Osló belvárosának revitalizációjáról a múlt század ’70-es éveitől vannak tervek, a ’80-as években indult el a konkrét tervezés 200 benyújtott pályázattal. Úgy becsülik, hogy teljesen 2040-45 körül készülhet el a projekt, tehát az egész folyamat úgy jó 60-70 évet ölel(t) át, két emberöltőt.
Azaz igen hosszú és bonyolult eljárás (volt), ami alatt kicserélődnek az emberek és a szokások és normák, igen távlatos gondolkodás kellett hozzá, rengeteg különböző magán- és közérdek állandó összecsiszolásával, komplex jogvitákkal és kompromisszumok erdeivel.
Az alkotmányos demokrácia és jogállam macerás dolog, de még nem találtak fel jobbat, ez a társadalmi berendezkedés csúcsteljesítménye…
A koncepció magva az volt, hogy a korábban ipari tevékenységgel rakott, gyárakkal, utakkal és vasúttal elfoglalt zónát teljesen átformálják úgy, hogy a kereskedelmi kikötő eltűnik, és az autóforgalom 80-90 százalékát is eltüntetik azzal, hogy föld alatti alagútrendszerbe terelik, és ahol lehet, a vasútat is föld alá viszik.
Az így szabaddá tett területen köz- és magánfinanszírozásban ingatlanfejlesztés kezdődhetett el, új közintézményeket (opera, könyvtár, múzeum), magas épületes magánberuházásos irodákat és értékes lakóingatlanokat építettek vegyesen és építenek ma is, nem kis részben a tenger területéből kikanyarítva, nagyon jó lokációjú új telkeket hozva létre, egyúttal fenntartva a 40 százalékos parkosítási arányt.
Ez a leírás egy roppant bonyolult folyamat nagyon leegyszerűsített összefoglalója. Az egyik kulcs az autóforgalom radikális kiszorítása annak föld alá vitelével a ’90-es évektől: ma 15 kilométernyi 2×3 sávos alagútrendszerben (ún. Operatunnelen) mennek az autók a belváros és részben a víz alatt. A belvárosban szinte nincs autó.
Képzeljük el, hogy a Rákóczi út forgalmát, ami ma lakhatatlan autósztráda a belvárosban (dettó Bajcsy-Zsilinszky út), levinnék a föld alá! Százszázalékos ingatlan-felértékelődés lenne azonnal és drámaian megjavuló élhetési minőség. Extramenő környékké válna…
Az eredmény Oslóban látható, minimális felszíni autóforgalom, azok is főleg elektromos taxik, villamosok és elektromos buszok meg bringák közlekednek, az egész tömegközlekedés zéróemissziójú, nincsenek az utcán parkoló autók, az úttest a tömegközlekedésé és a bringáké, a járda teljesen a gyalogosoké, megszűnt a szennyezés meg a zaj, a belváros levegője hegyilevegő, futni lehet benne, és iszonyú értékes telkek és azokon új ingatlanegyüttesek jöttek létre, hiszen a kínálkozó lehetőségekre rárobbantak a piaci fejlesztők.
A belvárosban, tiszta környezetben nagyon nagy értékűek az ingatlanok, a 10-15 ezer eurós négyzetméterár sem ritkaság. Persze hogy ezerrel fejlesztenek, hiszen jó profit van benne.
És az egész, sikeres fejlesztés kulcsa az autóforgalom száműzése volt: a 21. századi modern város a gyalogosoké, és nem az autóké. Meg természetesen a 60-70 évre való előretekintés képessége, a közjó akarásával: a koncepció kiötlőinek unokái élvezhetik annak gyümölcsét.
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala
Ez egy véleménycikk, mely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.