Milyen trendek tapasztalhatók az ingatlanpiacon?
Az ingatlanpiacon tapasztalható új trendeket egyértelműen a home office elterjedése és mindennapossá válása okozta. Ingatlanfejlesztőkkel beszélgetve azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a nagyobb alapterületű lakások iránt, amelyekben egy kisebb dolgozószoba is kialakítható. Megugrott a kereslet a Velencei-tó és Balaton környéki ingatlanok iránt is, amelyeket sok esetben lakóingatlanként és nem nyaralóként használnának.
Az irodapiacon várhatóan csökkenni fog a nagy alapterület iránti igény, hosszú távon pedig jelentős átrendeződés várható, amelynek nehezen megjósolható hatásai lehetnek.
A logisztikai ingatlanok, raktárak piacát is alaposan felrázta a járvány, ugyanis az online vásárlások/rendelések felfutása miatt sokkal több logisztikai központra van szükség. Folyamatosan bővülő Budapest környéki raktáringatlan állomány és alacsony üresedési ráta jellemzi a logisztikai ingatlanok piacát.
Hogyan alakulhatnak lakóingatlan-árak a következő években? Az infláció kezelésére alkalmas az ingatlanbefektetés?
A lakóingatlanok iránti kereslet továbbra is stabil. A CSOK, Babaváró programok és az alacsony kamatok tovább pörgették a lakásvásárlásokat, ugyanakkor a kereslet átalakulni látszik a pandémia okozta új szempontok miatt. A lakóingatlanok áralakulása szempontjából nagyon fontos kérdés, hogy az elmúlt években folyamatosan jelen lévő célzott ingatlanpiaci programokban milyen változás következik be. Ezeknek jelentős hatása volt a korábbi évek áremelkedésében.
A kínálati oldalon az alapanyagár-infláció jelenti az új kihívást. Szinte minden területen tapasztalható jelentős áremelkedés, sokszor alapanyag hiány is fellép. Ez a jelenség az ingatlanfejlesztők marzscsökkenésével járhat, aminek nagysága attól függ, hogy milyen mértékben tudják áthárítani a költségemelkedést a vásárlókra. Nem könnyíti meg a fejlesztők helyzetét, hogy az utóbbi években a lakásárak már így is jelentős emelkedésen vannak túl, amit az alábbi MNB által készített ábra is jól mutat:
Forrás: KSH
Negatív változást hozhat a kamatszint emelkedése. Az MNB 2021.06.22-án elkezdte a kamatemelési ciklusát, amellyel a megugró infláció ellen kívánnak küzdeni. A jelzáloghitelek kamatszintje így emelkedni fog, ami csökkenti a lakásvásárlás vonzóságát és a befektetési célú lakásvásárlás várható hozama is csökkeni fog.
A korábbi években látott lakásáremelkedés nehezen fenntartható, a hazai lakóingatlanpiac messze nem nevezhető már alulárazottnak. Ugyanakkor nehezen képzelhető el tartósan inflációs környezet a bérek nominális emelkedése nélkül, az elkölthető jövedelem bővülése pedig alulról támaszthatja, emelheti a lakóingatlanok értékét.
Hogyan értékelhető a Magyarországi ingatlanárak alakulása a járványt és a hitelfizetési moratórium lejártát követően? Hogyan alakulnak Magyarországon az ingatlanárak a hitelfizetési moratórium lejáratát követően?
A járvány előtt a budapesti és néhány nagyvárosi ingatlanárak a túlfűtöttség jeleit mutatták. A járvány hatására ez a túlfűtöttség eltűnt és érdemben mérséklődött a lakások túlértékeltségének kockázata. A hitelfizetési moratórium fokozatos kivezetése rövid távon kockázatot jelenthet a lakáspiacra, de ennek mértékéről nincs egyetértés. Az ingatlanárakra leginkább a növekvő kamatszint, a növekvő alapanyagárak, és a csökkenő trendben lévő bérnövekedési dinamika jelent veszélyt. Ez természetesen nem jelenti, hogy összeomlanának az ingatlanárak, de a korábbi években látott áremelkedés valószínűleg már nem fog folytatódni. Érdekesség, hogy csak Budapesten történt árcsökkenés a vírus idején, a többi megyében általános áremelkedés volt tapasztalható.
Forrás: MNB
A hitelfizetési moratórium kivezetésétől azért nem várnak jelentős, hosszú távú kockázatot, mert a szakértők szerint rengeteg olyan adós is igénybe veszi a moratóriumot, aki amúgy képes lenne fizetni a törlesztőrészleteket. Így a gazdaság újraindulásával nem számítunk nagy fizetésképtelen tömegre, akik érdemben befolyásolhatnák a lakáspiacot.
Hogy hat szerintetek a kereskedelmi-ingatlanpiacra a jelenlegi helyzet? Gondolok itt az irodapiacra és a raktárakra is. Mi várható az ingatlan piacon a következő években?
Az irodák esetében a munkavégzéshez szükséges irodaterület nagy valószínűség szerint csökkenni fog, ám az nagy kérdés, hogy mennyire lesz drasztikus az átalakulás. A kevesebb irodában töltött idő nem egyenesen arányos a szükséges irodaterület méretével, hisz nem egyértelműen következik belőle a munkaállomások megszüntetése. A távmunka szervezése több erőforrást kíván a menedzsmenttől, így elképzelhető, hogy vezetők száma növekedni fog. A szükséges irodaterület csökkenését szintén kompenzálhatja némiképp, ha az üzleti utak számának csökkenésével párhuzamosan több közösségi térre és videokonferenciák bonyolítására alkalmas tárgyalóra lesz szükség. A változások országonként, régiónként, tevékenységi körönként nagyon különbözőek lehetnek. Nagyon nem mindegy, hogy milyen irodapiaci penetráció mellett ér egy piacot egy ilyen változás, a növekvő országok és régiók hamarabb túleshetnek az okozott sokkokon. Mindenesetre a kockázatok növekedése vélhetően hozamemelkedésben csapódik le, hiszen az irodák által termelt CF mindenképp bizonytalanabbá válik, a keresleti oldal bizonytalanságai közepette pár évig nehéz lesz a jelenlegi bérleti díjakat fenntartani.
A pandémia negatív hatásait rövid távon a kereskedelmi ingatlanpiac szenvedte el leginkább. Az újranyitást követően a kereslet nagy része visszatér, de az online piac térnyerése jelentősen átalakítja a hosszú távú növekedési lehetőségeket. Országonként érdemi különbségek lehetnek a hosszú távú hatások tekintetében, hisz régiónkét nagyon különböző a kereskedelmi ingatlanok denzitása és a demográfiai viszonyok. Mindenesetre ez az új helyzet még a legjobb lokációval rendelkező ingatlantulajdonosokat is alkalmazkodásra készteti, ami rövid távon költségekkel és anyagi áldozatokkal jár. Ennek és a bizonytalan növekedési kilátásoknak köszönhetően emelkedtek is a hozamok a kereskedelmi ingatlanok vonatkozásában. Generálisan elmondhatjuk tehát, hogy a növekedési kilátások jelentősen átalakultak és ez kedvezőtlen a szektor számára, ugyanakkor ennek konkrét határa nagyon eltérő lehet ingatlanonként.
A logisztikai ingatlanpiac a válság legnagyobb nyertese, az online kereskedelem térnyerése egyértelműen ennek az alszegmensnek kedvez leginkább. A jelenlegi kapacitások nem tudják kielégíteni megfelelően a keresletet, mely az árak növekedését vonja maga után. Ennek megfelelően az ingatlanpiaci fejlesztések jelenleg szinte kizárólag erre az egyértelműen növekvő szegmensre koncentrálódnak. Az egyetlen igazi kockázatot talán csak ez a folyamat jelenti a logisztikai ingatlanok számára, hiszen egyéb fejlesztések hiányában a tőke nagy része ide koncentrálódik.
Hány napot töltenek majd el a kollégák az irodában?
Bár a választ sok bizonytalanság övezi és erősen függ az adott cég tevékenységi körétől, a jelenlegi kutatások alapján átlagosan bő két nappal számolnak a szakértők. Biztosan lényeges változás következik be ezen a téren, de fontos megjegyezni, hogy az irodai dolgozók körében eddig sem volt elhanyagolható a távmunka, tehát az irodaterületen kívüli munkavégzés, hiszen tárgyalások/megbeszélések és üzleti utak mind az irodaterületen kívüli tevékenységek. A jelentős kérdés tehát az, hogy lesz-e akkora mértékű a változás, melynek következtében a vállalatok érdemben nyúlnak a fix munkaállomások megszüntetéséhez.