„Mennyi időre írta ki magát Oroszország a világgazdaságból, várhatóan mennyi ideig maradhatnak életben a szankciók?”
Szőcs Gábor és Maróti Ádám válaszolnak
Oroszország hosszú évek szenvedése után 2021-re gazdaságilag megerősödött következményeként a szénhidrogén árak emelkedésének és a 2017 óta zajló szigorú fiskális és monetáris politikának. Az ország számára egy prosperáló évtized „nézett ki”, amikor még bőven szükség lesz az olajra és a gázra és sokat lehet ezek révén keresni, amiből finanszírozható a gazdasági átmenet egy szénhidrogének nélküli világba. Putyin azonban másként képzelte el a jövőt és ezt a kiváló hosszú távú gazdasági lehetőséget, erőszakos birodalomépítő stratégia megvalósítására konvertálta.
A gazdasági fegyverek a háború után is tovább ropoghatnak véleményünk szerint. Az, hogy meddig, az a háborús konfliktus alakulásán is múlik. Egy „békés” fordulat esetén nem kizárt, hogy idővel a nyugat is megenyhül, de ez azonnal biztosan nem várható. A háború elhúzódása vagy további eszkalálódása pedig további és hosszabban tartó szankciókat is hozhat. Európa mindent megtesz majd azért, hogy pár év alatt felszámolja az orosz energiafüggőséget. Erre a „világ” segítségével 5 év alatt fokozatosan sor kerülhet. Egészen biztos, hogy erre „végtelen” mennyiségű pénz áll majd rendelkezésre. Még egyszer nem követi el Németország azt a hibát, amit a Krím annektálása után tett az Északi Áramlat-2 megépítésével.
Az orosz gazdaság jövője közép- és hosszú távon azon is azon múlik majd, hogy a „keleti” országok, Kína, India, milyen mértékben és módon lesznek hajlandóak gazdaságilag még jobban összefonódni az orosz medvével. Gondolok itt energiaimportra és egyéb, főleg technológiai termékek, szolgáltatások exportjára „Ázsia” irányából.
„Lehet-e erőteljesen marginalizálni Oroszországot a világgazdaságban?”
Lehet! Rövid távon sajnos nem, de 5 éves távon igen. Nem hangzik jól, de ettől még igaz, hogy jelenleg a háború miatt égbe szökő földgázár következtében az orosz gazdaság hatalmas extrajövedelemre tesz szert. Még úgy is, hogy jelenleg kevesebb gázt exportál az ország Európa felé. A földgáz ára a háború előtti évtizedben jellemző szint közel 10-szeresére emelkedett és az olaj ára is jóval magasabban tartózkodik, mint a háború előtt. Ezt jól szemlélteti, hogy az orosz jegybank a legfrissebb előrejelzésében már csak 4-6 százalékos visszaesésre számít 2022-ben, a korábban prognosztizált 8-10 százalékos zsugorodáshoz képest – köszönhetően a kimagasló rekordot elérő külkereskedelmi többletnek.
Öt év alatt megvalósulhat a szénhidrogének más forrásokból való beszerzésének kiépítése. Elsősorban a földgáz alternatív beszerzése nehézkes, mert ahhoz földgázt cseppfolyosító (küldő) és visszagázosító (fogadó) LNG-terminálokra és belső szárazföldi vezetékhálózat-fejlesztésre van szükség. Ezen túl racionalizálni kell az energiafelhasználásunkat és az alternatív, zöldenergia-beruházásokat is fel kell gyorsítani. Az, hogy a nyugat energiafüggetlensége végül mekkora vérveszteséget okoz Oroszország számára, azon is múlik, hogy a kelet segítő jobbot nyújt-e a szenvedő medvének.
Érdemes szót ejteni a nikkelről és a palládiumról is, noha ezek a fémek az orosz gazdaság szempontjából az olajhoz és a gázhoz képest kevésbé releváns bevételi források. Rövid távon ezen nyersanyagok esetében is komoly nehézséget jelenthet az orosz kínálat kiváltása, mivel Oroszország adja a világ nikkeltermelésnek 11 százalékát és a palládiumkibocsátás 43 százalékát. Mindkét fémhez meghatározó ipari felhasználás párosul. A nikkel elsődleges felhasználásának 70 százaléka rozsdamentes acél gyártásból fakad és az akkumulátorok előállításban is fontos szerepet játszik, míg a palládium kereslet 80 százalékát a katalizátorok előállítása adja.
„Miben nyilvánulhat meg a háború hatása a gazdaságra, pénzpiacokra most és középtávon?”
Rövid távon leginkább az elszabaduló nyersanyagárak miatt megugró infláció jelenti a legkomolyabb kockázatot. Ráadásul ez az árfelhajtó hatás egy olyan időszakban érkezett, amikor az infláció már így is emelkedett szinteken mozgott. Ez komoly dilemma elé állította a legtöbb jegybanki döntéshozót, mivel a legtöbb országban egyszerre várható gazdasági lassulás és bőven a jegybanki cél feletti infláció. A legtöbb jegybank végül többszöri kamatemeléseket hajtott végre, hogy elkerülje a hosszú távú inflációs várakozások elszállását. Az energia- és nyersanyagköltségek megugrása, kiegészülve a finanszírozási költségek (kamatok) erőteljes emelkedésével, kihívás elé állítja mind a háztartásokat, mind a vállalatokat. A gazdasági növekedés lassulása és az emelkedő hozamszint a létező legrosszabb forgatókönyv a részvénypiacok számára. Ennek hatását láthatjuk a legtöbb részvényindex idei gyenge teljesítményében.
A strukturális gazdasági hatásokat illetően pedig leginkább az várható, hogy egyre hangsúlyosabb gazdaságpolitikai céllá válik az ellátásbiztonság növelése. Már a pandémia időszakában is központi téma volt a túlzott importfüggőség veszélye. A jelenlegi energiaválság pedig még inkább ráerősíthet erre a narratívára. Így a következő évek inkább a deglobalzáció jegyében telhetnek.
„Az inflációra és a nyersanyagkeresletre rendkívüli mértékben hatással lesz majd Ukrajna újjáépítése. Mit gondolnak erről az új, de biztosan megjelenő keresletet befolyásoló tényről? Globális hatása lesz?”
A Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem egy korábban megjelent tanulmányában 564-600 milliárd dollárra becsülte a háború miatt keletkezett teljes gazdasági veszteséget. Ebben a becslésben már a háború hosszú távú gazdasági következményeit is igyekezetek számszerűsíteni, így többek között a beruházások leállásának és a munkaerő kiáramlásának jövőbeni negatív hatása is szerepel benne. Az újjáépítés szempontjából relevánsabb érték a dokumentált infrastrukturális károk is több mint 94 milliárd dollárra rúgnak a fenti tanulmány szerint.
Ugyanakkor Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének korábbi nyilatkozata alapján 500-600 milliárd euróra lesz szüksége Ukrajnának az újjáépítéshez. Werner Hoyer, az Európai Befektetési Bank (EIB) elnöke már ezermilliárdos keretet emlegetett.
A fenti becslésekből is látszik, hogy nagy bizonytalanság övezi az újjáépítésre várhatóan elköltendő keret lehetséges értékét. Így az újjáépítés teljes hatása még nehezen becsülhető. Alapvetően négy tényező határozza majd meg, hogy az addicionális kereslet, hogyan hat majd a nyersanyagárakra és az általános inflációra.
- A háború végére pontosan mekkora károkat szenved az ukrán tőkeállomány (épületek, úthálózat, ipari létesítmények stb.)
- Az ország korábbi állapotának visszaállítása lesz a cél vagy egy jövőbeni esetleges EU-s csatlakozását segítendő fejlesztések is megvalósulnának.
- Időben mennyire húzódna el az újjáépítés és így milyen időtávon oszlana el az építőipar számára leginkább meghatározó nyersanyagokra irányuló többletkereslet (acél, cement stb.)
- Milyen forrásból finanszírozzák az újjáépítést, pontosabban mekkora addicionális pénzteremtéssel jár majd a program
Összességében azt gondoljuk, hogy a nyersanyagpiacokat inkább a kínai gazdaság alakulása és étvágya befolyásolhatja, illetve a háború hossza. Ukrajna újjáépítése kevésbé lehet fajsúlyos a globális kereslet százalékában az egyes nyersanyagokban.
„Mi a magyarázata az erős rubelnek és mik a várakozások?”
Az orosz-ukrán háború kirobbanása után a kezdeti jelentős rubelgyengülésre szigorú tőkekorlátozó intézkedésekkel válaszolt a jegybank. A nem rezidensek értékpapír-értékesítésére és hazautalására vonatkozóan vezettek be korlátozásokat, valamint megtiltották az orosz lakosságnak, hogy devizát utaljanak saját Oroszországon kívüli számláikra. Továbbá az egyik legjelentősebb intézkedésként elrendelték, hogy az exportőr vállalatoknak a bejövő devizabevételek 80 százalékát rubelre kell váltania, ezzel korlátozva a hazai deviza további gyengülését. Ráadásul a földgáz és olaj árának elszállása miatt soha nem látott mértékben konvertáltak dollárt rubelre. Mindemellett pedig a szankciók és a gazdasági nehézségek miatt visszaesett az import.
A fenti intézkedések hatására jelentős mértékben erősödött a rubel és az elmúlt időszakban már bőven a háború kirobbanása előtti szinteken mozgott, amely az orosz gazdaság szempontjából már túl erősnek is tekinthető. Ennek fényében az orosz döntéshozók már enyhítettek is a fenti korlátozásokon. Többek között a 80 százalékos átváltási szabályt először 50 százalékra mérsékelte az orosz jegybank, majd a kormányzat egy későbbi döntésével eltörölte a kötelező átváltási arányt. Pontosabban a külföldi befektetésekkel foglalkozó kormánybizottság határozza meg annak mértékét. Ugyanakkor a korlátozások teljes feloldása várhatóan érdemi rubel gyengüléssel járna, így a jegybank óvatos lesz ezen a téren. Következésképpen az előttünk álló időszakban még mesterségesen erős rubel árfolyamra lehet számítani.
Jön is gáz, meg nem is
Érdemes egy pillanatra Oroszország fejével gondolkozni – vágta rá Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere, amikor a Klubrádió műsorában az orosz-uniós gázszerződések lehetséges (és egyelőre nagyon bizonytalannak tűnő) jövőjéről kérdezte őt Zentai Péter.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.