Megmozgatja a kötvénypiacot a holland nyugdíjreform, már látszanak a jelek

Jelentős reform indul a holland nyugdíjrendszerben, emiatt sok hosszú kötvényt fognak eladni a helyi nyugdíjalapok. Elsőre ez kishatású piaci eseménynek tűnhet, de a holland nyugdíjalapok méretükből fakadóan nem átlagos szereplők a tőkepiacokon, hanem inkább hatalmas, lassan mozgó bálnák. A tervezett reformnak is komoly hatásai lehetnek a tőkepiacon.

A hollandok nemcsak az egyik legfejlettebb, legstabilabban működő nyugdíjrendszerrel rendelkeznek a világon, hanem tőkepiaci szinten nézve is jelentős méretű nyugdíj célú megtakarítással bírnak. Noha GDP-arányosan csak az Európai Unió gazdaságának 6,3 százalékát teszi ki Hollandia, az uniós nyugdíjalapokban lévő vagyon harmada a holland megtakarítóké.

Ugyanezek a számok még látványosabbak, ha csak az Eurozóna tagországait nézzük, ott 7% GDP-részarány mellé a nyugdíjvagyon több mint fele jut a hollandokra. Összesen 1 885 milliárd eurónyi nyugdíjcélú megtakarítást kezelnek a holland nyugdíjalap-kezelők, ami majdnem kilencszerese a tavalyi magyar GDP-nek, de még a hollandénak is az 1,7-szerese.

A holland nyugdíjrendszer a magas fedezeti aránya és a viszonylag fenntartható működése mellett a nagyon erős foglalkoztatói nyugdíjpillére miatt tartozik a világ élvonalába. Míg hazánkban gyakorlatilag szinte csak a felosztó-kirovó elven működő állami pilléren (azaz, hogy a nyugdíjakat a dolgozók járulékbefizetéseiből fizetik ki) nyugszik a nyugdíjrendszer, addig Hollandiában mindössze a nyugdíjak 45%-a származik ebből a forrásból.

A fennmaradó részt az úgynevezett foglalkoztatói nyugdíjpillér teszi ki, ami a munkáltatók és a munkavállalók befizetéseiből származik, melyek nyugdíjpénztárakon keresztül, nyugdíjalap-kezelők segítségével kerülnek befektetésre. Innen származik az a hatalmas vagyon, amit a holland nyugdíjalapkezelők menedzselnek.

Továbbá, ha azt nézzünk, hogy egyéni szinten a befizetések mekkora része származik a munkavállalóktól, akkor ez csupán 25%, míg a maradék a munkáltatók hozzájárulása. Ami, talán még fontosabb, hogy a kifizetett nyugdíjak értékének csupán negyede származik a korábbi befizetésekből, a többi a hosszú évek alatt keletkezett hozamoknak köszönhető.

Fix helyett teljesítményalapú kifizetések

Sokéves társadalmi és szabályozói egyeztetés után 2026 január 1-én jelentős reform indult a foglalkoztatói nyugdíjpillérrel kapcsolatban, ami hatással lesz a nyugdíjalapok befektetési politikájára is, az átalakítás 2028-ig tart. A nyugdíjalapok méretéből fakadóan jelentős tőkepiaci hatása lesz a reformnak.

A jelenlegi Defined Benefit helyett, Defined Contribution rendszer lesz, ami lényegében azt jelenti, hogy a fix kifizetéseket ígérő rendszer helyett a nyugdíjalapok teljesítményével összhangban lévő kifizetések felé mozdul el a rendszer. A reform igyekszik kezelni a romló demográfiai folyamatok okozta kockázatokat, illetve reagál a társadalmi feszültségekre. A fiatalok ugyanis félnek, hogy nem lesz elég nyugdíjuk, míg az idősebbek attól tartanak, hogy a nyugdíjuk nem tart lépest az inflációval. A módosítás miatt a jelenlegi kollektív befektetési politika helyett, egyénenként eltérő portfoliót kapnak a jelenleg járulékot fizetők.

Tehát egyéni életciklushoz alkalmazkodik a befektetési politika: a fiatalabbakat inkább a kockázatos, az idősebbeket inkább konzervatívabb eszközök felé tolva.

127 milliárd eurónyi kötvényt adhatnak el

A reform miatt a nyugdíjalapok változtatni kényszerülnek az eszközallokációjukon, a leglátványosabb következmény, hogy kevesebb hosszú kötvényt fognak tartani, aminek jelentős tőkepiaci hatása lesz. Ez önmagában nem feltétlen jelent jelentős árfolyammozgásokat, de mindenképp jelentős összegek fognak megmozdulni. A holland nyugdíjalapok összesen 457 milliárd eurónyi államkötvényt tartanak, amiből 300 milliárd európai és ami egészen extrémnek hangozhat: a teljes holland államadósság 19 százaléka, míg a német 8 százaléka a van a holland nyugdíjalapoknál.

Például az ABP, ami a messze legnagyobb nyugdíjpénztár 500 milliárd eurónyi kezelt vagyonnal, főleg hosszú államkötvényeket adna el, helyettük vállalati kötvény- és egyéb creditvételeket terveznek. Továbbá érdekes módon a részvények súlyának csökkentését, míg a private equity és infrastruktúra befektetések arányának növelését tervezi. A nyersanyag-kitettséget pedig teljesen leépítené az évtized végéig.

Azonban a legfontosabb hatás az európai magországok kötvénypiacain, ezen belül is főleg a hosszabb szegmensekben látszódhat, hiszen a nagyon hosszú, 30-50 éves lejáratú papírok piacán elsősorban a nyugdíjalapok és a biztosítók a legnagyobb szereplők. Így ezen a piacon az amúgy is nagy méretű alapok, eléggé felülreprezentáltak, tehát hiába fognak majd eladni eszközöket más eszközosztályokban is, egyértelműen itt lehet a legjelentősebb hatása a reformnak.

A Rabobank becslése szerint 127 milliárd eurónyi hosszú államkötvény kerülhet eladásra a reform miatt, amiből csak a német, francia és holland együtt 69 milliárdot eurót tesz ki, ami azért jelentős, mert ennek a három országnak összesen kb. 545 milliárd euró 20 évnél hosszabb lejáratú államkötvénye van kibocsátva.

Továbbá nem csak a jelenleg a portfóliókban lévő hosszú kötvények eladása jelenthet problémát, hanem a jövőben az aukciókon is kisebb étvággyal jelenhetnek meg a nyugdíjalapok, ami további felfelé nyomást helyezhet a hosszú hozamokra, erre figyelmeztet az EKB is.

Már most látszanak a jelek

Noha, úgy szól a szabályozás, hogy érdemi lépest nem tehettek a nyugdíjalapok 2026 január eleje előtt, egyéb piaci szereplők megpróbálhatták előre lekereskedni a várható reformot. Ennek már láthatjuk akár a jeleit, hiszen a hosszú hozamok trendszerűen kúsznak felfelé, azaz eladói nyomás jelent meg a piacon, amit az egyéb szokásos érvek, mint a nagy költségvetési hiányok, magas államadósságok mellett, részben ez is magyarázhat. Miközben korábban nem volt érdemi felára a 30 éves német, és holland államkötvényeknek a 30 éves eurós IRS-hez képest (kamatcsere ügylet), másfél éve ez a felár látványosan nőni kezdett.

Ami azt mutatja, hogy az államok hosszú kötvényei iránt csak magasabb hozam mellett jelentkezik elegendő kereslet, a referenciául szolgáló IRS-hez viszonyítva, ami az államok hitelkockázatától kevésbé függ, jobban a bankközi piac kamatvárakozási mozgatják.

Nemcsak az állampapírok, hanem egyéb derivatív kamattermékekben is látszanak a reformra való készülődés jelei, a 10 éves ponthoz képest 30 és 50 éves eurós IRS hozamok magasabbra kerültek, ami jelzi, hogy nem csak az állampapír hozamgörbe, de a hozzákapcsolódó IRS görbe hosszú végén is emelkednek a hozamok. Emellett a 30 éves kamat opciók implikált volatilitása is jelentősen megnőtt a rövidebb lejáratokhoz képest, ami jól mutatja az ezekkel kapcsolatos megnövekedett bizonytalanságot.

Összességében már jelenleg is látszanak jelei a közelgő reformnak, de az igazán nagy kérdés, hogy az év elejétől kezdve meddig tolhatják még felfelé az európai hosszú hozamokat a holland nyugdíjalapok az eladásaikkal, illetve a csökkenő aukciós aktivitásukkal, miközben se a költségvetési hiányok, se az államadósságok nem éppen a csökkenő pálya felé mutatnak.


Farkas Zsombor, a HOLD részvényelemzőjének írásait itt böngészheted a HOLDBLOG-on.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.