Nem csak az orosz olaj és gáz hiányozna Európának

Vasérc, nikkel, palládium – az oroszországi nyersanyagok hiánya mély sebet okozna a nyugati gazdaságoknak. Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő szakértője nyilatkozott az Infórádiónak.

„Az orosz-ukrán háború óta a nikkel árfolyama 95 százalékot, a palládiumé 22 százalékot emelkedett, míg az acélgyártás legfőbb alapanyagának számító vasérc 16 százalékkal van magasabb szinten, mint a konfliktust előtt volt” – sorolta a nyersanyagpiaci trendeket az elemző a múlt hét végén adott rádióinterjújában.

Azóta a béketárgyalásokkal kapcsolatos hírek jelentős volatilitást eredményeztek az ércek árában, de az orosz export kiesése folyamatos kockázatot jelent, amíg fennáll a feszültség.

Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő elemzője

Maróti Ádám szerint a világpiaci drágulásnak a fő hajtóereje, hogy várakozások szerint egy orosz kormányrendelet korlátozni fogja majd egyes nyersanyagok exportját 2022-re vonatkozóan, miközben az említett fémekhez jelentős ipari és autóipari felhasználás párosul, ráadásul az acélnak az építőiparban is nélkülözhetetlen szerep járul:

  • a nikkelt a rozsdamentes acél és az akkumulátorok előállításához használják,
  • a palládiumkereslet 80 százalékát a katalizátorgyártás adja,
  • a vasérc a szén mellett az acélgyártás sarokköve (1 tonna acélhoz 1,2 tonna vasércre van szükség).

A szakértő kiemelte, a világ nikkeltermelésének a 11 százalékát, a palládiumkibocsátásnak pedig a 43 százalékát adja az orosz medve. Európa szempontjából különösen fontos, hogy az orosz és ukrán import összesen az európai acélgyártás vasércigényének a 40 százalékát adja.

 „Ezek mind-mind olyan meghatározó nyersanyagok a globális ipari és az építőipari termelésben, melyek közép- és hosszú távon nélkülözhetetlenek”

– húzta alá Maróti Ádám.

„Egyértelműen látjuk, hogy ez globálisan, de leginkább Európában nyersanyaghiányt eredményezne. Mellette nem szabad megfeledkezni egy fontos közvetett hatásról sem: nem mindegy, hogyan reagálnának a jegybankok az esetleges áremelkedésre. A klasszikus monetáris politikai logika szerint az ehhez hasonló átmeneti kínálati sokkokra nem szabadna kamatemeléssel válaszolnia a jegybanknak, mert ettől a nyersanyagárak nem változnának, de a gazdasági növekedés lassulna. Ugyanakkor már láttunk rá példát az amerikai és az európai gazdaságtörténetben is, hogy mégis szigorítottak hasonló helyzetben a döntéshozók” – magyarázta az elemző, aki szerint egy ilyen lépés most nagy kockázatot jelentene a globális gazdasági növekedésre nézve.

A szankciók nem állítják meg Moszkvát

Egyelőre – hiszen kifejezetten kedvező gazdasági helyzetben vágott neki a háborúnak Oroszország. Erről beszélt nemrég az Infórádiónak Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő szakértője.