Nyersanyagpiaci szuperciklus energiaátmenettel fűszerezve

Az előttünk álló tíz évben leginkább az energiaátmenet határozhatja meg nyersanyagárak alakulását. Ugyanakkor a „zöldülés” folyamatában rejlő bizonytalanságok a nyersanyag piacra jellemző adottságokkal karöltve különösen extrém mozgásokat eredményezhetnek. Így nem érdemes olyan leegyszerűsítő világképpel nekifutni ennek az időszaknak, hogy a fosszilis energiahordozók mindig rosszul teljesítenek majd, míg az akkumulátor fémek vagy a réz időzítéstől függetlenül jó befektetési célpontok lesznek.  

A nyersanyagárakban 2021-ben jelentős emelkedést lehetett tapasztalni a Covid-járvány utáni újranyitás során. Ezt követően pedig az orosz-ukrán háború okozta zűrzavar adott újabb lökést az árak emelkedésének, különösen az energiahordozók terén. Az emelkedő trend viszont 2022 nyarán nagyobb esésbe csapott át, amely a háború kitörése utáni pánik alábbhagyása mellett alapvetően a globális recesszió félelmek erősödésre vezethető vissza.

Felmerül a kérdés, hogy ezzel végleg meg is tört a nyersanyagárak emelkedése vagy még bőven egy klasszikus szuperciklus emelkedő szakaszában vagyunk és a recessziós félelmek csak átmeneti korrekciót okoztak.

Ezen a ponton érdemes tisztázni, hogy mégis mit értünk szuperciklus alatt. Ezek jellemzően olyan elhúzódó időszakok, amikor a nyersanyagok a hosszú távú trendjük fellett majd alatta tartózkodnak. Ezek a klasszikus üzleti ciklusoktól függetlenek és sokkal tovább, átlagban 30 évig tartanak.

A felívelő szakaszban a váratlanul érkező nagy keresletre jellemzően csak lassan tud reagálni a kínálat, mert több évbe kerül egy bányát megnyitni vagy egy olajmezőt feltárni. Majd ennek folyamatnak az ellenkezője játszódik le ciklus lefelé tartó szakaszában.

Bank of Canada egy korábbi publikációjában négy szuperciklust határozott meg a XX. század elejétől napjainkig tartó időszakot vizsgálva, melyeket az alábbi események indítottak el:

  • 1900-as évek kezdetén USA iparosodása
  • II. világháború előtti fegyverkezés
  • EU és Japán újraiparosítása a II. világháború után
  • 1990-as évek végén Kína iparosodása

Természetesen mindegyik ciklusnak megvolt a maga sajátossága és nem hatott minden nyersanyagra hasonlóan. A fentiek közül talán a kínai iparosodásra volt a leginkább jellemző, hogy a nyersanyagárak együtt emelkedtek, mert a kereslet általános élénkülése jellemezte a piacot. A feltörekvő országok konvergenciája és a népesség növekedése is hasonló folyamatokat támogathat a következő években. Ugyanakkor várakozásunk szerint az energiaátment hatása érdemi divergenciát eredményezhet a különböző nyersanyagok keresletében és áralakulásában.

A fosszilis energiahordozók iránti kereslet még évekig növekedhet mielőtt eléri a csúcsát és elindul a fogyasztás sokak által várt zsugorodása. Ráadásul egyes nyersanyagok szintjén nagyon más lefutással érdemes számolni. A szén fogyasztása az évtized második felében már csökkenő pályára állhat. Ezzel szemben az olaj kereslet csak az évtized végére érheti el a csúcsát és onnan is inkább egy lassú mérséklődésre érdemes számítani. A földgáz kilátásai pedig még kedvezőbbek, mert az áramtermelésben betöltött szerepe miatt csak a kővetkező évtizedben várható a kereslet tetőzése.

A különböző fémek jövőképében is nagy eltérések mutatkoznak. A palládium szinte teljesen elveszítheti jelenlegi piacát, mivel keresletének nagyjából 80 százalékát az autókatalizátorokban történő felhasználása adja, amely az elektromos autók terjedésével teljesen megszűnik majd. Ezzel szemben a réz a kiváló vezetőképességének köszönhetőn a jövőbeni elektrifikáció nagy nyertese lehet. Nem szabad kifelejteni a sorból a jelenlegi akkumulátor technológiák esetében legfontosabb katód fémnek számító lítiumot sem, amely szintén meghatározó nyersanyag lehet a következő években.

A villamosenergia-igény felfutása miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a nukleáris áramtermelésre. Ez a trend pedig az urán piacán eredményezhet nagy kereslet növekedést.

Ugyanakkor fontos látni, hogy az energiaátmenetet jelentős technológiai és szabályozói bizonytalanság övezi, amely a nyersanyagok kínálatára jellemző tehetetlenség miatt jelentős volatilitást eredményezhet az árak alakulásban. Ebből az következik, hogy messze nem olyan egyszerű a képlet, hogy a fenti felsorolásban pozitív jövőképpel rendelkező nyersanyagok ára folyamatosan emelkedik majd az előttünk álló évek során a mai szintekhez képest, míg a többi esetben a következő években már gyors összeomlást lenne érdemes vizionálni.

Erre remek példa, hogy egyre inkább biztosak lehetünk abban, hogy a személyautók terén az akkumulátorok teljesen kiszorítják majd a fosszilis üzemanyagokat. Ennek időzítése azonban már attól függ, hogy a magas energiasűrűséggel rendelkező és egyben olcsón elérhető akkumulátorok mikor állnak majd széles körben rendelkezésre. Az olaj és gázipari cégek a mezők hosszú megtérülése és az ESG-nyomás miatt már kevesebb beruházást indítanak el. Ez pedig lassabb elektromos autó penetráció mellett még hosszú évekig magasan tarthatja az olajárakat.

Fordított esetre is volt példa az idén. Hiába számít a lítium a jelenlegi akkumulátor technológiák szempontjából kulcs nyersanyagnak, a tavalyi irreálisan magas 80 ezer dollár körül árak a nagyon gyorsan tudtak normalizálódni az átmenetileg gyengülő kínai elektromos autó kereslet miatt. A kitermelési formák költségei jelentősen eltérnek egymástól, de jellemzően tonnánként 12-15 ezer dollár világpiaci ár felett már megéri új bányákat nyitni. Így nem érdemes arra számítani, hogy ennél sokkal magasabb árak tartósan fenn tudnak maradni.

Összességében abban biztosak lehetünk, hogy az energiaátmenet alapvetően határozza majd meg a nyersanyagárak alakulását. A nagymértékű technológiai és szabályozói bizonytalanság, valamint a kínálati oldal tehetetlensége miatt azonban nagy volatilitásra érdemes számítani a legtöbb nyersanyag árában. A következő hónapokban megjelenő cikkekben közelebbről bemutatjuk egy-egy nyersanyaggal kapcsolatos világképünket.

Hogyan készül a karbonsemleges üzemanyag, ami megmenti jelenlegi autóinkat?

Egészen a közelmúltig a szén-dioxid-semleges belsőégésű motor csak álom volt, hamarosan viszont valósággá válhat. A titok a szintetikus vagy szén-dioxid-semleges üzemanyagokban rejlik, amelyek előállítási folyamata megköti a CO₂-t – ezzel jelentősen hozzájárulva a globális felmelegedés korlátozásához.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.