Orosz aranybányák az embargó árnyékában

Az orosz aranyra vonatkozó nyugati importtilalom bejelentését követően nem lehetett érdemi piaci reakciót tapasztalni a nemesfém árfolyamában. Ez jól mutatja az intézkedés mérsékelt hatását a globális kereskedelemre nézve. Ugyanakkor Oroszországot, és különösen az orosz aranybányákat már érzékenyen érintheti az importkorlátozás.

Az Oroszországot érintő szankciók egyik újabb lépéseként az Egyesült Államok június 28-i hatállyal bejelentette az oroszországi aranyimportra vonatkozó embargót, amelyhez csatlakozik az Egyesült Királyság, Kanada és Japán is. A korlátozás csak az újonnan bányászott vagy finomított aranyra vonatkozik, nem érinti a korábban Oroszországból érkező nemesfémet. Noha az orosz aranytermelés az éves globális kibocsátás közel 10 százaléka, az újonnan bevezetett importtilalomnak aligha lesz érdemi hatása a globális kereskedelemre vagy az arany árára nézve.

Ez jól látható a nemesfém árfolyamában, amelyben nem lehetett érdemi mozgást tapasztalni a bejelentés óta.  

Forrás: Bloomberg, HOLD Alapkezelő

A számottevő piaci reakció elmaradását egyszerre több tényező is magyarázza. Egyrészt a háború kirobbanása óta már számos piaci szereplő vezetett be korlátozásokat az orosz eredetű arany felvásárlását illetően. Tehát a bejelentés inkább csak ráerősített a már korábban is alkalmazott korlátozásokra, bár kétségkívül sokkal formálisabb és végérvényesebb formába helyezte azt. Ugyanakkor ez még önmagában nem lenne elég magyarázat az érdemi piaci reakció teljes hiányára.

Fontos tisztázni, hogy az arany piaca jelentősen különbözik más fémektől, mivel nincsen érdemi ipari vagy építőipari felhasználása. A korábban már kitermelt és értékesített mennyiségek könnyen újra forgalomba tudnak kerülni. Következésképpen az adott évi addicionális kibocsátás csak kismértékben emeli meg a széleskörben elérhetőnek tekinthető arany kínálatát. Ezt jól mutatja, hogy 2021-ben a teljes globális éves termelés közel 3600 tonnát tett ki, míg a korábbi évek kitermelésnek eredményeként a teljes aranykészlet nagyságrendileg 205 ezer tonnára tehető. Ennek eredőjeként az arany árfolyama kevésbé reagál az éppen aktuális kibocsátásra, mint az más fémek esetében jellemző.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy olyan jelentős aranykeresletet támasztó ázsiai országok, mint Kína vagy India, továbbra sem szankcionálják az orosz eredetű nemesfém behozatalát. A két ország együtt az aranyékszer-kereslet 60 százalékát, valamint az aranyrudak és érmék iránti igény 40 százalékát teszi ki.

További fontos szempont, mint minden hasonló szankció esetében, hogy mennyire ellenőrizhető, mennyire kijátszható korlátozásról beszélünk. Az orosz arany is rendelkezik olyan kémiai tulajdonságokkal, amelyek alapján beazonosítható az eredetük. Ugyanakkor vélhetően erre is létezik olyan módszer, amely más arannyal keverve már nem teszi lehetővé a származási ország beazonosítását. Könnyen elképzelhető forgatókönyv lehet, hogy az orosz félkész aranyterméket olyan keleti országokba exportálnák, ahol nincs hatályban lévő importtilalom. Majd ezen országok akkreditált finomítói más országból származó arannyal keverik azt, majd tovább értékesítik nem orosz aranyként, ezzel kijátszva a korlátozást.

Az elhanyagolható globális hatások mellett nézzük meg, hogy milyen következménye lehet a fenti szankciónak Oroszországra, illetve az orosz aranybányákra nézve!

Az előzőek alapján jól látszik, hogy a korábbi nyugati export partnereket felválthatják az ázsiai országok. Ugyanakkor a jelentősen átrendeződő kereskedelmi útvonalak megemelik a szállítási költségeket és a szankciót nem alkalmazó országok is valószínűleg csak valamekkora diszkont mellett lesznek hajlandóak megvenni az orosz aranyat. Ez várhatóan csökkenti majd az orosz aranybányák jövedelmezőségét.

Ráadásul ez a kép tovább romlik, ha bevesszük a képletbe az orosz jegybank egyik elemzésében csak „fordított iparosításnak” nevezett folyamatot. A kifejezés annyit tesz, hogy a korábbi nyugati országokból származó ipari eszközöket alacsonyabb minőségű és rosszabb hatékonyságú gépekkel kell majd pótolni a háború kitörése óta bevezetett szankciók következményeként. Ez pedig a kitermelési költségek emelkedését jelentheti a következő években, tovább rombolva az aranybányák jövedelmezőségét.

A magyar gazdaság (is) a gázfegyver célkeresztjébe került

Borzalmas tél elé is nézhetünk, ha az oroszok továbbra is kevesebb gázt küldenek, több európai ország földgázellátása meg fog csappanni, az embereknek és a vállaltoknak óriási áldozatokat kell hozniuk. Az energiakrízis, a rekordmagas infláció és a rekordgyenge forint kapcsán volt Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliókezelője a Klubrádió vendége.