Olyan nincs, hogy unortodox gazdaságpolitika

Erdogan 20 százalékos infláció körül erőszakkal levitette a kamatot a török jegybankkal, mélyen az infláció alá, mínusz 10 százalékos, negatív reálkamatot adva. „Mert a kamat gonosz, mondá Mohamed, unortodoxia level 100” – jegyezte meg Vakmajom a legfrissebb bejegyzésében.

Mi történt? Mi más, az infláció, „mint az állat”! Felrobbant, hivatalosan már 80 százalékos, de vannak 160 százalékos (!) becslések is. A lakosság jövedelemből élő része elszegényedett. Akinek még van pénze, vesz mindent, amit csak tud. Devizát, árut, tévét, autót, lakást, mert a líra napról napra kevesebbet ér, játékpénz lett.

A török fogyasztói árak éves változása (%), Forrás: Refinitiv, Economist, Vakmajom Facebook-oldala

Tudható volt, hogy ez fog következni. Úgy látszik, a törökhöz hasonló rendszerek a növekedési tartalékaik kimerülésével, „middle income trap-be” zuhanással, elinflálásba, pénznyomdába menekülnek. Ezt csinálta Venezuela, Argentína és Törökország is.

Ami tanulságos a történetből, hogy egy 20 százalék körüli inflációból, ha nem megfelelő a hatósági reakció, és nincs drasztikus kamatemelés, illetve főleg, ha az állam nem fogja vissza nagyon durván a kiadásait, és elsősorban a bérkiáramlást, és további béremelésekbe kezd, őrületes ár-bér spirál tud kialakulni és nagyon gyorsan, akár fél év alatt lehet belőle 100 százalék fölötti infláció.

A magas béremelési ütem ugyan megvéd a tegnapi inflációtól, de gerjeszti a holnapit: semmit nem segít, csak ront és prolongálja a problémát.

Védekezni devizamegtakarítással lehet ellene, de „jogállamban tartva”, ahol nem veszik el, és reáleszközökkel, mint például az ingatlan, mert az nagyjából leköveti a pénzromlást, legalábbis idővel.

180 százalékos helyi pénzes ingatlanárrobbanás volt a török nagyvárosokban, mert a még tőkével rendelkező (felső) középosztály ide menekült az állam elől. Argentínában hasonló játszódott le, dollárban ugyan estek az árak körülbelül 10-15 százalékot Buenos Airesben (tehát a szimpla dollártartásnál rosszabb volt), de pesóban nagyjából a pénzromlás mértékével felmentek. Ahogy a bérleti díjak is ugrottak vagy 70 százalékot, ha az állam tovább inflál, azt lekövetik.

Ami a török történetből még tanulság: semmi olyasmi nincs, hogy “unortodox gazdaságpolitika”, csak egyféle szabályok vannak, azokat nem lehet felülírni, az úgynevezett unortodoxia csak zsonglőrködés, pénzügyi homeopátia és vajákosság, és mindig durva földet érés a vége. Az a szabályozó, aki a józan értelemmel, a racionalitással szembemenő cselekedeit unortodoxiával magyarázza, azt csak azt mondja, hogy csalok és le fog lepleződni – na persze a mások, az „inflációval kifosztott” állampolgárok kontójára.

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

Kanyarban előzni nem dicsőség

Főleg akkor nem, amikor szembejön velünk a háborús tank… Milyen folyamatok voltak hatással az utóbbi években a magyar gazdaságra? Tényleg csak a háború és a koronavírus miatt van ekkora infláció? Milyen üzenetet küldünk a piacnak azzal, hogy egyre nagyobbakat emel a jegybank az alapkamaton? Hogyan fektetnek be a magyarok? A HOLD Alapkezelő felügyelőbizottságának elnökével, Szabó Lászlóval készített interjút a G7.hu – pár órával azelőtt, hogy a kormány bejelentette, hozzányúl a rezsicsökkentéshez is.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.