A norvég vagyonadó margójára

Felpörgött az ultragazdag norvégok Svájcba emigrálása, mert az állam évi 1 százalékra emelte a vagyonadót. Ez nem tűnik soknak, de igenis nagyon sok, ha évente kell ennyit fizetni, az 20 év alatt a vagyon 20 százaléka – amit ráadásul adózott, és igen magas adókulcsokkal megadóztatott legális jövedelemből szereztek a sikeres vállalkozók, tehát már vastagon megfizették a részüket a közösbe. És hogy befizessék az 1 százalékot, plusz osztalékot vesznek ki a cégükből, ami 40 százalékkal adózik.

Ez a disputa majd valahogy lezárul. Ami sokkal érdekesebb, ha megnézzük az egymillió főre jutó dollármilliárdosok számát (alább), tán meglepő lehet, hogy a “szocializmus” valamiféle vágyott fellegvárának tekintett skandináv országok mennyre élen járnak ebben.

Igen sok az ultragazdag, Norvégiában és Svédországban több, mint az USÁ-ban, de Dánia és Finnország is előkelő helyen áll, tehát ezek az országok alapvetően olyan kapitalista berendezkedésű gazdaságokkal bírnak, ahol lehetséges és kívánatos is a sikeres vállalkozásokon keresztüli értékteremtés és meggazdagodás, hogy annak hasznából az állam sokat elvéve a magas újraelosztással a világ sok részéből nézve valóban vágyott jóléti rendszereket tartson fenn.

De az egész alapja a szabadversenyes kapitalizmus. Csak az teremti meg azokat a javakat, amelyeket aztán társadalmi célokra újra lehet osztani. És ehhez kell a sok nagyon gazdag, versenyben megmérettetett, sikeres vállalkozó. Minél több, annál jobb.

Tehát örvendetes, ha a számuk magas, nélkülük nem lehet jóléti államot sem létrehozni – szemben a szocializmussal, ahol tilos meggazdagodni, nincs értékteremtés és nincs mit újraelosztani, és mindenki szegény. Kivéve a pártelitet, persze. Állam-haveri-kapitalizmusban dettó, ahol meg korlátozzák a versenyt és a sikeres vállalkozókat kifosztják és elüldözik, szintén a mások pénzéből próbálnak működni, amíg el nem fogy. Nem véletlenül van betiltva az “adófizetők pénze” kifejezés.

Egy főre jutó dollármilliárdosok száma (jobb oldalon)
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

A szabadpiac a pénztárca legjobb barátja

Mi a jó a közös európai piacban? Ha drága neked a helyi alma, vehetsz féláron (!) dél-európai mandarint. Szinte ingyen, ennyiért a legalacsonyabb jövedelműek is meg tudják fizetni. A szabadpiac, a verseny a pénztárcád legnagyobb barátja.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.