A rekordprofit miatt zsíros osztalékhozamra számíthatnak a Mol Nyrt. befektetői, azonban óvatlanság lenne azt hinni, hogy a szemrevaló eredmények tartósak maradnak. A kormányzat “kizsigereli” az aranytojást tojó tyúkot, miközben a világ nagyot változott az orosz-ukrán háború kitörése óta.
Mutatós pénzügyi eredmények mellett rendkívüli osztalékfizetés ígéretével várhatják a Mol Nyrt. részvényesei a társaság április 27-i éves közgyűlését. Az Erste Befektetési Zrt. március végén fel is minősítette az olajtársaság papírjait, és tartás helyett immár vételre ajánlja a Molt, 18 százalékos árfolyamralit jövendölve. Ez már ok lehet arra, hogy felcsillanjon a lakossági részvényvásárlók szeme – olvasható a 24.hu elemzésében, amihez Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliókezelője is szakmai nyilatkozatot adott.
A Mol valóban minden idők legjobb teljesítményét mutatta be 2022-ben: a februári gyorsjelentés szerint a társaság nettó árbevétele a 2021-es 5959 milliárd forintról 9868 milliárdra lőtt ki, miközben EBITDA-eredménye (azaz a kamat, nyereségadók és értékcsökkenés nélküli üzemi eredmény) 1071,9 milliárd forintról 1773,9 milliárdra ugrott. Az igazgatóság javaslata szerint körülbelül 350 forint részvényenkénti osztalékot fizetnek ki, összesen 280 milliárdos értékben. Mindez úgy áll össze, hogy az egy részvényre jutó alaposztalék mértékét a tavalyi 100 forintról mintegy 150 forintra növelnék, ezen felül további, körülbelül 200 forint rendkívüli osztalékot nyújtanának részvényenként.
A javasolt osztalékszint a mostani részvényárra vetítve 13 százalékot tesz ki. Az ajánlatot várhatóan elfogadják a közgyűlésen.
Az állam „fejőstehene”
A jó világot az orosz-ukrán háború kirobbanása hozta meg a Mol számára, ezt követően a részvények árfolyama jelentősen emelkedett. Jelenleg azonban dollárban nézve szinte pont ugyanott tartózkodik a kurzus, mint a konfliktus kitörése előtt.
A kőolaj-, és gázáremelkedés, a finomítói termékmargin – vagyis a nyersolaj finomításán elért haszon – megugrása jelentős lökést adott a cégnek. Szintén komoly előny, hogy a Mol az egyetlen európai energiavállalatként továbbra is hozzájut a háború miatt olcsóvá vált Ural-típusú orosz olajhoz, miközben termékeinek nagy részét a magasabb világpiaci árhoz, vagyis a Brent-típusú nyersolajhoz árazza.
Ezek a trendek azonban mostanra hátraarcot vettek, és előnyeiket csak részben, egyre csökkenő mértékben képes megőrizni a Mol – hívta fel a 24.hu figyelmét Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliókezelője.
Energiaválság utáni viharfelők
Az Európában irányadó holland tőzsdén (TTF) tavaly sokszorosára ugrott a gázár a háború előtti évekhez képest, de mostanra az emelkedés jelentős része a múlté. Az olajár nem robbant fel ilyen mértékben, és mára a háborút megelőző szintre esett vissza: a Brent hordónkénti ára a tavaly májusi 120 dollár feletti csúcsról 80 dollár körül stabilizálódott. A dízel finomítói marginja tavaly 80 dolláron tetőzött, de jelenleg csak 15 dollár, ami a sokéves átlagnak felel meg.
A visszaesésben a HOLD szakembere szerint három tényező játszik szerepet:
- az orosz termékekre bevezetett európai embargó ellenére a orosz üzemanyag megtalálja az útját a globális piacokon, azaz nem esett ki kínálat.
- A világgazdaság a monetáris szigor miatt egyértelműen lassul.
- Továbbá a földgáz árának csökkenése miatt egyes iparágakban visszaálltak a gázfelhasználásra a dízel- és egyéb olajtermék-alapú tüzelőanyagok használata helyett.
Az orosz olajból származó árelőny még mindig megvan, de ez is szűkül: a Brent/Ural-spreadnél 2022-ben 30–35 dolláros különbséget is láthattunk, mely mára 20 dollár környékére mérséklődött. A Molt ráadásul az uniós előírások arra kötelezik, hogy az orosz források helyett új beszerzési útvonalakat találjon, és eltérő nyersolaj-feldolgozási technológiákat alkalmazzon. A cég szerint az átállás folyamatosan zajlik.
Az idei 350 forintos osztalék az alapkezelő szerint összhangban van a Mol tavalyi kiemelkedő eredményességével és finanszírozási helyzetével.
„Ez a hozamszint azonban az elkövetkezőkben nem fenntartható”
– értékelt a befektetési szakember.
Ennek oka, hogy a mostani energiapiaci környezet már nem annyira támogató a Mol számára, miközben az eddig képződött jelentős többletprofit-tömegből az államok lépésről lépésre egyre nagyobb részt vonnak el. A kormányok által kivetett különböző extraprofitadók és ársapkák összességében 2022-ben mintegy 1,6 milliárd dollárjába (tavalyi átlagáron 590 milliárd forint) került a Molnak.
Az Orbán-kormány március végén módosította az extraadó szabályait, ennek alapján a társaság új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. Ez az adóváltozás nagyon veszélyes a Mol számára, mert amennyiben elolvadna az extraprofit, és netán az olajpiaci környezet romlása és a globális recesszió miatt a nyereség az átlagos eredménytermelő képesség, vagyis a ciklusátlag alá esik, akkor a társaságnak ugyanúgy meg kell fizetnie a közterhet. A már jelenleg is nehéz helyzetben lévő magyar költségvetés visszaesés esetén újabb kihívásokkal nézhet szembe, ezért az állam ilyen forgatókönyv mellett nem fogja elereszteni azt a pluszpénzt, amit a vállalattól kap.
Márpedig a jelenlegi gazdasági kilátások alapján az extraadó kivezetése 2024-ben sem tűnik reálisnak, miközben a többletprofit folyamatosan szűkül.
„Ebben a helyzetben előállhat, hogy a Mol nyereségessége az adóterhekkel együtt ciklusátlag alatti szintre süllyedhet”
– hangzott el Szőcs Gábortól.
A multicéget ráadásul a szomszédban is sanyargatják: leányvállalatára, a Slovnaftra a tavaly kivetett 55 százalékos különadó kulcsát idén áprilisban 70 százalékra emelték, a horvát INA-t (amelyben közel 50 százalékos tulajdonrésszel bír a Mol) pedig 33 százalékos extraprofitadóval sújtották.