Hiába kedvezőek a feltételek, kevesen választják a nyugdíj-előtakarékossági számlát

Miközben az egyes megtakarítások hozamára kivetett szociális hozzájárulási adó tavaly júliusi bevezetése óriási lökést adott a tartós befektetési számlák (TBSZ) iránti keresletnek, a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) számánál csak stagnálásra futotta. Az ok egyszerű: a TBSZ futamideje jóval rövidebb, miközben maga a konstrukció is rugalmasabb. Ezzel együtt a NYESZ-nek is megvan a maga célközönsége.

Eltérő reakciókat váltott ki az állami támogatás mellett elérhető, hosszú távú értékpapír-befektetéseket szolgáló konstrukcióknál a szociális hozzájárulási adó (szocho) 2023. júliusi bevezetése: miközben a szolgáltatóknál vezetett TBSZ-ek száma látványosan megugrott az idén március végéig számolt egy év alatt, a NYESZ-nél csak stagnálásra – egész pontosan minimális csökkenésre – futotta – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Csak a vagyon nőtt, az ügyfélszám nem

A jegybank statisztikái szerint március végén 90 380 nyugdíj-előtakarékossági számlát vezettek a bankoknál, brókercégeknél és a fióktelepeknél, ami mindössze 0,3 százalékkal – nagyjából 240-nel – ugyan, de kevesebb az egy évvel korábbinál. A NYESZ számlákon kezelt vagyon ugyanakkor több mint 20 százalékkal, 518,5 milliárd forintra nőtt egy év alatt, amihez a friss befizetéseken túl az elért hozamok is nagyban hozzájárulhattak.

Ezzel szemben a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett TBSZ számlák száma majdnem pontosan 70 ezerrel, 332 ezer fölé nőtt a március végéig számított egy év alatt, miközben a rajtuk lévő eszközök értéke közel a másfélszeresére, 4870 milliárd forintra ugrott.

Egyértelmű, hogy a TBSZ-ek számának hirtelen megugrása a bizonyos megtakarítások hozamaira kivetett szocho hatásával magyarázható. Azoknak ugyanis, akik befektetési jegyekben (az ingatlanalapok kivételével), vállalati kötvényekben és tőzsdei részvényekben tartják megtakarításaik jelentősebb részét, nagyon sokat számít az, hogy mentesülhetnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 13 százalékos szocho megfizetése alól. Így nem véletlen, hogy a bankoknál és brókercégeknél megugrott a kereslet a TBSZ-ek iránt,

hiszen a tartós befektetési számlával – és a NYESZ-szel is – adómentes maradhat a befektetések hozama, ha az ügyfél kitart a futamidő végéig.

Miért nem a NYESZ?

Az nem különösebben meglepő, hogy a TBSZ-ek iránt ugrásszerűen megnőtt a kereslet az elmúlt bő egy évben, a NYESZ iránt viszont nem. Bár a két konstrukció több elemében is hasonlít egymáshoz, teljesen más a rendeltetése. A NYESZ azoknak szól, akik kifejezetten nyugdíjcélra kívánnak különböző értékpapír-befektetésekkel megtakarítani, úgy, hogy a portfóliójukat egészen a nyugdíjba vonulásukig maguk menedzselik, adómentesen, minimális költségszint mellett. A TBSZ-nél viszont – az ötéves futamidőt figyelembe véve – középtávú befektetésről van szó, amelynél az elért hozamok adómentessége jelenti az egyik fő motivációt.

A TBSZ ráadásul jóval rugalmasabb konstrukció: ha a kisbefektető úgy dönt, hogy az ötéves futamidő lejárta előtt megszünteti a számlát, akkor is csak azokat az adóterheket kell – igaz, utólag – megfizetnie, amelyeket egy normál értékpapírszámla vezetésénél kellene. A TBSZ-nél ráadásul három év eltelte után már csökken a fizetendő adóteher: a szocho megfizetésétől már ekkortól mentesül a számla tulajdonosa, miközben a többnyire kamatadóként emlegetett személyi jövedelemadó mértéke is 10 százalékra csökken. A NYESZ-nél ezzel szemben jóval nehézkesebb az idő előtti kiszállás, hiszen az évente igényelt szja-visszatérítések összegét 20 százalékkal növelten kell visszafizetni, miközben a befektetések hozamai után is le kell róni a 15 százalékos szja-t és 13 százalékos szochót.

Jól behatárolható a NYESZ célközönsége

A NYESZ tehát – nevéből is adódóan – a nyugdíjcélra való előtakarékosságot szolgálja, értékpapír-befektetésekkel. A konstrukció egyik legnagyobb előnye az alacsony költségszint: a számla egy egyszeri, ötezer forintos befizetéssel is megnyitható, a havi számlavezetési költség pedig egy olcsóbb bankszámláénak felel meg, tehát jellemzően havi néhány száz forint. Ezen felül a számla tulajdonosának csak a tranzakciókhoz kapcsolódó díjakkal kell számolnia.

A NYESZ másik nagy előnye, hogy – más, az öngondoskodást szolgáló konstrukciókhoz hasonlóan – 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés is kapcsolódik hozzá az adott évi befizetések után, amelynek maximális összege százezer forint. Itt fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy egy magánszemélynek ugyan több szolgáltatónál is lehet NYESZ-számlája, az szja-visszaérítés lehetőségével csak egy számlánál élhet, amelyet a megkülönböztetés érdekében NYESZ-R kódjellel látnak el. Ha pedig a NYESZ tulajdonosának más, adóvisszatérítésre jogosító megtakarítása – például önkéntes nyugdíjpénztári számlája vagy nyugdíjbiztosítása – is van,

akkor a visszatérítés együttes összege legfeljebb évi 280 ezer forint lehet.

Miután a költségek szintje meglehetősen alacsony, az egyes szolgáltatók közötti választásnál nem is ez a legfőbb szempont. Inkább az lehet a döntő, hogy az adott banknál vagy brókercégnél milyen befektetési eszközök érhetők el: így milyen állampapírok, befektetési alapok szerepelnek a palettán, és ezekből mekkora a választék.

Odafigyelést és jártasságot igényel

A NYESZ-nek nagy előnye, hogy a számla tulajdonosa maga döntheti el, hogy milyen ütemezéssel, és mekkora összegeket takarít meg. Az is igaz – és nagyon fontos – viszont, hogy a befektetési döntések felelőssége is az övé, tehát az adott szolgáltatónál elérhető palettáról saját magának kell kiválasztania a megfelelő konstrukciókat, ügyelve persze a kockázatok porlasztására, a diverzifikációra is.

Nem véletlen tehát, hogy a konstrukciónál százezer alatti az ügyfélkör (miközben a bankok közül csak hat tartja a kínálatában), hiszen ha nem is napi szintű, de folyamatos odafigyelést, és némi tőkepiaci jártasságot is igényel.

Ezzel együtt a NYESZ-nek továbbra is van létjogosultsága a nyugdíjcélú öngondoskodást szolgáló termékek között, és egy jól gondozott portfólióval nagyon attraktív hozamok érhetők el a konstrukció segítségével.

A cikk szerzője Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.