“2008-ban telenyomták a gazdaságokat pénzzel. Mindenki azt mondta – ti is –, hogy ebből jelentős infláció lesz, de ez nem következett be. Sőt egy újabb pénzszórás következett be. Szóval most egy megkésett és dupla hatású infláció jelent meg?“
Valóban, utólag már látjuk, hogy a 2008-as gazdaságpolitikai reakció után indokolatlannak bizonyult az infláció miatti aggodalom. Pontosabban a fogyasztói infláció miatti. Az eszközárak tudniillik óriásit emelkedtek. Volt tehát infláció, de az az eszközárakban jelentkezett. Ennek több oka is volt. Egyrészt az akkori költségvetési élénkítés nem teremtett többletkeresletet, csak pótolta a magánszektor kieső keresletét. Másrészt a kieső kereslet igen jelentős volt a magánszféra nagy adósságállománya miatt. A háztartások és a vállalatok mindenáron az adósságuk leépítésére törekedtek és ez az úgynevezett deleveraging egy hosszú folyamat volt és a fogyasztás és beruházás visszafogását jelentette (ez a második ok). Végül a globalizáció jelentette hatékonyságnövekedés (például olcsó munkaerővel bíró országokba történő kiszervezés) mindvégig árleszorító hatással járt. A pénzbőség tehát nem a reálgazdaságban, hanem a tőkepiacon okozott inflációt.
A jelenlegi (főleg a Covid–19- és némileg az orosz-ukrán) válságkezelés más természetű.
A fiskális élénkítés sokkal nagyobb volt, és sokkal inkább célozta a társadalom szegényebb rétegeit, akik azt nagyobb arányban fogyasztják el. A gazdasági újranyitás, a járvány kezelése lehetőséget is nyújt erre. Ez emeli a keresletet, ami inflációnövelő. Az árak megugrását számos kínálat oldali hatás is okozta, amelyek egy része idővel várhatóan megoldódik. De számos tényező mutat arra, hogy a fogyasztói árak tartósabb, trendszerű emelkedésnek indultak (globalizáció megfordulása, öregedő társadalom, lazább költségvetések, nagyobb újraelosztás, kimerülő munkaerőpiaci tartalékok, klímavédelem stb.). A 2008-09-es válságkezeléshez képest a legfontosabb különbség, hogy ezúttal nemcsak a monetáris, hanem a fiskális politika is nagyon támogató. Előbbi eszközárinflációt, utóbbi (miután szélesebb rétegeket támogat) nagyobb fogyasztói áremelkedést eredményez.
A jegybank úgy teremthet (és semmisíthet meg) pénzt, hogy a kereskedelmi bankokkal tranzaktál. A pénzteremtés pénzintézeteknek való kölcsön nyújtásával vagy értékpapír-vásárlással történhet. Ezek általában „kockázatmentes” kincstárjegyek, állampapírok, valamint az állam által biztosított jelzáloglevelek lehetnek.
2008-ban a „pénznyomtatással” a jegybank lazított a monetáris kondíciókon – levitte a kamatokat és eszközvásárlási programot indított. Ezzel lehetővé vált az állam számára, hogy a költségvetés hiányból (hitelből) fel tudja tőkésíteni a bankszektort, valamint adócsökkentésekkel, megnövelt munkanélküli segélyekkel és egyéb intézkedésekkel stimulálni tudja a gazdaságot. Fontos, hogy a lakossághoz juttatott addicionális jövedelem ekkor még nem volt jelentős, a fő fókusz a pénzintézetek és biztosítótársaságok mérlegeinek rendbetételén volt.
2020-ban ettől eltérő dolog történt. A vállalati szektor mellett a lakosság is jelentős segélyt kapott, első körben közel 1000 milliárdot osztottak ki vissza nem térítendő támogatásként a lakosságnak. Erre jött még egy hasonló nagyságrendű csomag 2021-ben a már túlhevült gazdaságra. Kiemelten fontos, hogy a jegybank által teremtett pénz hova megy.
Amennyiben a frissen „nyomtatott” pénzt a tőkepiacok szívják fel – és nem jut el a reálgazdaságba (2008 után ez történt), akkor az infláció nem fog jelentősen megugrani, mivel a jószágkosárban nincsenek benne az értékpapírok és sok esetben a lakásárak sem (vagy csak kis súllyal). Ezen azonban az állam elosztó szerepe változtatni tud.
Ha az állam direkt támogatás formájában kiosztja a frissen teremtett pénzt, abból belátható időn belül infláció lesz, mivel a lakosság számára az elkölthető jövedelem növekszik. Ezzel ellentétben, a fiskális költekezés visszafogása és a lakosság elkölthető jövedelmének csökkenése az infláció visszaeséséhez járul hozzá. Jelen esetben néhány országban az is komplikálja a helyzetet, hogy egy háború okozta energiaár-sokk mellett bérspirál is megjelent.
Kamatdöntés: kezdetnek jó
A magyar jegybank elég határozottan lépett kedden, és üzenetet küldött a piac szereplőknek, hogy nem nagyon tolerálja a forint további gyengülését. Talán a legfontosabb lépés az évekkel ezelőtt kiherélt alapkamat szerepének visszaállítása
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.