Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Régiós piacok

Mit gondol a HOLD Alapkezelő a török, görög, lengyel és román befektetési piacokról?

Törökország

“Miután a török piac a 2016-os puccs óta nem szexi, ezért érdekelne engem, hogy mit gondol a HOLD Alapkezelő erről a szétütött piacról. Lassan letelik ott is a 7 szűk esztendő? Tudom, hogy ott tevékenykedik Erdogan, meg száll el az infláció, alig van devizatartalék, de az ország demográfiája és eladósodottsága relatív jó. Azt látom, hogy vannak vonzó árazású “value” cégek arrafelé (Anadolu, bankok, családi holdingok (Koc, Sabanci stb.) az egyik bankot (Garanti Bank) épp most vásárolta fel a spanyol BBVA). Érdekelne mit gondoltok a török piacról, figyelembe véve a makro kockázatokat és milyen szektort preferáltok, van-e személyes kedvencetek arrafelé? Idén amúgy nem is teljesített rosszul a török tőzsde, még dollárban is pluszos, amit nem sok tőzsde mondhat el magáról.  Persze van honnan emelkedni. Sok value reszvény is van arrafele. Én úgy látom, hogy politikailag és katonailag Törökország nem megkerülhető tényező a térségben, amit az ukrán-orosz háború jelentősen felerősített. Mit gondoltok erről?”

Törökország valóban több szempontból is érdekes befektetési piac lehet. Egyrészt, ahogy az alábbi ábrán látszik, dollárból nézve a világ egyik leggyengébben teljesítő részvénypiaca az elmúlt 5-10 évben, korábbi értékének felén-harmadán forog. Másrészt valóban, bottom-up csak a vállalatokat nézve sok vonzó, magántulajdonos által kontrolált jól működő cég van. Harmadrészt Törökország pont azt tudja, ami Európának kellene, olcsó, fiatal és bőséges munkaerőt.

A török piac gyengeségét teljes mértékben a politika határozza meg. Erdogan elnök unortodox válságkezelése (a magas infláció oka szerinte a magas kamat) lassan hiperinflációba vezeti a gazdaságot (75 százalék körül járunk év/év). A török líra évről évre jelentősen leértékelődik. A jegybanki tartalékok elfogytak, valójában negatívak a bankokkal kötött devizaswap-ügyletekkel korrigálva.

Legkésőbb jövő nyáron Törökországban új választások lesznek és alighanem ez határoz meg mindent abból a szempontból, hogy fognak teljesíteni a török befektetések a következő években. Ha ellenzéki fordulat lenne, nagy tér lehet a török eszközökben felfelé. Ha Erdogan elnök újabb 4 évre bebiztosítja a helyét, akkor pedig tartósan került piac lehet a török. A felmérések alapján az esélyek szinte teljesen kiegyenlítettek. A helyi szereplők szerint nagyban azon múlhat a választás kimenetele, milyen közös jelöltben sikerül megállapodnia az ellenzéki pártoknak.

A választások után mindenképp át kell esnie a török gazdaságnak egy megtisztító recesszión, gazdasági kiigazításon. Jelenleg ugyanis a lakosság erőltetetten fogyaszt a tartalékaiból, mert úgy látja, a pénz elértéktelenedése miatt jobb előre hoznia a vásárlásokat. A messze negatív reálkamatok miatt ugyanis nincs igazán jó alternatívája a lakosságnak a pénze értékének megőrzésére. De ha az ellenzék hajtaná végre ezt a kiigazítást, akkor az a külföldiek felerősödő bizalmával párosulna. Az elmúlt években a külföldi befektetők nagyrészt elhagyták Törökországot, bőven lenne tér a tőke újbóli beáramlására. Erdogan mellett ez nem valószínű, hogy megtörténne.

Az orosz-ukrán háború valóban fölértékelte Törökország jelentőségét ebben a bizonytalan régióban, amiből akár jól ki is jöhet. Erdogan láthatóan próbálja is pénzre váltani ezen helyzetét a svéd és finn NATO-csatlakozás blokkolásával. Közben az izraeli és szaúdi kapcsolatokban is javulás látható. Mindezeket valószínűleg Erdogan majd megpróbálja arra használni, hogy segítségükkel növeljen a népszerűségén a választások előtt. Egyáltalán nem lenne meglepő a választások előrehozása, ha épp sikerülne valamivel megdobnia a népszerűségét. A török gazdasági helyzet ugyanis egyre tarthatatlanabb, míg most nyáron a turizmusnak köszönhetően viszonylag rendbe van a külső egyensúly, addig ősszel-télen jelentősen elromlik majd.

Görögország, Lengyelország, Románia

“A kelet-közép-európai piacok közül melyik a kedvenc? Lengyel? Román? Például jelentős bevándorlás van a lengyeleknél…“

Azt, hogy melyik régiós piac a kedvencünk, alapvetően két dolog vezérli.

1. Milyennek látjuk a gazdasági-politikai kilátásokat
2. és ehhez képest mit áraz a piac, mennyire teljesít jól.

Legvonzóbbnak a görög és lengyel piacokat látjuk.

Ahogy többször kifejtettük (például itt és itt), Görögország egy hosszú gazdasági válságból lábal ki, megugró EU-s támogatások által segítve. A munkaerőpiacban még sok tartalék van infláció nélküli emelkedésre, a tőkepiaci szereplők várakozásai pedig még óvatosak, köszönhetően a mögöttünk lévő rossz éveknek.

Lengyelországot a közelmúltban vonzóbbá tette, hogy jelentősen estek ezen gazdaság részvényei, miközben a fundamentumok ezt szerintünk nem igazolják. Ha lehet, inkább relatív javulást látunk, a háború hatására a lengyelek újra az EU felé fordultak a korábbi konfliktusok után, közel lehet a kiegyezés az EU-s pénzcsapok újbóli megnyitására. Ennek ellenére – ahogy az alábbi ábrán látszik – a lengyel részvények rosszul teljesítenek, lejjebb forognak a vírus előtti szinteknél.

A gyenge teljesítményt részben indokolja, hogy hazánkhoz hasonlóan ott is a politikusok beavatkoznak egyes szektorok (elsősorban pénzügy) működésébe az infláció féken tartása céljából, de ezek a beavatkozások azért kevésbé drasztikusak, mint itt. Jövőre ott is választások lesznek, a helyzet kiélezett, így azért jöhetnek még populista intézkedések és gazdaság-élénkítés is, amit majd megszorítás követhet.

De mindezeket megítélésünk szerint már meglehetősen árazza a piac, így növeltük a lengyel kitettségünket az elmúlt hónapokban.

Végezetül az említett Romániáról érdemes elmondani, hogy – ahogy az ábrán is látszik – az itteni részvénypiac teljesített talán a legjobban a régióban az elmúlt években.

Ennek hatására nehezebben találunk itt nagyon nyomottan árazott részvényeket, bár azért akad egy-kettő. A jó teljesítményt segítette, hogy liberális politikai vezetés volt az országban, amely nem bántotta a vállalatok profitjait. Ez azonban változóban van, a liberális vezetés széthullott, most nagykoalícióban kormányoznak a szociáldemokratákkal, akik messze vezetik a népszerűségi felméréseket. Mindez kockázatot jelent arra, hogy idővel itt is felerősödhetnek a nem piacbarát beavatkozások, hiszen gazdasági kiigazításra itt is szükség van a megugró ikerdeficit miatt.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.