A magyar gazdaság (is) a gázfegyver célkeresztjébe került

Borzalmas tél elé is nézhetünk, ha az oroszok továbbra is kevesebb gázt küldenek, több európai ország földgázellátása meg fog csappanni, az embereknek és a vállaltoknak óriási áldozatokat kell hozniuk. Az energiakrízis, a rekordmagas infláció és a rekordgyenge forint kapcsán volt Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliókezelője a Klubrádió vendége.

A szakértő felidézte, amikor 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet és viszonylag gyorsan rendeződött a közvetlen háborús helyzet, akkor egy válaszút elé került Európa:

  1. vagy megpróbál kiszabadulni az orosz energiafüggőségből,
  2. vagy továbbra is „Kelet felől” várja az importot, kimondottan a földgázt.

Ekkor Németország nemhogy nem fordult az alternatív útvonalak felé (LNG: cseppfolyósított földgáz), sőt egy új csővezeték építésébe (Északi Áramlat-2) kezdett Oroszország irányába, ami tovább fokozta az egész térség energiafüggőségét.

„Nyolc évvel ezelőtt egy komoly hibát vétett Európa, és részben ez navigálta bele a jelenlegi, válságos helyzetbe, illetve fokozta kiszolgáltatottságát” – hangzott el Szőcs Gábortól, aki szerint a négy hónapja tartó fegyveres konfliktus elhúzódása, az egész-adok kapok azt eredményezni, hogy

a gazdasági háború is napról napra növekvő tétekkel zajlik.

Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliókezelője

Erre példa, hogy az oroszok elkezdték elsütni a gázfegyvert Euróba irányába. Az elmúlt hetekben drasztikusan csökkenő szállítási volumenek után Németország meghirdette a gázvészhelyzeti terv kettes riasztási fokozatát.

„Hogyha Putyin megteheti, hogy nem, vagy sokkal kevesebb gázt küld, és rövid távon az energiaimportot nem lehet pótolni máshonnak, nemcsak az emberek, hanem a vállalatok is rákényszerülnek arra, hogy kevesebb gázt fogyasszanak” – reagálta a portfóliókezelő arra a felvetésre, hogy nehéz tél elé néz a kontinensünk.

A háborús agresszor, Moszkva elleni küzdelem elkerülhetetlen velejárója a nagy (gazdasági-pénzügyi) áldozatvállalás az EU-s országok részéről. A szakember szerint már tudni lehetett a háború kitörésekor, hogy az orosz medve térde kényszerítésre nem megy majd egyik napról a másikra – gondolt ezzel Szőcs Gábor arra, hogy három-öt évig gyakorlatilag helyettesíthetetlen teljes egészében a csővezetéken beérkező földgáz.

„Egyre jobban érzik az európai országok a pénztárcájukon – részben a háború, részben más okok miatt –, hogy kevesebbet ér a fizetésük, ami nem szökik fel annyira, mint az infláció. Nő a veszélye annak, hogy energiaellátási bonyodalmak alakulhatnak ki, ami a választói akaratra is hatással lehet” – mondta el a HOLD portfóliókezelője a rádióinterjúban.

Jól jellemzi azt, hogy a „híresen zöld” német politika, ami gyakorlatilag már kiterjedt a teljes Európai Unióra, most ideiglenesen hátraarcra kényszerül. Ezt példázza, hogy éppen újranyitják a németországi szénerőműveket, amelyeket a klímavédelem jegyében zártak be néhány évvel ezelőtt.

„Nagyon úgy tűnik, hogy az „utált és félt” atomenergia is tovább marad használatban Németországban”

– tette hozzá Szőcs Gábor.

A Klubrádió műsorában kérdés volt még:

Tényleg háborús válság és infláció van, vagy már az invázió előtt is várható volt a krízis?

Miért teljesíti alul a régiós devizákat a forint? „Dráma” a 400 forint feletti euró?

Mennyire sérülékeny a magyar gazdaság?

Az olajár és a közelgő recesszió

Egyre több közgazdász gondolja azt, hogy visszaesés közeleg. A világgazdaság túlhevült, az ellátási láncok ismét akadoznak, az infláció szinte mindenhol elszabadult. Ilyenkor lenne szükség alacsonyabb energiaárakra, de a legfontosabb nyersanyagpiacokat is félremenedzselték. Alacsonyabb olajár nélkül ritka a mérsékelt infláció és a konjunktúrát hozó időszakok is jellemzően rövidebbek.