Valószínűleg nagyon hasonló események zajlanak régiónkban most, mint 1998-ban. Akkor az orosz részvények ára a töredékükre esett, a velük történő kereskedés befagyott, és a kelet-európai fókuszú befektetési alapokból ijedten kiszállni próbáló befektetők készpénzigényét úgy elégítették ki az alapkezelők, hogy adtak mindent, amiben még volt likviditás (elsősorban magyar részvények).
A pénzt persze a részvények eladása után ki is kellett vinni az országból, ami azonnal gyengíteni kezdte a forintot.
Ehhez járult még hozzá a korábban tömegesen nyitott, kamatkülönbségre játszó (carry-play) pozíciók (gyakran kényszer)zárása, ami szintén a forintot gyengítette. A jegybank intervencióval és kamatemelésekkel válaszolt, így sikerült a vállalt (4,5 százalék széles) kereskedési sávon belül tartani a forintot, bár a határidős piacon (Budapesti Árutőzsde) kiesett a sávból a forint (ott nem interveniált a jegybank).
A magyar részvények ára mélyen fundamentális értékük alá esett, de ez nem érdekelte az alapkezelőket: nekik azonnali pénzre volt szükségük befektetőik kifizetéséhez, és máshonnan nem nagyon tudták előteremteni, mint a leglikvidebb kelet-európai értékpapírjaik likvidálásával. Így esett például 27.000-ről 3.700 forintig a Richter (amelynek a profitabilitását azért keményen érintette az orosz gazdasági összeomlás), de felezett az OTP, és a MOL is (amelyeknek nem nagyon). Szintén jellemzőek voltak az akkori és mostani piacra is a hatalmas, akár napon belüli 10-15 százalékos fel-le mozgások.
Az ilyen jellegű, flow (vagy mondhatjuk kényszerlikvidálás)-vezérelte eladási hullámokban nem kell keresni a fundamentumot, habár valamekkora fundamentális mozgatórugó az elején mindig van benne, de bőven túllő azon. A mozgás addig tart, ameddig tart, és inkább technikai jelekből (aljépítés) lehet megmondani a mozgás végét, mint fundamentális indikátorok (alulértékeltség) alapján.
A jelenlegi helyzetben szinte minden egyezik az 1998-assal:
valószínűleg a befagyott orosz részvények helyett részben innen viszik ki a tőkét a befektetők, továbbá az elmúlt hónapokban kiépült (bár az 1998-asnál jóval kisebb, mert akkor ebben valódi mánia volt) HUF-carry pozíciók zárása zajlik. Amennyiben ezek igazak, akkor a magyar eszközök (részvények, forint, kötvények) jó befektetési lehetőséget fognak jelenteni, de előtte valami stabilabb aljat kellene látnunk, és valószínűleg szükség lesz a jegybank agresszív beavatkozására is.
Svájc kifüstölné az orosz oligarchákat
A tradícionálisan semleges Svájc is kardot ránt, valószínűleg csatlakozik a nyugati szövetségesekhez és befagyasztja az orosz vagyonokat – írta Vakmajom.