Jelenleg mintegy 186 ezer milliárd forint a hazai lakosság örökíthető vagyona, a teljes vagyontömeg közel felét mintegy 400 ezer háztartás, a magyarok legvagyonosabb 10 százaléka birtokolja – hangzott el a Grémium az Utódlásért Egyesület sajtóeseményén. Szóba került még, hogy az öröklési folyamat ugyanakkor számos buktatóval terhelt, a legtöbb vagyonos ügyfél még nem foglalkozik kellőképpen az utódlás kérdéskörével.
Kállay András, az egyesület elnöke kifejtette, hogy az egyesület célja az öröklést és az utódlást kiszolgáló szakemberek oktatása, összekapcsolása és inspirálása. Előadásában rámutatott arra, mennyit örökítenek gyermekeikre a magyarok, illetve milyen megoldások vannak a generációs csapdahelyzetre:
A GaUE legfrissebb kalkulációja szerint a magyar lakosság teljes, örökölhető vagyontömege 186 ezer milliárd, azaz átlagosan fejenként 19 millió (háztartásonként 46,5 millió) forint, amely erősen koncentrálódik: közel fele található a magyarok legvagyonosabb 10 százaléknál.
A céges vagyonban a legmagasabb, 82 százalék körüli a felső 10 százalék vagyoni súlya. Az ingatlantulajdon is nagyon magas, az öröklés tekintetében ezek az eszközök is fontos szerepet játszanak.
Igyekeztek modellezni azt, hogy az átlag magyar családnál hogyan oszlik el a vagyontömeg. A felső 10 százalék esetében a vagyon az alábbiak szerint oszlik meg: ingatlanban van nagyjából 100 millió forint, céges oldalon 50 millió, és banki oldalon is 50 millió forintnyi vagyon.
Úgy látják, hogy az ügyfelek, a bankárok egy része foglalkozik az utódlás témájával, de sokan vannak, akik még nincsenek itt a gondolkodásban. Utóbbiban szerepe van annak is, hogy hiányoznak a sztenderdek, szolgáltatói oldalról nincs egységes folyamat szabályozás, és a specialisták tudása is csak részben jut el az ügyfelekhez.
A magyar lakosság örökíthető vagyonát az alábbi táblázat foglalja össze:
Soós Péter, a HOLD Alapkezelő senior privát bankára, az egyesület főtitkára kitért arra, hogy az értékpapír-számlák sokszor csak az egyik fél nevén vannak, így nem készülnek fel arra az ügyfelek, hogy az egyik fél halálesete esetén ezek az eszközök a hagyatéki eljárás végégig zárolva vannak.
(A hasonló helyzetekhez hasznos információt adhat az Örökös dilemmák sorozatunk.)
„Okozhat nehézséget, ha kiskorú az örökös, ha a közös vagyon csak az egyik házastárs számláján van, de például a cégalapító kizárólagos cégjegyzése is”
– emelte ki Soós Péter.
Szerinte ebben előrelátóbbnak kellene lenniük a családoknak, és ez a szolgáltatók szerepét is előtérbe helyezi. Ilyen, versenytársi együttműködésről, nonprofit módon történő együtt gondolkozásról a szakmában máshol nem tudnak – tette hozzá.
A főtitkár abban bízik, hogy a magyar cégvezetők és vagyonosabb családok a segítségükkel már 10-15 évvel azelőtt elkezdenek az utódlás kérdésével foglalkozni, mielőtt az ténylegesen bekövetkezne.
Örökös dilemmák – A holding struktúra előnyei és a magántőkealap
Az epizódban Baráti Ákossal, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédjével beszélgetek. Fő témánk a családi vagyontervezésben gyakran használt holding struktúra és annak működése.