A szankciók nem állítják meg Moszkvát

Egyelőre – hiszen kifejezetten kedvező gazdasági helyzetben vágott neki a háborúnak Oroszország. Erről beszélt az Infórádiónak Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő szakértője.

Putyinék számára minden adott volt ahhoz, hogy most indítsák meg az ukrajnai offenzívát.

„2021-ben négyszázalékos GDP-növekedést ért el Oroszország, 1,6 százalékkal meghaladva a 2019-es, pandémia előtti szintet. Az IMF még a háború előtt készült előrejelzése 2022-re is 3 százalékos növekedést prognosztizált. Nagyon fontos hozzátenni, hogy a Moszkva számára fontos exportnyersanyagok ára szinte kivétel nélkül emelkedett szinteken mozgott (és mozog).

Nemcsak az olajra és a földgázra gondolok, hanem a nikkelre, a rézre és a palládiumra is”

– fejtette ki az elemző.

Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő elemzője

Mint elhangzott, a kedvező dinamika ellenére már a háború előtt is látszott, hogy Oroszország hosszú távú növekedése valahova 2 százalék környékére tehető.  Tehát a magas növekedési szintről egyébként is

egy lassulás volt várható, ami a nemzetközi szankciók nélkül is bekövetkezett volna.

Maróti Ádám kiemelte, a háború kitörése óta ellentétes hatások érik az orosz gazdaságot: „A fontos exportnyersanyagok árai – elég csak az olajat kiemelni – tovább emelkedtek, ez többletbevételt generál az orosz államnak és a cégeknek is. Ugyanakkor a mérleg másik oldalán, a kezdeti jelentős tőkemenekítések miatt, drasztikus rubelgyengülést láthatunk. Ezt azért az orosz jegybank valamennyire képes volt kamatemeléssel stabilizálni, viszont a megugró infláción keresztül súlyos ára lehet még a monetáris közbelépésnek.”

A szakértő szerint, a rubel gyengélkedése ellenére, a szankciók igazán középtávon lesznek hatással az orosz gazdaságra. Például mély sebet okozhatna a nyersanyagexport volumenének korlátozása, igaz, nem szabad elfelejteni, hogy ezt részben ellensúlyozni tudják a magas nyersanyagárak.

„Jelentős rubelgyengülésen vagyunk túl. Magas inflációs környezet lesz jellemző a következő években, ami arra ösztönözheti a jegybankot, hogy fenntartsa a magas alapkamat-környezetet. Ez arra késztetheti a belföldi szereplőket, hogy elhalasszák a beruházásokat. Nyilván, a háború alatt is nehéz tervezni, de a magas kamatszint mellett kifejezetten problémás egy-egy beruházásnak a megtérülése.”

Maróti Ádám rámutatott, a nagyobb orosz vállalatok jelentős mértékben támaszkodnak a beruházások során a külföldi eszközök importjára. Ha ezeket is korlátozzák, az tovább nehezítheti a projektek elindítását, pedig a beruházási dinamika a gazdasági növekedés egyik legfontosabb kulcsa:

„Ha ezen a téren jelentős sérülést látunk a következő években, az spirálszerűen magával húzhatja a teljes orosz gazdaságot.”

Mindennek ellenére, elhanyagolható esélye van annak, hogy államcsőd veszélyeztetné Putyin országát. Az orosz államadósság rendkívül alacsony, nagyságrendileg 20 százalékos GDP-arányos szinten van, 80 százaléka rubelben van denominálva, hangzott el a rádióinterjúban.

Maróti Ádám kockázatnak inkább a középtávú lassulást látja: „A szankciók erősödése, a bizonytalanság miatt akár 2 százalék alá eshet, vagy recesszióba fordulhat a gazdasági növekedés. Ez bőven nem jelent államcsődöt, de a folyamatos lassulás nyilvánvalóan morzsolja a kormányzat népszerűségét belföldön, ez pedig általánosságban szűkítheti Moszkva politikai mozgásterét.”

A rádióinterjú elérhető az Infórádió oldalán.

Orosz-ukrán háború: 1998 szelleme visszainteget

Valószínűleg nagyon hasonló események zajlanak régiónkban most, mint 1998-ban. Akkor az orosz részvények ára a töredékükre esett, a velük történő kereskedés befagyott, és a kelet-európai fókuszú befektetési alapokból ijedten kiszállni próbáló befektetők készpénzigényét úgy elégítették ki az alapkezelők, hogy adtak mindent, amiben még volt likviditás (elsősorban magyar részvények). A pénzt persze a részvények eladása után ki is kellett vinni az országból, ami azonnal gyengíteni kezdte a forintot.