Miniszterelnöki pályafutása harmadik hetében egy 50 éve nem látott mértékű adócsökkentés volt Liz Truss első meghatározó bejelentése, a II. Erzsébet halálát követő gyászidőszak után. Ezen döntését nemcsak az ellenzéki pártok – leginkább a Munkáspárt –, hanem saját kabinetje felől is negatív kritikák érték.
A piacok reakciója gyors és egyértelmű volt; az amerikai dollárral szemben mindenkori mélypontjára esett a font és az euróval szemben is számottevően gyengült , a bejelentett csomag több területen is veszélyeztette az állam fizetőképességét. Ezt próbálta kezelni a Bank of England államkötvény-vásárlási programja, annak érdekében, hogy a piacokat stabilizálni tudja.
Továbbá október 14-én Truss leváltotta pénzügyminiszterét, Kwasi Kwarteng-et, annak érdekében, hogy erősítse pozícióját – nemcsak politikai, hanem gazdasági fronton is. Az újonnan kinevezett pénzügyminiszer, Jeremy Hunt hivatalba lépésének első napján visszavonta elődje és a miniszterelnök által beharangozott adócsökkentési program minden elemét.
Ezzel megsemmisült Liz Truss politikai direktívája, amivel korábban megnyerte a pártelnök-választást, így a Konzervatív Pártban is csökkent az ereje, elvesztette a támogatottsága jelentős részét.
Ezek, illetve a rákövetkező hét eseményei vezettek oda, hogy Liz Truss október 21-én lemondott pártelnöki és miniszterelnöki pozíciójáról, minden idők legrövidebb idejéig vezetve brit kormányt.
A cikk szerzője Tagai Marcell
Amikor a kötvénypiac buktat kormányt
Vakmajom: A kötvénypiac buktatta meg a rövid életű legutolsó brit kormányt, mert a nem eléggé átgondolt, adócsökkentést hitelfelvételből, ergo újabb kötvények kibocsátásából, és nem kiadáscsökkentésből finanszírozni kívánt terveire körülbelül 100 bázisponttal megugrottak a brit kötvényfelárak.