Sokszor láttam már képeket az óceánok élővilágát pusztító műanyag szigetekről. A vizekbe kerülő műanyagok az emberi szervezetre is veszélyesek, hiszen a bomló kémiai anyagok visszakerülnek az emberekbe. Nem beszélve arról, hogy súlyos gazdasági károkat is okoznak a halászati és turisztikai iparágaknak. Egymillió tonna műanyag újrahasznosítása körülbelül annyival csökkenti a szén-dioxid kibocsátást, mintha egymillió autóval kevesebb lenne az utakon. Becslések szerint tizenkétmillió tonnányi műanyag lehet az óceánokban.
A napokban a téma után böngészve találtam egy nagyon informatív kutatást, amely az óceánok műanyag-szennyezettségével foglalkozik.
Az anyagból kiderül, hogy az óceánokat szennyező műanyagok 80%-a folyókon és a tengerpartokon keresztül kerül bele az óceánok vizébe. A másik 20% tengeri forrásból származik, halászhálókból, kötelekből, zsinórokból vagy elhagyott hajókból. A legújabb kutatás szerint a műanyag-szennyezések 80 százalékáért 1600 folyó felelős világszerte. A teljes szennyezésben közel 100 ezer folyó érintett.
Ezen adatok merőben új információkat tartalmaznak, hiszen a korábbi számítások kevesebb érintett folyóról számoltak be. A korábbi tanulmányok a hulladék keletkezésének egyszerűbb modelljéből indultak ki. Meghatározták a vízgyűjtő területen nem megfelelően kezelt műanyag hulladék becsült mennyisséget, a vízgyűjtő terület népsűrűségét, valamint a felszíni folyók műanyag koncentrációinak korrelációs modelljét. Ebből a tudósok arra következtettek, hogy a legtöbb műanyag a nagy vízgyűjtő területtel rendelkező, sűrűn lakott területeket érintő folyókból kerülnek az óceánokba. Példának kedvéért, Gangesz, Jance, Amazonas.
A fent említett tanulmány alapvetően erre a kutatási modellre épít, azonban sokkal részletesebb adatokkal dolgozik. Számításba vesz időjárási körülményeket, mint például a szél, és csapadék mennyisége a vizsgált területre vonatkozóan. Továbbá vizsgálja, a populációk folyókhoz való közelségét, távolságát az óceánoktól. A terepviszonyokat, illetve az adott területen folyó mezőgazdasági tevekénységet. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy nem a vízgyűjtő területek nagysága határozza meg elsődlegesen a szennyezés mértékét. Sokkal fontosabb szerepe van ebben a méreteiben kisebb, ám lényegesen nagyobb számosságot képviselő folyóknak.
Először nézzük, hogy mely folyókon keresztül kerül a legtöbb műanyag az óceánokba:
Forrás: ourworldindata.org
Most vessünk egy pillantást országokra bontva a legnagyobb óceáni műanyag szennyezőkre:
Forrás: ourworldindata.org
Kontinensek szerinti bontásban:
Forrás: ourworldindata.org
Az utolsó ábra pedig azt mutatja meg, hogy milyen a korreláció van a gazdasági fejlettség, és az egy főre eső szennyezettség között, országok szerinti bontásban:
Forrás: ourworldindata.org
Azt gondolom, hogy a probléma rövid távon sajnos nem orvosolható, a kibocsátó országok döntéshozóinak kellene cselekedniük minél hamarabb. Véleményem szerint egyrészt hatékony hulladékgazdálkodást kellene megszervezniük, a társadalom edukációjával összekötve. Többnyire harmadik világbéli országokról beszélünk, minden bizonnyal elkelne számukra némi nemzetközi segítség is. Vizsgálni kellene a gyártók felelősségét. Egyrészt anyagi hozzájárulást fizethetnének a tengerek megtisztításához, másrészt ahol megoldható, azonnal leállítani a nem újrahasznosítható termékek gyártósorait, és átállni újrahasznosítható termékek gyártására. Felgyorsítani a vizek megtisztítását széles körű globális összefogással, hiszen a probléma végső soron a teljes bolygót érinti. Ellenkező esetben szép lassan égetjük mindkét végéről bolygónk gyertyáját….