Ne higgy el mindent, amit a neten látsz!

„Egy hazugság átutazza a fél világot, amíg az igazság még a cipőjét veszi.”

Mark Twain (1919)

Érdemes tisztázni, még az sem biztos, hogy ez valóban egy Mark Twain-idézet, de ha igen, akkor is biztos, hogy nem 1919-ből, hiszen az író, aki nagy hibákat halmozó befektető is volt, 1910-ben elhunyt.

Kedves Olvasó, megkérdőjelezted-e bármely részét az idézetnek? Ugyanígy állsz más információhoz is?

Aktuálpolitika, háború, energia (gáz, áram stb.), infláció, recesszió…

Végtelen hírözön áraszt el minket nap mint nap ezekben a témákban. A nagy kattintásvadászat, szenzációhajhászat közepette mindenki keresi a „tutit”, a biztos információt, amivel majd megoldódik a következő x napja, hónapja, éve (ez attól függ, hogy az adott illető miképp értékeli az általa befogadott információt).

NA DE! Honnan jön? Milyen információ? Nyers adatokra alapozunk, vagy valaki már feldolgozta azokat)? Ha igen, milyen formában? Grafikont, statisztikát, nyilatkozatot, hírt, podcastet, blogot fogyasztunk? Egyáltalán kitől jön? Milyen csatornákon keresztül? Esetleg vannak olyan források, amelyek pozícióból beszélnek, érdekeltek az események alakításában?

Nagyon fontos megvizsgálnunk ezeket a szempontokat, mielőtt döntéseket hozunk. Ha értelmező, ne adj isten véleményt közvetítő anyaggal állunk szemben (és lássuk be, manapság igencsak nehéz feladat olyan forrást találni, amely teljesen objektív tényközlést akar folytatni), meglehetősen hatékony eszköz, ha statisztikákkal, grafikonokkal teszik hitelessé az átadandó információt. Ugye azok mégsem véleményt tükröznek, hanem kemény tényeket, méghozzá számokkal alátámasztva.

Csakhogy sajnos ez nem működik ilyen egyszerűen. Statisztikák vizsgálatakor fontos megnézni, hogy a bemutatott eredmény a teljes képről szól-e, vagy csak egy kiragadott részlet. A legveszélyesebbek a féligazságok; igencsak könnyű torz eredményt mutatni, ha csak a számunkra kedvező időszak statisztikáit mutatjuk meg, vagy ha azokat az adatokat hasonlítjuk össze, amelyek kedvezőbb képet láttatnak.

Például a 14,7 százalékos júliusi magyar inflációhoz képest a 9,8 százalékos európai pénzromlás nem is tűnik annyira vészesnek, de ha a maginflációt nézzük, amely nem tartalmazza a ma kiemelkedően volatilis energia, üzemanyag és nem feldolgozott élelmiszerek árnövekedését (amelyek drágulása ráadásul korlátozott is itthon az ársapkák miatt), akkor az itthoni 15 százalék már nem fest olyan jól az EU-átlag 6,1 százalékkal szemben.

A statisztikák, különböző időszakokban lejátszódó folyamatok összehasonlítása is egy izgalmas aspektus.

Nézzük a következő ábrát! Az elemzésben az USA idei évi „recesszióját” hasonlítja össze a nagy gazdasági világválsággal, mégpedig a reálbérek változásából eredeztetve a munkanélküliség változását.

Szenzációértékű(nek tűnhet), hogy a két válság lefolyása között ekkora különbségek lehetnek kevesebb mint 15 év távlatában is.

Forrás: BCA Research, HOLD Alapkezelő

Nézzük meg közelebbről… Milyen időszakot vizsgálunk? Itt van a kutya elásva, ugyanis az időszakok összehasonlításakor kiderül, hogy a 2008-as ábrán valóban a recessziós periódust (júliustól GDP-csökkenés történt) ábrázolnak, viszont a 2022-es ábra egy évvel korábban indul, minthogy a konkrét recesszióhoz érkezünk. Tanulság: ábrákkal is könnyen téves következtetéseket vonhatunk le, akár szándékos volt a készítő részéről, akár nem.

Végül egy igen szemléletes példáját hoztam a szándékos manipulatív adatábrázolásnak (bal oldali grafikon). A nyilvánvaló torzított megjelenítés önös célok miatt hangsúlyozza túl az adott különbséget (az adatok mögöttes tartalmát nem említve). Bátorkodtam mellé tenni az objektív megközelítést (jobb oldali grafikon).

A legveszélyesebbek a féligazságok, félinformációk (akárcsak az inflációs példa), ugyanis hiteles (vagy annak tűnő) információt használnak fel az adott álláspont megerősítésére, tehát, amikor tájékozódunk, sőt akár döntéseket hozunk, mindenképp bizonyosodjunk meg, hogy tényleg azt látjuk-e, amit elsőre gondolunk.

Gondoljuk át ki és mit akar mondani az adott ábrával, nézzünk mögé statisztikáknak, hivatkozásoknak, olvassunk bele a cikkek mögött megbújó elemzésekbe, adatokba, ugyanis könnyen megeshet, hogy manipuláció áldozatává válunk. Remélem, az írásom segít a végtelen információözön helyes(ebb) értelmezésében!

Hírfogyasztásban profik a magyarok

Több online hírt fogyasztunk, mint az európai átlag és nagyobb médiafigyelők vagyunk például a németeknél, franciáknál, olaszoknál és románoknál is.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.