Monetáris szigor, átárazódás és vagyonvesztés

Gazdasági mutatókban is látványos, mennyire megborult a világ 2022-ben, bár 2020 óta már lassan azt érezhetjük, hogy a káosz az új norma. Vége a pénzbőségnek, komolyan fájhat a fejünk az energiafüggőség miatt, megreccsent a magyar növekedési modell, és mindenki találgat, beszakad-e az ingatlanpiac.

A Telex összegyűjtötte az év ábráit, amelyek az elemzők, például Móricz Dániel és Zsiday Viktor szerint a leginkább szemléltetik, mit hozott 2022, és hogy mit tartogathat 2023.

Pusztító reálhozam-emelkedés

Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója:

2022-ben az infláció vált a lakosság és így a gazdaságpolitikusok legnagyobb közellenségévé. A jegybankok többsége – élükön az amerikai Feddel – ezért rég nem látott vehemenciával kezdték emelni a kamatokat és csökkenteni a mérlegfőösszegeket.

Erre reagálva a befektetők fokozatosan átárazták a jegybanki kamatpályákat, arra számítva, hogy véget ért a pénzbőség kora és tartósan szigorodnak a monetáris politikák. A 10 éves amerikai infláció-indexált állampapír hozama, azaz a következő évtizedben megkereshető reálhozam az év eleji évi mínusz 1 százalékról október végére évi plusz másfél százalékra emelkedett. (V.ö. a magyar 7 éves Prémium Állampapír infláció fölötti másfél százalékpontos többlethozamával.)

A 250 bázispontos reálhozam-emelkedés és az év eleji szinthez képest jóval magasabb alternatívaköltség pusztító hatással bírt az összes eszköz árára: az év első tíz hónapjában a globális részvények és kötvények – az elmúlt évtizedekben nem megszokott módon – együtt estek, 15-20-25 százalékos mértékben. Figyelembe véve, hogy eközben az infláció is magas volt, a tőkepiaci befektetők reálértékben számolva lényegében vagyonuk akár ötödét is elveszthették. (Még akkor is, ha novemberben már emelkedtek az eszközárak.)

A szigorúbb monetáris kondíciók hatása a fogyasztói árakra (még) nem nagyon érződik, ugyanakkor szinte borítékolható az ingatlanárak csökkenése és idővel a fogyasztó infláció mérséklődése is.

Az előző évtizedben az ultralaza monetáris politika nem fogyasztói, hanem eszközárinflációt generált. A jegybanki szigorításoknak köszönhetően ez a buborék idén kidurrant. Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb áraknak köszönhetően javultak az előretekintő hozamkilátások.

Megdrágult a magyar államadósság finanszírozása

Zsiday Viktor, a Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője:

Az ábra felirata kicsit bonyolult megfogalmazású, de jelentése valójában egyszerű: azt mutatja, hogy a magyar állam egy adott pillanatban a következő 12 hónapra milyen kamatszint mellett tudott hitelt felvenni forintban.

Amint látjuk idén év elején még 4 százalékos kamatot kellett egy évre fizetnie Magyarországnak a forinthitelért, de ez folyamatosan nőtt, és év végére már meghaladta a 14 százalékot is! Ez azt jelenti, hogy

az államadósság finanszírozása drasztikusan megdrágult az év folyamán – részben a külső körülmények miatt is megugró infláció, részben pedig gazdaságpolitikai hibák miatt.

A kamatszint megemelkedése természetesen nem csak az egyéves állampapírokra, hanem a hosszabbakra is hatott, a fenti ábra inkább csak demonstrálni kívánja azt a nagy változást, amely államadósság-kezelésünkben zajlik. Akár tetszik ez nekünk, akár nem; a magyar államadósságra fizetendő kamatteher nagyon megnőtt, és várhatóan a következő években is magas marad, ami azt jelenti, hogy a kormánynak – mivel többet kell fizetnie kamatra – kevesebb pénze lesz minden másra.

Ez nemcsak 2022 sztorija, hanem egészen biztosan jelentősen befolyásolja 2023-at, és sajnos valószínűleg a későbbi éveket is – hiszen ami a költségvetésre hat, az előbb-utóbb a mi pénztárcánkra is hatni fog.