“Miért nem megy napjainkban még feljebb az arany, ilyen inflációs környezetben?”
Az arany ára függ az aktuális inflációtól, azonban a kapcsolat nem lineáris. A világpiacokon az arany (többnyire) dollárban van denominálva, mivel a dollár a de facto első számú világpénz. Amennyiben valaki forintért vett aranyat, akkor jól járt, mivel a dollár a globális inflációs pánik miatt megerősödött (mivel az a végső menekülő deviza).
Az arany árfolyamára hat az aktuális infláció, azonban a legfontosabb a „hosszú távú” reálhozam, ami a dollár relatív erejét mutatja. A hosszú táv ezesetben 10 vagy 30 éves időtartamot jelent, a reálhozam pedig az adott lejáratú inflációval indexált állampapírok hozamát jelenti. A fix összeget (kupont) fizető kincstárjegyek és az inflációval indexált kötvények hozamának különbsége az úgynevezett breakeven infláció, ami az adott lejáratra a piac által árazott inflációs várakozás.
Amennyiben a piac hosszú távon (például a következő 10 évben) 2,5 százalék inflációt vár, a dollárban elérhető „kockázatmentes” hozam 3 százalék, akkor a dollár reálhozama 0,5 százalék, tehát reálértelemben megéri tartani. Egy évvel ezelőtt a dollár hosszú távú (10 éves) reálhozama mínusz 1 százalék körül mozgott, ma pedig már pozitív. Ez azt jelenti, hogy a dollár relatíve sokat erősödött, ami meg is látszik a devizaárfolyamokon. Akkor éri meg historikusan aranyat tartani, amikor a reálhozam csökkenő tendenciát követ. Ezt támasztják alá a 2022 első felében megfigyelhető árfolyammozgások is. Hiába volt 8-10 százalék körüli infláció a fejlett világban, az arany a márciusi csúcsától számítva 10 százalékkal lentebb van.
Ennek ellenére az aktuális inflációnak is van szerepe. 2009 és 2020 között nulla körül volt a fogyasztói árak éves emelkedési üteme, ezért a reálhozamok mozgását meglehetősen pontosan követte az arany árfolyama. A korreláció 2022-ben is megmaradt, ugyanakkor önmagában a reálhozam alapján az aranynak jóval gyengébben kellett volna teljesíteni. Ez azt bizonyítja, hogy a nemesfém adhat valamekkora védelmet a „hirtelen” elszálló infláció ellen, ugyanakkor az arany rövid távon egy kiszámíthatatlan spekulatív eszközként tud viselkedni.
“Hol tart a válság alatt a gazdaságra öntött pénz kivonása, es mi a kivonás konkrét technikája a mai környezetben, hogy képzeljük el most a “pénz bezúzását”?“
A pénznek két fajtája van:
- Kereskedelmi banki (számla)pénz: a kereskedelmi bankok ügyfeleinek a betétjei (amelyek a mérleg másik oldalán egy jogi vagy természetes személy tartozásának minősülnek)
- Jegybankpénz: (nyomtatott) készpénz és digitális formában létező kereskedelmi banki tartalék, ami a pénzintézetek igénye szerint cashre váltható. A cash és a jegybanknál tartott banki betétek összege az úgynevezett monetáris bázis.
A modern kétszintű bankrendszer hitelpénzrendszer, tehát a pénz kölcsönből – a „semmiből” – lesz.
Mind kereskedelmi, mind központi banki pénz esetén akkor keletkezik a pénz, amikor az intézmények hitelt adnak és akkor semmisül meg, amikor a kölcsönt visszafizetik. Egy másik lehetőség a devizavásárlás, mivel minden bank a saját országának fizetőeszközében tud betétet teremteni. Ebben az esetben devizavétellel történik a pénzteremtés és devizaeladással a pénz megsemmisítése.
Részletesebben:
Amikor egy kereskedelmi bank kölcsönt ad valakinek, akkor a bank mérlegében az eszközei növekednek a hitel összegével (aktíva, mert a bank adja a hitelt, tehát az neki egy eszköz), a forrás oldala pedig megnő a teremtett betéttel (passzíva, ami kötelezettség a banknak). Fontos, hogy a pénzintézet a kereskedelmi banki „pénzteremtésével” nem lesz gazdagabb, mert a hitelt a saját kötelezettségéből hozza létre, a befolyó kamatból viszont már lesz jövedelme.
A hitelezést követően leegyszerűsítve két lehetőség van: (1) kifizeti cashben az ügyfélnek, vagy (2) az összeg felhasználásakor egy másik bankba kell átutalni a hitel összegét, ekkor pedig a kereskedelmi bank jegybanknál elhelyezett tartalékai kerülnek át egy másik bankhoz.
Általában egy kereskedelmi bank nem attól megy csődbe, hogy inszolvens lesz (elfogy a tőkéje), hanem úgy, hogy illikvid lesz, tehát de facto elfogy a jegybankpénze és fizetésképtelen lesz. A bankok két fő feladata a likviditásmenedzsment és forrásallokálás, amelyek nem kockázat nélküli műveletek. A kereskedelmi banki pénz megsemmisülése a hitel visszafizetésével vagy leírásával történik meg. A kereskedelmi bankok a piaci kereslet-kínálat (és a fennálló szabályozások) szerint hiteleznek, ugyanakkor bizonyos pénzintézeteknek van árjegyzési kötelezettsége az állampapír-aukciókon. Ez azt jelenti, hogy az államháztartási hiányt a kereskedelmi bankoknak az adott ország törvényi szabályozásának függvényében meg kell finanszírozni.
A pénzteremtés másik fajtája a jegybanki pénzteremtés, ami az ország monetáris politikájának egyik eszköze. A válság alatt a jegybankok eszközvásárlási programokkal szorították le a hozamokat és növelték a bankrendszer likviditását. Ez azt jelenti, hogy a központi bank a kereskedelmi bankoktól meghatározott értékpapírokat (jellemzően állampapírokat és jelzáloggal fedezett instrumentumokat) vett, amiért cserébe frissen – a semmiből – teremtett pénzt kapnak a kereskedelmi bankok a jegybanknál elhelyezett számláikra. A kereskedelmi bankok jegybanknál tárolt számláinak egyenlegét tartalékoknak nevezzük. (E számlák terhére kérhetnek a kereskedelmi bankok készpénzt a jegybanktól.)
2020 elején az Egyesült Államokban a készpénzállomány és a pénzintézetek jegybanknál tartott betéteinek állománya csupán 3400 milliárd volt, ami 2021 végére majdnem megduplázódott. A jegybankpénz (monetáris bázis) is hitelpénz, ami úgy semmisül meg, ha a hitelt visszafizetik. Ez egy eszközeladási program esetén kétféleképpen történhet meg. Lehetséges, hogy a jegybank lejáratig tartja az instrumentumokat (kötvényeket) és így visszafizetik a hitelt.
A másik lehetőség az, hogy másodlagos piacon a központi bank eladja a kereskedelmi bankoknak az eszközt, így jegybankpénzt (tartalékokat) von ki a rendszerből. Illetve egy harmadik lehetőség itt is fennáll, nevezetesen az, hogy nem fizetik vissza a hitelt és a jegybanknak le kell írnia a tőkéjéből a veszteséget. Az amerikai jegybank hivatalosan 2022 júniusában kezdi meg a mennyiségi szigorítás programját, évente hozzávetőleg 1000 milliárd dollár értékben adnának el eszközöket. Ez a következő két évben harmadával csökkentené a monetáris bázist és hozzávetőleg felére csökkentené a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett tartalékainak állományát.
Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Magyar infláció és gazdaságpolitika
A HOLDBLOG olvasói mostanában több kérdést is feltettek nekünk az inflációs helyzettel, a magyar gazdaságpolitikával és az euróbevezetéssel kapcsolatban. Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója válaszolt.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.