„Az ingatlan piacon mi várható?”
Az elmúlt fél év lényeges változásokat hozott, olyan globális gazdasági folyamatok indultak és változtak meg, melyek minden befektetési eszköz tekintetében lényegesek lehetnek. Ez alól az ingatlanpiac sem kivétel. Ezek közül talán a leglényegesebb változás, hogy a világ nagy jegybankjai az infláció felpörgésének következtében változtattak korábbi agresszív támogató politikájukon, amely az elmúlt években jelentősen hozzájárult a befektetési eszközök felértékelődéséhez. A kamat és hozamemelkedések következtében a befektetők potenciális befektetési lehetőségei jelentősen kitágultak, nem olyan erős már a motiváció a kockázatvállalásra.
Természetesen országonként és régiónként nagyon különböző gazdasági és demográfiai folyamatok befolyásolják az ingatlanpiac különböző szegmenseinek értékét.
Más-más tényezők hatnak az iroda-, a kereskedelmi- vagy a lakóingatlan-piacon.
Az inflációtól való félelem következtében sokan fordulnak ingatlanpiaci befektetések felé.
Valóban igaz, hogy hosszú távon jó eszköz az ingatlan és az inflációnál nagyobb hozamot várhatnak tőle a befektetők, azonban a beszállási pont megválasztása nagyon fontos lehet.
Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a lakóingatlanpiaci befektetők jelentős része hitelt is felhasznál az ingatlanvásárlásra, melynek kondíciói jelentősen szigorodtak az elmúlt hónapokban.
„Mi várható a magyar ingatlan piacon?”
A globális folyamatokon túl a hazai ingatlanok értékét a belföldi gazdasági folyamatok is jelentősen befolyásolják. Ilyen értelemben érdemes figyelembe venni, hogy idehaza egy szűk évtizede tart a gazdasági fellendülés, ráadásul a kormány jelentős programokkal és finanszírozással támogatta a hazai ingatlanpiaci befektetéseket. A kormány ebben a tekintetben nem szeretne gyökeres változtatásokat eszközölni, de a hazai jelentős infláció csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet, ráadásul egyes programok maguktól is kifutnak év végével.
Az államháztatás stabilizálásához elvont források növekedési kockázatot jelentenek. Bár a lakossági eladósodottság szintje nem tekinthető magasnak, a hitelhez jutás feltételei jelentősen változtak itthon is az elmúlt fél év során. Természetesen 5-10 éves időtávon a belföldi demográfiai folyamatok hatása is érezhető lesz. Ha marad a jelenlegi dinamika, akkor ez támogathatja a központi régió és a nagyvárosok lakóingatlan-piacát. Mindazonáltal komoly összeomlástól szerintem csak az esetben kell tartani, ha az európai uniós források tartósan elapadnak vagy jelentősen szűkölnek. Ez ma a hazai gazdaság legnagyobb kockázata.
Ha ez a vészforgatókönyv elmarad, akkor szerintem néhány éves távon nem lesz könnyű reálhozamot elérni a hazai ingatlanpiacon, a fenti tényezők miatt jó eséllyel véget ért egy ideig az aranykor. Ugyanakkor nem látszanak a rendszerben olyan mély egyensúlytalanságok, melyek miatt nominális értelemben ne lehetne pár éves távon pozitív hozamot elérni, bár a jelen inflációs környezetben ez kétségtelenül sovány vigasz lenne.
Szembeszélben ingatlanozni sem könnyű
Ha valaki lakossági befektetőként ingatlanban szeretné tartani a pénzét, akkor lényegében két fő lehetősége van.
Ingatlan?! Ne!
Kollegánk, Balásy Zsolt nyilvánvalóan “Az ember, aki megjósolta az ingatlanpiac tetejét” szeretne lenni. Mondjuk elég sok határozott jele van a tetőzésnek, úgyhogy nem nagy dicsőség, de azért ráhajt.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.