Összeomló Tesla, virágzó olajipar

Meglehetősen nehéz jelzőket találni a 2022-es esztendőre mind tőkepiaci, mind pedig társadalmi szempontból. Feje tetejére fordult az a világrend amelyben a globalizáció békés körülmények között, nyomtatott pénzből és szinte nulla kamattal haladt előre. Ilyen környezeteben nem meglepő, hogy minden, amiben végtelen hit, magabiztosság, mánia uralkodott, minden, ami az elmúlt évek tőkepiaci népszerűségi ranglistáján igazi sláger volt, az elvérzett. Volt azonban olyan területe is a részvénypiacnak, ami nagyot szárnyalt. Amit a befektetők korábban leírtak, messziről kerültek ésés amit háborús sokkhatás is pozitívan érintett.

A “jövő” megtestesítője, a Tesla, az üttörő elektromosautó-gyártó piaci értéke közel 70 százalékot zuhant, míg a “múlt”, a hagyományos autókhoz üzemanyagot biztosító olajszektor részvényei (S&P energiaszektor ETF) közel  60 százalékot szárnyaltak.

Aki az S&P energiaszektort követő tőzsdei befektetési alapjába fektettet az év elején, annak most közel ötször (!) annyit ér a befeketetése, mint azé, aki a Teslára tett.

A Tesla bukását részben korábbi népszerűsége, részben a reálhozamok emelkedése okozta, ami nem mellesleg a teljes technológiai szektort mélybe rántotta. A túlárazott növekedési sztorit leértékelte az állampapírpiaci hozamemelkedés. Mindemellett a társaság atyja is tett róla, hogy kiszeressenek belőle a befektetők. Elon Musk a Tesla részvényeit folyamatosan adta, a Twittert pedig (fel)vásárolta. Ráadásul még a Twitter vezérigazgatói feladatait is egy időre magára vállalta. A piac pedig kőkeményen büntette a fókuszt “veszítő” vezér cégét.

Eközben az év során magára talált, az utált, a leírt, a korábban eltemetett olajszekektor, melynek S&P 500-on belüli súlya a 2008-as 16 százalékról 2-3 százalékra apadt 2020-21-ben. Kellet persze ehhez a háború szele is, mely rövid távon emelt nagyot a vállalatok jövedelmezőségén, de kellett az eszmélés is, hogy az energiaátmenet ellenére több olajra és tovább lesz szükség, mint azt jövendölték sokan egy-két éve. A “peak-oil” ugyanis nem jön olyan hamar.

Kereslet lesz, de lesz-e elegendő kínálat? A 2015 óta alacsony szénhidrogénárak és ESG-korlátok miatt elmaradt beruházások pár éven belül hiányt okozhatnak. Ráadásul az amerikai palaolajmezők sem a régiek, kitermelésük növekedése csalódást okoz. Ebben a környezetben pedig az OPEC mozgástere is megnő az árak (fel)manipulálására még úgy is, hogy az USA újra “barátkozni” kezdett Venezuelával. A javuló olajpiaci fundamentumok mellett a magas gázárak és égbe szökő finomítói marzsok is átmenetileg hatalmas extrajövedelemhez juttatják a szektort, ami két és fél éve még negatív olajárral nézett farkaszszemet.

Igazán nagy mozgások mindig ott tudnak kialakulni, ahol az uralkodó piaci értékítélettel élesen szembemenő változás következik be. Biztos vagyok benne, hogy 2023 is sok meglepetést és fordulatot tartogat. Reméljük, hogy társadalmi-gazdasági szempontból immáron pozitívakat.

Van kiút az energiaválságból, és még keresni is lehet rajta!

Az orosz-ukrán konfliktus hetedik hónapjában már nem az a kérdés, hogy Európa recesszióba süllyed-e, hanem az, hogy mennyire lesz mély és elhúzódó a válság. A kedvezőtlen kilátások ellenére, nem szabad azonban alábecsülni az európaiak alkalmazkodóképességét, a ma még strapabíróbbnak tűnő oroszok hosszú távú strukturális nehézségeit és azt, hogy egy válságos időszaknak is megvannak a vonzó befektetési lehetőségei. Nagyinterjú Szőcs Gáborral, a HOLD Alapkezelő, azon belül az Orion Befektetési Alap portfóliómenedzserével.

2022 legfontosabb gazdasági sztorijai

Sorozatunkban a HOLD Alapkezelő Zrt. szakemberei mesélik el, szerintük mi volt az idei év legizgalmasabb gazdasági-tőkepiaci eseménye.