Mount Everest, az orosz-ukrán háború vesztese

Moszkva és Kijev konfliktusa mélyütés Nepál turizmusának és nagy érvágás a serpa társadalom megélhetésének. Az orosz és ukrán hegymászók idén a Mount Everest csúcstámadása helyett mással vannak elfoglalva.

Az utóbbi években kimondottan nehéz volt az élet a Föld legmagasabb (8849 méteres) hegyén, és még inkább annak a lábánál – olvasható az Economist beszámolójában. 2014-ben és 2015-ben hegymászók tucatjai estek áldozatul a kirívóan gyakori lavináknak, ami a Csomolungma ideiglenes, kalandorok és turisták előli lezáráshoz vezetett. Majd a koronavírus-járvány kirobbanása miatt a 2020-as szezon is meghiúsult.

Úgy tűnik, az idei kilátások sem túl fényesek. Április 9-én a nepáli hatóságok arról számoltak be, hogy az idei évre (pontosabban a tavaszi és őszi hegyi szezonokra) 204 mászási engedélyt adtak ki az Everestre, ami pontosan a fele a tavalyi, egyébként rekordév 408-as engedélyszámának. Békeidőben a legmagasabb csúcsot meghódítani akarók jelentős része Oroszországból, Ukrajnából és a szomszédos kelet-európai régióból, például Lengyelországból érkezik. A zuhanás egyik fő oka, hogy vélhetően, a háború árnyékában, ők most nem a hobbijukkal-sportjukkal vannak elfoglalva.

A Himalayan Database adatai szemléltetik a kiesők nagyságrendjét: a tavalyi, 408 fős rekordévben 14 orosz és 6 ukrán regisztrált az Everestre, összességében a 2021-es tavaszi és őszi szezonokban 49 orosz és 19 ukrán kapott engedélyt nepáli mászásokra.

„Rengeteg vezető serpa és hordár megélhetése került veszélybe”

– fakadt ki az Economistnak Dawa Steven, az Asian Trekking, az egyik legrégebbi nepáli expedíciószervező cég munkatársa. A világ legmagasabb pontjára igyekvő hegymászók általában 60-100 ezer dollárt költenek a mászásra, és több utazótársat is magukkal visznek, akik a táborban maradnak, de fejenként átlagosan 1500 dollárt költenek a dél-ázsiai országban. Az alaptáborokba, alacsonyabb túraútvonalakra látogató évi 50 ezer turista költései sem elhanyagolható bevételek: nagy eséllyel idén az ő látogatószámuk is meg fog csappanni. (A külföldön élő-dolgozó nepáliak hazautalásai után az idegenforgalom az ország második legnagyobb devizaforrása.)

Környezetvédelmi szempontból ez egyébként remek hír a hegynek, a természetnek. A Mount Everest környéke már így is bőven túlhasználatban volt az utóbbi évtizedekben. 2019 májusában arra is volt példa, hogy egyetlen nap leforgása alatt 354 hegymászó kísérelte meg a csúcstámadást. Ez a hatalmasnak számító tömeg óriási ökológiai lábnyomot és még több szemetet hagyott maga után. A ’19-es szezon végén 11 tonnányi hulladékot kellett el- (le)szállítania a hatóságoknak a hegymászóvonalakról.

Torlódás a csúcs felé Fotó: Shutterstock

Mégis, a kalandorok és turisták hiánya nagy érvágás a helyieknek, sőt, egész Nepálnak. Az országban található a Föld tizennégy legnagyobb, 8000 méter feletti csúcsából nyolc. A 30 milliós ország erősen támaszkodik a turizmusra, ami az állam GDP-jének 8 százalékát adja és egymillió munkahelyet biztosít.

Vagyis biztosítana. Mostanság sok “hegyi munkásnak” kell új bevételi forrás után néznie. Mászók hiányában közülük többen alkalmi munkákból élnek, önellátó gazdálkodók lettek, burgonyát, sárgarépát és retket termesztenek.

A megszorult serpák egyébként nagyobb nehézségek nélkül tudnak akár pénzt kölcsönözni, hiszen (helyi viszonyok között) betonstabil adósként tekintenek rájuk: egy jó évben 6000 dollárt, az Everesten akár 12 ezret keresnek, miközben 1070 dollár a nepáli átlagjövedelem.

Nepáli serpák munka közben Fotó: Shutterstock

Ez nem lenne így (békeidőben) az orosz és ukrán hegymászók, illetve turisták nélkül. Nem véletlen, hogy Nepál a legkisebb mértékben sem akar állást foglalni az orosz-ukrán konfliktusban.

Nincs egy hónapja, hogy Ukrajna indiai nagykövetsége azt követelte a nepáli kormánytól, hogy tiltsa ki azt a maroknyi orosz hegymászót, akik az idei tavaszi szezonban az országba készülnek (egy fő a 8091 méter magas Annapurna I-re, nyolcan 6500 méteres magasság alatti csúcsokra). Nepál udvariasan – a hegyeik a „civilizáció közös értékei, kincsei”, melyek mindenkit megilletnek, szólt az érvük – de visszautasította az ukrán követelést.

Új világrend: Nyugat vs. Kelet

Az ukrajnai háború nemcsak a geopolitikai viszonyokat forgatta fel, hanem újraélesztette a már rég elfeledett hidegháborús hangulatot. Deglobalizációs hullám indult el, korántsem egyértelmű azonban, hogy az Egyesült Államok vezette Nyugat hanyatlik, vagy a keleti nagyhatalmaknak integrációs problémáival állunk szemben.