“Nincsen olyan állapotban Oroszország, mint azt sokan várták, ami kikényszeríthetné, hogy visszakozzon Vlagyimir Putyin a háborúból. Sokkal jobban állja a sarat Oroszország, mint azt lehetett gondolni” – mondta az InfoRádióban Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelője.
Az elmúlt évben eleinte csaknem 10 százalékos visszaesést prognosztizáltak 2022-re, ám ebből csak 2 százalékos jött össze. Az idei évben nemcsak az orosz gazdasági minisztérium, hanem a kevésbé elfogult IMF is közel 2 százalékos gazdasági bővülést vár.
Hiányozni fog az a bizonyos alkatrész
A nyugati szövetségesek azt remélték, a szankciók hatására összeroppanhat Oroszország, de úgy tűnik, ez nem történt meg. Ennek oka egyfelől, hogy a szankciók jelentős része csak hosszú távon tudja kifejteni hatását, és nem is elsősorban úgy, hogy azonnali visszaesést okozna, hanem inkább a gazdaság növekedésének potenciálját veszi el.
“Gondolok itt arra, hogy új, létfontosságú, vagy fejlődést jelentő iparágak kiépülésére nincs már úgy lehetősége, mint azt korábban vélni lehetett”
– fejtette ki a szakértő, és példaként az LNG-terminálok kiépítését hozta fel, vagy a turbinagyárak létrehozását. Vannak olyan fontos technológiák is, amikhez külföldről, főleg nyugati országokból fért hozzá Oroszország, de “nem olyan fontos, hogy azonnal hozzáférjen”, hiszen a meglévő ipari létesítmények korszerűsítésére nem minden nap kerül sor, hanem bizonyos időközönként.
“El fog jönni az az idő, amikor majd hiányozni fog az a bizonyos alkatrész, a csavar, és akkor majd ez kárt okoz, de nem rövid távon”
– mondta a HOLD (azon belülis is Orion Alap) portfóliókezelője.
Az orosz lakosság érzékeli, de nem nagy mértékben a háború negatív gazdasági hatásait. Szőcs Gábor kiemelte: miután kitört a háború, és égbe szöktek a különböző energiaárak, a földgáz ára, a finomított termékek ára, és akkor még azt is le lehetett vonni konklúzióként, hogy van ez a katasztrofális cselekedet (szankciók), aminek a gazdasági haszonélvezője az orosz rezsim.
Mára ez már nem így fest: jelentősen visszaesett a földgáz, az olaj és a finomított termékek ára, ráadásul már csak 15 százalékát exportálja Európa felé Oroszország annak a gáznak, amit adott esetben el lehetne adni a háború előttihez képest dupla áron, de ezzel a mennyiséggel ez már valójában bevételkiesés. Mindez hatással van az orosz lakosság költekezési erejére, kedvére. Volt is tavaly reálbér csökkenés, de nagyjából egy százalék, idén pedig már reálbér-növekedésről lehet beszélni.
Ukrajna helyzete
Ukrajna gazdasága ehhez képest “siralmas állapotban van”, a tavalyi számok alapján 30 százalékos GDP-visszaesés következett be. Az országot csaknem nyolcmillió ukrán hagyta el, akik most más országok GDP-jéhez, például Lengyelországéhoz tesznek hozzá, ez a lakosság 18 százaléka. Arról nem is beszélve, hogy a létesítmények károsodtak, az ország fele romokban van. A következő lépés a háborún is múlik.
“Biztos vagyok benne, hogy a Nyugat meg fog adni minden támogatást, segítséget az újjáépítéshez, de hogy ez mikor, és milyen szintről veszi kezdetét, az még a jövő kérdése”
– zárta Szőcs Gábor.