Mottó:
A helyzet az, hogy a nők nem engedhetik meg maguknak, hogy csak „olyan jól” fektessenek be, mint a férfiak. Lényegesen jobban kell csinálniuk.
Fiatal ismerősöm azzal kezdte nőnapi posztját a Facebook-on, hogy „nem kell virág”, és sokat írt arról, hogy miért nem virágot „kér” nőnapra. Ilyeneket posztolt például, hogy szeretné, ha komolyabban venné a magyar állam a nők jogait, állami/közigazgatási szinten is jobban tisztelnék őket, több egyenlőséget szeretne, jobb oktatást, jobb egészségügyi szolgáltatást a nők számára és persze jobb politikai képviseletet is, és megemlítette, hogy nagyobb szerepvállalást várna a férfiaktól a hétköznapi élet teendőiben, mint például a főzés takarítás, és legfőképpen azt szeretné, ha a férfiak ezekben a témákban – az időnkénti ritka virágosztások helyett – a nők mellé állnának, azaz ha nemcsak a nők, hanem a férfiak is támogatnák fenti céljaikban a nőket.
Látva nőnap környékén az aktualitás okán megjelenő sok-sok statisztikát és cikket, nyilvánvaló, hogy ismerősöm kívánsága nagyon indokolt, mert egyáltalán nincs egyenlőség a nemek között, és hogy például a nők jövedelmi és vagyoni helyzete szinte az egész világon gyengébb a férfiakéhoz képest, de a statisztikák szerint – témánknál maradva – befektetési területen is kisebb a nők aránya és nemcsak a szolgáltatók dolgozói, de az ügyfelek között is.
„Eléggé” elolvasva az angolnyelvű forrásokat, a téma szempontjából néhány fontos megállapítás:
Az Institute for Women’s Policy Research elemzése szerint, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a bérkülönbség-szakadék nem valószínű, hogy további 40 évig megszűnik az Egyesült Államokban és (eltérő mértékben) a nyugati világban.
A férfiakkal összehasonlítva a nők sokkal kisebb valószínűséggel fektetik be megtakarításaikat – és emiatt jelentős vagyonnövekménytől esnek el. A Fidelity Investments legutóbbi felmérésében a megkérdezett nők mindössze 29 százaléka mondta magát befektetőnek.
A nők hajlamosak önbizalomhiányra, amikor befektetésről van szó és a nem-befektetés tovább mélyíti a hátrányukat a férfi befektetőkhöz képest.
A bérkülönbség miatt, ha a nők (férfiakénál kisebb) jövedelmük nagyobb százalékát takarítják is meg, mint a férfiak – és a kutatások ezt többször is kimutatják –, kevesebb pénzügyi vagyont halmoznak fel.
Ennek eredményeként az USA-ban a nők 80 százalékkal nagyobb valószínűséggel lehetnek elszegényedő nyugdíjasok.
Sok nő igyekszik annyit spórolni, amennyit csak tud, de ha ezt a megtakarítást nem fekteti be rendesen, akkor csak növeli lemaradását a férfiakhoz képest.
Amikor arra kérik az embereket, hogy egytől hétig terjedő skálán értékeljék önmaguk gazdasági ismereteit, a nők kevésbé valószínű, hogy magas számokat választanak, mint a férfiak.
Egy kutatás szerint a nők nemcsak nagyobb valószínűséggel válaszolnak helytelenül a pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos kérdésekre, hanem aránytalanul gyakran „nem tudom”-mal válaszolnak ezekre a kérdésekre.
A rendszeresen befektető „átlagos” nők a statisztikák alapján valójában jók a befektetésben, sőt, kicsivel jobbak is, mint az „átlagos” férfiak: a Fidelity Investments 2017-ben közzétett, ügyfélszámlák elemzése alapján készült jelentése megállapította, hogy a nők átlagosan 0,4 százalékkal teljesítették túl a férfiak befektetői teljesítményét. Az Egyesült Királyságban a Warwick Business School viselkedési közgazdászai még nagyobb előnyt találtak, a nők 1,8 százalékkal múlták felül befektetéseikkel a férfiakat.
A kutatások azt mutatták, hogy a férfiak alulteljesítésének egyik meghatározó oka a túlzott önbizalom, azaz hajlamosak gyakrabban kereskedni a befektetésekkel és kockázatosabb döntéseket hozni.
A nők ezzel szemben hajlamosabbak pénzügyi tanácsot kérni, valamint hosszabb távra fektetnek be, aminek következtében ritkábban kereskednek.
A nők önbizalomhiányának következménye az, hogy kockázatkerülőbbek, mint a férfiak. (Kétségtelen, hogy a befektetés kockázatos, de sok szempontból a befektetés elmulasztása még kockázatosabb. A készpénz/számlapénz tartása költséggel jár, és idővel nagy mértékű meg nem keresett hozamot jelent.)
Rengeteg befektetési stratégia létezik, és a nők legtöbbjüket ugyanúgy képesek elsajátítani és használni, mint a férfiak.
A nők általában motiválóbbnak találják befektetéseiknél, hogy befektetési döntéseiket elveikhez/értékrendjükhöz igazítsák, azaz például társadalmilag felelős (ESG-) befektetéseket válasszanak.
A Women’s Health Magazine szerint a nők (USA) 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ismerik kellőképpen a befektetéseket, és részben ez az oka annak, hogy visszariadnak a befektetési lehetőségektől.
„Sok hölgy úgy érzi, hogy nem tud eleget a részvény- és kötvénypiacokról, és ezért nem érzik komfortosan magukat ilyen döntéseik meghozatalában.”
A nők több időt töltenek a befektetési döntéseik átgondolásával, hajlamosak kevesebb kockázatot vállalni, mint a férfiak, és tovább tartják befektetéseiket. Ahelyett, hogy megpróbálnák „időzíteni” a piacot (gyakori kereskedéssel), a nők általában türelmesebbek, ritkábban kereskednek (ami egyben azt is jelenti, hogy kevesebb díjat fizetnek), de ezek szerint a nők megengedhetnék maguknak, hogy agresszívebb, kockázatosabb eszközöket, portfóliókat válasszanak.
Noha a „hasonlóan átlagos” férfiak és nők (például jövedelem, iskolai végzettség, családi állapot, életkor alapján) befizetéseikkel nagyjából egyenlő (de semmiképp sem egyharmaddal eltérő) mértékben járulnak hozzá portfóliójuk értékének növeléséhez (jövedelmük átlagosan körülbelül 7 százalékát teszik félre befektetési célból és vagyonukat nagyjából azonos módon osztják el), de az átlagos nő pénzügyi vagyona idővel átlagosan körülbelül harmadával kevesebbet ér. Ez a különbség nagyrészt abból adódik, hogy a nők kevesebbet keresnek, noha átlagosan körülbelül 10 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de hosszabb ideig esnek ki a munkaerőpiacról a gyermekvállalás, a család és más családtagok tartós, sokszor munka melletti gondozása miatt.
Néhány tipp, amely segíthet a nőknek kicsiben elkezdeni, és megszerezni azt az önbizalmat, amelyre szükségük van ahhoz, hogy nagyban is sikeres lehessenek:
A nőknek sokkal hamarabb el kell kezdeni önállóan foglalkozni a pénzügyekkel/befektetésekkel, nem szabad halogatniuk addig, amíg már késő lesz.
A kutatások szerint nők jobban teljesítenek, ha egy számukra támogató hatású „hálózat” részei lesznek. Számukra nagyon hasznos, ha keresnek maguk mellé egy valóban megbízható és gyakorlott munkatársat, mentort, befektetési partnert vagy akár egy befektetési klubot.
Ann Marie Hibbert, Edward Lawrence és Arun Prakash 2008-as tanulmánya szerint az azonos iskolai végzettséggel (legalább diplomával rendelkező) egyedülálló férfiak és egyedülálló(!) nők hajlamosak hasonló befektetésekre. Az ebbe a felmérésbe bevont egyedülálló nők semmivel sem voltak kockázatkerülőbbek, mint az egyedülálló férfiak.
A Vanguard How America Saves jelentése szerint a nők nagyobb valószínűséggel támaszkodtak professzionálisan kezelt megoldásokra befektetéseik során.
A rendelkezésre álló adatokból az a következtetés vonható le, hogy főként a jövedelmi különbségek és a befektetési tevékenységhez való alapvető hozzáállás magyarázza a férfiak és a nők befektetési eredményessége és így anyagi helyzete terén tapasztalható számos különbséget. A jövedelmi különbségek érdemi csökkentése, illetve a megtakarítások kezelésének azonos szintre hozatala különösen az alacsonyabb(!) jövedelmi szinteken kulcsfontosságú a nemek közötti különbség csökkentésében.
Ennek a bejegyzésnek a megírásával főként a külföldi forrásanyagok kutatása és értelmezése miatt viszonylag sokáig foglalkoztam. Közben megjelent egy igen jó cikk a Telexen, amely teljesen más módszertannal közelít a kérdéshez, de nagyon érdekesnek és izgalmasnak tartom, az érdeklődők számára feltétlenül javaslom elolvasni.
Az ideális munkavállaló +400 órára
Egy cégvezetőnek már beindult a nyálelválasztása, olyan guszta munkavállalóról írok, de sajnos el kell keserítenem, valószínűleg nem létezik ilyen ember, de ha esetleg (ideig-óráig) mégis, akkor sem maradna sokáig ilyen, hiszen erőforrásainak kizsákmányolása idővel felemésztené őt.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.