Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Biztosítási szektor

„A VIG jó befektetés, a CIG Pannónia kapcsán mi a véleményük? Minek kell történnie, hogy vonzóvá váljon?”

Cser Tamás válaszol

A CIG a biztosítási szektor egy speciálisabb szereplője, nála ezért véleményünk szerint más faktorok fogják eldönteni, hogy sikeres befektetés lesz-e, mint a VIG esetében. A CIG fő tevékenysége egyelőre az úgynevezett unit-linked típusú befektetési célú életbiztosítás, emellett csak most kezdték újraindítani a nem-élet águkat. UL biztosítások esetén a hozam az ügyfélé, így nincs relevanciája az emelkedő hozamkörnyezetnek a CIG profitjára, ellentétben az általunk bemutatott VIG-vel. A CIG ráadásul sokkal magasabb értékeltségen forog, a könyv szerinti érték közel kétszeresén, míg a VIG csak a 0,6-szorosán.

A CIG esetében a legfontosabb kérdés az, hogy sikerül-e túlteljesíteni azon növekedési várakozásokat, amelyeket a piac áraz a bankholdinggal való szerződésből és a tulajdonos biztosítási ügynök erős ügyfélkapcsolataiból. Ahhoz, hogy a mostani értékeltség indokolt legyen, belátható időn belül a társaságnak jelentősen meg kell tudnia növelni az üzleti volumenét és profit termelő képességét.

„A retail szektor is hasonló (negatív forgótőke igény befektethető). Biztosításhoz hasonló kilátás várható?”

Kun-Welsz Edit válaszol

A kiskereskedelmi szektor elég vegyes képet mutat a negatív forgótőkét illetően: az élelmiszer kiskereskedők működnek jellemzően negatív forgótőkével (ugyanis az elemek közül a vevőkövetelés döntően nagyon kis összegű, mivel azonnali a fizetés, a készletek a romlandó termékek miatt gyorsan forognak, és így jöhet ki, hogy a szállítói állomány lényegében finanszírozni tudja a tevékenységet). A kiskereskedelem más szegmensei (ruha, cipő, bútor stb.) már jellemzően nem negatív forgótőkével működnek a lassabban forgó készletek miatt.

Az élelmiszer-kiskereskedőket tovább elemezve azt láthatjuk, hogy ez a negatív forgótőke inkább a növekedésüket finanszírozza, így ezt az összeget aktívan használják. A szállítói tartozásokat 30-60-90 napra ki kell egyenlíteni, így ezek a pénzek is forognak, nem állnak a bankszámlákon, így lekötni, befektetni ezeket maximum csak nagyon rövid lejáratra lehet, így tehát jelentősen eltérnek a biztosítóktól.

A mostani magasabb inflációs környezetnek van inkább egy érdekesebb aspektusa: a beszerzett termékek még alacsonyabb áron kerültek készletre, mint ahogyan azokat az infláció emelkedésével el lehet adni. Ennek következtében javul a bruttó eredmény. Emiatt él az a mondás elemzői körökben, hogy az emelkedő infláció rövid távon jót tesz az élelmiszer kiskereskedők profitjának. Hosszabb távon ez a hatás viszont visszaüthet, ugyanis a reálbérek csökkenhetnek, emiatt pedig a fogyasztói viselkedés is megváltozik (kevesebb impulzus vásárlás, olcsóbb termékvariánsok preferálása, sajátmárkás termékek előnyben részesítése a márkásokkal szemben).

„A VIG példája általánosságban kivetíthető minden biztosítóra?”

Cser Tamás válaszol

Az emelkedő kamatkörnyezet általánosan segíteni fogja az eredményeit szinte minden biztosítónak, kivéve, aki csak unit-linked biztosítással foglalkozik, ahol a hozam az ügyfélé. Az emelkedő kamatok okozta profitjavulást tompíthatja, hogy annak egy részét idővel elversenyezhetik a biztosítók árazásban, ha “extraprofit” keletkezik a szektorban.

Azonban azt gondoljuk, hogy a VIG két szempontból is sokkal vonzóbb a szektornál. Egyrészt az ő fő problémáját a hagyományos életbiztosítás okozta garantált minimum hozamokkal, ami nem egy nagyon elterjedt üzlet Európában. A hozamok esetleges emelkedése itt lesz a legpozitívabb hatással, mert nem csak a profitot javítja be, hanem kockázatot és így tőkeszükségletet is csökkent. Ezen üzletág szenvedése miatt a VIG nyomottabb árazáson forog a szektorátlagnál (20-30 százalék diszkont P/E és P/BV esetében), ami jelentősen csökkenhet, ha az alacsony kamatprobléma oldódik.

Az alábbi ábra mutatja, mennyire alulteljesítette a VIG az európai biztosítási szektor átlagát az elmúlt 10 évben. Az átlagos európai biztosító összességében nem teljesített rosszul a részvénypiac egészéhez képest sem, így kevésbé lennénk lelkesek az egész európai biztosítási szektort venni a hozamemelkedésre.

Forrás: Bloomberg, HOLD Alapkezelő

Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Műtárgy, termőföld és hosszú táv

“Mit gondoltok az olyan alternatív befektetési eszközök áráról, mint a műtárgyak vagy a termőföld? 50 éves távlatban mibe fektetnétek?“ Zsiday Viktor válaszol.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.