondolkodik. Ha őket kérdeznénk meg, e két cikknél sokkal hosszabban mesélnének az éppen aktuális véleményükről, de röviden összefoglalva: a kérdés megválaszolásához mérlegelni kell a fentieket, és annak fényében meghozni a számunkra legjobbnak vélt döntést. Sajnos ennél egyértelműbb válasz a jelenleg elérhető állampapírok közül való választásra egyszerűen nem adható. És ezt megtapasztalni igencsak gyötrelmes (lesz majd) a MÁP+-ra 3 év alatt már jelentősen rászokott (szinte függővé vált) laikusabb lakossági befektetőknek…
Jelen blogbejegyzés szerzője az egyik ügyfélkapcsolattartó privát bankárunk, akit a fentiekkel kapcsolatos kérdése esetén ezen a címen érhet el: privatvagyonkezeles@hold.hu
Mit vegyek a szuperállampapír után? – 1. rész
A „szuperállampapír” az elmúlt években a magyar állampapírok kapudrogja és keménydrogja is volt egyszerre, amit kifejezetten a laikus lakosság számára fejlesztett ki az Államadósság Kezelő Központ, mint azt a későbbi értékesítési számokból láthattuk, elsöprő sikerrel. Hogyan csökkentsük a leszokás szükségszerű mellékhatásait és vajon milyen alternatívák közül válogathatunk?
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.