Napszúrást kaphatnak a naperőmű-beruházók


Az elmúlt három évben sokkal nagyobb sebességbe kapcsoltak a megújulóerőmű-beruházások Európa-szerte, aminek több oka is volt. Már a háború előtt fokozódtak a klímavédelmi törekvések, Németországban a zöldek kormány-koalícióba kerültek, az EU pedig a Covid-válság idején bevezetett Helyreállítási Alap egyik fő támogatási irányának jelölte meg az energiaátmenet előmozdítását. A háború következtében ellátásbiztonsági szempontból is felértékelődött a lokálisan termelt energia, az elszálló energiaárak mellett pedig a gazdasági ösztönző is megérkezett, vagyis úgy tűnt, hogy végre már piaci alapon (támogatások nélkül is) bőségesen megtérülnek a szél- és naperőmű-beruházások.

Ebbe a képbe hasított bele az elmúlt hónapokban bezuhanó európai villamosenergia-ár, aminek az okairól korábban itt és itt írtam bővebben. Olyannyira lecsökkent az áram ára, hogy a legtöbb piacon már vakarják a fejüket a beruházók, azok pedig kifejezetten aggódhatnak, akik a látva a háború utáni magas árakat szabadpiaci „nyerészkedésre” rendezkedtek be, ahelyett, hogy a biztonságos, de nem túl magas megtérülést nyújtó, hosszú távú szerződéseket kötöttek volna kormányzati aukciókon való részvétellel.

A bejegyzés a Tele Energiával sorozat része.

Az ábrán az elmúlt évek európai kormányzati aukcióinak átlagárai szerepelnek, vagyis az az ár, amin a megújuló erőművek 10-20 éven keresztül értékesíthetik termelésüket. 2023-ban ez az árszint jócskán megnőtt, 70 EUR/MWh fölé emelkedett átlagosan, mert a finanszírozási és beruházási költségek növekedésének következtében magasabb átvételi árat „kértek” a beruházók.

Ehhez képest a német tőzsde határidős áramárai 1-2-3 éves időhorizonton jelenleg csupán 68-62-58 eurós szinteken tartózkodnak. Ezek az árak ráadásul úgynevezett „baseload” azaz zsinórárak. Ezekre még egy tetemes, akár MWh-ként 10-20 eurót is elérő diszkont rakódik, ami a megújuló erőművek változékonyabb, kiszámíthatatlanabb termeléséből fakad. Piaci alapon tehát jó sok megépült és hosszú távú szerződéssel nem rendelkező, illetve sok még csak tervezőasztalon lévő erőmű megtérülése kérdőjeleződik meg, még akkor is, ha egy-egy országban – ilyen Magyarország is – a kereslet-kínálati és határkeresztező kapacitások adottsága miatt a némethez árakhoz 5-10 euróval magasabb árszintek jellemzőek. 

A bezuhanó áramárakat látva érdemes megjegyezni, hogy az esés mögött meghúzódó okok közül vannak átmenetinek tűnőek is – gondolok itt elsősorban az időjárás anomáliákra, de az azért elgondolkodtató, hogy nem csak a rövid, hanem a 3 éves árak is beestek. Nem egyértelmű a jövőkép, de ismerve a mögöttes mozgatórugókat (gázpiac, CO2-kvóta, erőműmix) bőven van annak is valószínűsége, hogy a hosszú távú szerződésekkel nem rendelkező erőműprojektek megtérülése csalódást fog okozni.

Fontos hangsúlyozni, hogy minél több megújuló épül, annál nagyobbra nő a diszkont a zsinórárhoz képest. Miért? Mert egyre többször alakul ki az időjárásfüggők erőművek túltermelése, ami nulla vagy akár negatív áramárral is jár. Minél több ilyen óra van egy évben, annál nagyobb diszkonttal tudnak csak a megújulók piaci alapon hosszabb távra szerződni, értékesíteni a zsinóráram árhoz képest. Nem mellékesen a megújulók terjedésével az éves határidős zsinóráram ára is csökken, ami egyfajta, az év 8760 órájának termelési és keresleti várakozását tükröző átlagár.

Hazánkban is hatalmas naperőművi beruházási boom bontakozott ki az elmúlt években. A beépített naperőmű kapacitások az elmúlt három évben 2,1 GW-ról 5,6 GW-ra nőttek. Ennek ma közel 60 százaléka ipari, 40 százaléka háztartási kiserőmű. Tavaly már az is előfordult, hogy a „napos” termelés meghaladta a Paksi Atomerőmű termelését. Továbbá, a MAVIR szerint, 96 olyan óra is volt 2023-ban, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, annyi, mint a megelőző 10 évben összesen.

A tőzsdén jól reflektálódnak a fenti folyamatok, várakozások. A portugál EDPR, a francia NEON és spanyol Acciona megújuló erőműveket üzemeltető és fejlesztő cégek árfolyamai idén 23-30 százalékot zuhantak, az elmúlt egy évben pedig már 28-43 százalékot értékelődtek le. Igaz, volt is honnan esniük…

A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 17 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

Tele Energiával