Nagy-Britannia, az érdekes menedék

Folyamatosan arról lehet olvasni az eurózóna válsága kapcsán, hogy küszöbön áll Franciaország és Németország leminősítése, így hamarosan Nagy-Britannia maradhat az egyetlen „AAA” minősítésű a nagy európai országok közül. Érdekes helyzet lenne, én valahogy máshogy képzelek el egy lehető legjobb besorolású országot. Hogy miért is?

Nézzük a számokat! Nagy-Britannia államadóssága a GDP 80-90 százaléka közé tehető, közel azonos mértékű, mint Franciaországé, vagy Németországé. Azonban a magánszféra adóssága (lakossági és vállalati hitelek) a GDP 200 százalékát is meghaladja, jócskán felülmúlva az eurózónát jellemző 160 százalék körüli szintet. Azaz az államot és privát szférát együttesen nézve Nagy-Britannia Európa egyik legeladósodottabb országa.

A szigetországban ráadásul nem csak az adósság sok, hanem annak dinamikája is kedvezőtlen. A költségvetés hiánya a GDP 8 százaléka körül alakul, ami az egyik legrosszabb adat Európában. Ezt a gyors ütemű állami eladósodást nem képes kompenzálni a magánszféra megtakarítása, így az ország folyamatosan fizetési mérleg hiánnyal küszködik, azaz állandó külső hitelfelvételre szorul a világ többi részével szemben.

Sokan támadják manapság a hitelminősítőket azzal, hogy messze le vannak maradva a minősítéseikkel a piachoz képest. Érdekes módon Nagy-Britanniával kapcsolatban nem ez a helyzet. A minősítők véleményével teljesen egyetért a piac, hiszen 2 százalékon hajlandó megvenni ezen eladósodott ország tíz éves állampapírjait! 2011 szerintem egyik keveset hangoztatott nagy meglepetése, hogy az angol hozamok ekkorát tudtak csökkenni (hozamuk 3,5%-ról 2%-ra esett egy év alatt)! Ízlelgessük ezt egy picit! Két százalék hozam 10 évre a világ egyik legeladósodottabb országától, ahol jelenleg épp 5 százalék körüli infláció van az ÁFA emelése miatt. A brit 10 éves hozam így megegyezik az amerikaival és a némettel, pedig mindkettőnél jobban el van adósodva, ráadásul az angol font nem a világ fő tartalékdevizája, mind a dollár, illetve a szigetország nem folyamatos megtakarító a világ többi részével szemben, mint Németország.

Az alacsony brit hozam kialakulásában egy tényező játszik kulcsszerepet: Nagy-Britannia az EU egyetlen olyan meghatározóan nagy tagállama, amely nem tagja az eurózónának, hanem önálló jegybankkal rendelkezik. Így kedvező menedékké válhatott az euró válságától tartó európai befektetők számára. Ráadásul a jegybank közben folyamatosan vásárolja az ország kötvényeit (QE), hogy mesterségesen lent tartsa a kamatszintet, ezáltal elviselhetővé téve a magas eladósodottság kamatterheit, valamint kimondatlanul próbálja elinflálni a túlzott mértékűvé vált adósságot.

Azonban ahogy az eurózóna szétesése körüli aggodalmak oldódnak majd, úgy kerülhet helyette majd reflektorfénybe Nagy-Britannia (és Japán…) a maga problémáival. Ekkor a befektetők már sokkal magasabb hozamot fognak elvárni a brit kötvényektől, amit nehéz lesz ellensúlyoznia a jegybanknak egyedül anélkül, hogy jelentős font leértékelődés ne következne be (ami egyébként sokat segítene a szigetország gazdasági problémáin).  Érdekes tehát követni a szigetország eszközeinek áralakulását, akár komoly változásoknak is lehetünk tanulni, ahogy módosul a befektetői megítélés.