Nem az a kérdés, hogy rövid távon hogyan és mennyire lehet profitálni az orosz-ukrán háború miatt kibontakozó élelmiszerválságból, hanem hogy mennyien fognak éhezni és hosszú távon milyen súlyos következményei lesznek az ellátási láncok felborulásának – mondta el Nagy Attila, a HOLD Alapkezelő vagyonkezelője a Klubrádiónak.
Tényleg fenyeget az a szintű globális élelmiszerhiány, amiről olvasni lehet a sajtóban?
Nem az a fő probléma, hogy nincs elég gabona, hanem az, hogy milyen áron beszerezhető és el lehet-e juttatni a termelő régiókból a fogyasztókhoz
– válaszolta Nagy Attila.
A koronavírus-járvány előtti években körülbelül 80 millió volt az éhezők száma, ez a pandémiával felugrott 135 millióra. Most 320 millióra becsülik azokat, akik nem jutnak megfelelő mennyiségű ételhez – idézte az ukrajnai konfliktus következményei miatt romló globális adatokat a vagyonkezelő.
Szerinte az élelmiszerár-emelkedés és a fekete-tengeri szállítmányozás akadozása mellett kritikus kérdés még, mi lesz azokkal a fejlődő világbeli milliókkal, akiket a nemzetközi szervezetek élelmeznek.
A teljes segélyezési rendszer veszélybe kerülhet, ha továbbra is a válság előtti szinten maradnak az erre szánt pénzügyi keretek, a dráguló beszerzési költségek ellenére.
A Klubrádió műsorában kérdés volt még:
Jellemző a spekuláció a nemzetközi gabonapiacon? Oroszország tényleg „rajta ül” a teli gabonasilóin?
A hírek, a média mennyire tudják befolyásolni a gabona árát?
Nélkülözhetetlen a műtrágya?
Mi vár a magyar mezőgazdaságra, a gazdákra?
Élelmiszerválság: ez a krízis egészen más, mint a korábbiak
Február végén, már az egyébként is rekordmagas élelmiszerárak mellett robbant ki háború két vezető agrárhatalom, Oroszország és Ukrajna között. Mennyire súlyos a globális élelmezési válság? Van alternatívája az exportőröknek és a legfontosabb termékeiknek? Mi a tanulsága a krízisnek az igencsak nemzetközivé vált fogyasztási szokásaink szempontjából? Monika Tothovát, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közgazdászát kérdeztük.