Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Magyar mezőgazdaság

„A magyar mezőgazdaságra mekkora hatással lehet az ukrán helyzet?”

Az orosz-ukrán háború alapjaiban rázta meg a világ eddig kialakult élelmiszerellátási láncát, minden országban drágulást előidézve, néhány országban akár élelmiszerválságot is okozva. Békeidőben megközelítőleg 6 millió tonna gabona hagyja el havonta Ukrajnát, jelenleg ez körülbelül 1 millió tonna, amit hajó helyett vasúton és folyami uszályokon szállítanak nagyobbrészt Lengyelországba, kisebb részben Romániába. Ezt a hiányt nem lehet az egyik pillanatról a másikra pótolni.

Érdekes a helyzet a magyar és a régiós műtrágyapiacon is. A régióban működő műtrágyagyárak a 100 euró körüli gázárból gyártják az alap műtrágyának nevezhető UREA-t, aminek így az előállítási ára tonnánként 820-840 euró környékén van. Egyiptomból, Ománból vagy Azerbajdzsánból viszont már tonnánként 800 euróért is lehet hozni UREA-t – így a régiós műtrágyagyárak leállnak vagy már leálltak a termeléssel.

Szankciók léptek életbe Fehéroroszország ellen, amely globális tekintetben az egyik legjelentősebb műtrágyaalapanyag-gyártó. Ez tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet. Egy újabb európai uniós csomag előkészítése folyik ezzel párhuzamosan, hiszen a műtrágya-előállítás stratégiai jelentőségű szegmens, nem lehet csak importra támaszkodni, viszont a veszteséges termelésért kárpótolni kell a régiós szereplőket.

A dráguló műtrágya miatt a földművelők kevesebbet használnak abból, így alacsonyabb terméshozammal számolhatunk, ami tartósabban magasan tarthatja a terményárakat. Ezt erősíti, hogy Indiában – amely nagy termelő lévén egyfajta tartalék megoldást jelenthet az ellátás biztosítása érdekében – rendkívüli aszály van, és exporttilalmat akarnak elrendelni.

Súlyos gond lehet még, hogy Kínába nem tud eljutni elég kukorica, hiába olvasni, hogy az oroszok igyekeznek a lefoglalt kukoricát vasúttal szállítani a „baráti” országokba. Az általunk megkérdezett piaci szereplők a kukorica kapcsán a legnegatívabbak, erőteljes drágulásra számítanak, többek között Ukrajna meghatározó szerepe miatt és azért is, mert ez a legműtrágyaigényesebb termény, úgyhogy sok mezőgazdász mást ültet helyette.

A legfrissebb információk szerint a vasúti szállítás Ukrajnából a különböző szélességű nyomvonalak miatt problémás, nincs elég átrakodó kapacitás és feltorlódott a rengeteg szállítmány a határokon. A jelenlegi korrekció után, könnyen lehet újra drágulás a terményárakban, amennyiben nem születik tartós megoldás a műtrágyaellátás és az ukrán exporttal kapcsolatban.

Azt gondoljuk, hogy nemcsak a magyar, de a globális mezőgazdaságra is óriási hatással van az ukrán helyzet. Itthon a kormány exportkorlátozást vezetett be, aminek keretében elővásárlási joga van a magyar gabonára. Egyelőre még nem élt ezzel a lehetőséggel, úgyhogy a magyar mezőgazdasági szereplők magas áron tudják exportálni a terményeiket a külföldi szereplők számára.

Összességében ellentétes hatások érik a magyar mezőgazdászokat: kiadásnövekedést szenvednek el a műtrágya drágulását és a munkaerőköltségek emelkedésén keresztül, bevételeik is nőnek ugyanakkor a magasabb áron történő értékesítés miatt. Ukrajna a magyar mezőgazdaság versenytársa, mindkét országnak fő exportpiaca az Európai Unió, ráadásul nagyrészt ugyanazokat a termékeket kínáljuk: olajos magvakat, gabonaféléket és baromfihúst. Az ukrán export kiesése azonban a gazdaságok integráltsága miatt nem jelent feltétlen előnyt a magyar mezőgazdaságra nézve. Mindenesetre az a tény, hogy Magyarország kétszer annyi élelmiszert képes előállítani, mint amennyire szüksége van, alapvetően egy biztonságos helyzetet jelent számunkra.

Pozitív hírek érkeztek nemrég az ukrán terményexporttal kapcsolatban, aminek hatására a mélypontjukról pattantak a helyi mezőgazdasági vállalatok részvényei. Ilyen például a lengyel tőzsdén forgó Kernel, ami jelentős ukrán kitettséggel rendelkezik:

Forrás: Bloomberg

A búza határidős ára jelentősen korrigált az utóbbi 2 hónapban, jelenleg a háború előtti időszak szintjén áll. Meg kell jegyezni, hogy ez az árfolyam historikusan magasnak minősül, de a csúcsszintekről mégis közel 40 százalékos az esés.

A befektetők azt árazzák, hogy az ukrán gabona valamilyen úton-módon, de eljut majd a feltörekvő országokba, és nem lesz globális élelmiszerhiány.

Forrás: Bloomberg

A kukorica hasonló korrekciót mutatott be a közelmúltban. Mindkét mezőgazdasági commodity esetében megfigyelhető az, hogy a befektetői félelem középpontjában nem az infláció van már, hanem a recesszió, és az ezzel párhuzamosan érkező kereslet csökkenés, növekedés lassulás.

Forrás: Bloomberg

Ha hosszú távú grafikonon nézzük az S&P 500 Agriculture index osztalékokkal kiigazított teljesítményét, akkor azt láthatjuk, hogy a mezőgazdasági termények piaca és az itt tevékenykedő vállalatok árfolyama nagy volatilitásra képesek. Az idei mozgások erősen hasonlítanak a 2008-as időszakhoz, amit egy hosszú lecsorgó időszak követett.

Forrás: Bloomberg

A magyar mezőgazdaság nem tudja függetleníteni magát a globális folyamatoktól, számunkra is a legfontosabb az ukrán helyzet, az energiaárak alakulása és az európai hőség/aszály erőssége.

Biztonságot ad, hogy élelmiszerexportőrök vagyunk, de az időjárási viszonyok és a magas energiaimport igényünk mérsékli az export által elérhető bevételünket.

Elég gabona van. Akkor mi a gond?

Nem az a kérdés, hogy rövid távon hogyan és mennyire lehet profitálni az orosz-ukrán háború miatt kibontakozó élelmiszerválságból, hanem hogy mennyien fognak éhezni és hosszú távon milyen súlyos következményei lesznek az ellátási láncok felborulásának – mondta el május végén Nagy Attila, a HOLD Alapkezelő vagyonkezelője a Klubrádiónak.