Listázott OTP: az orosz-ukrán leányokat már a háború kezdetén leírta a piac

Magyarország minden Ukrajnának adandó segítséget blokkol, amíg nem veszik le az OTP-t az ukránok a háborús szponzorok listáról – erről is egyeztettek hétfőn Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsán.

Van félnivalója az OTP-nek? – tette fel a kérdést hétfőn a G7.hu, amelyre Karácsony Tamás, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője is válaszolt.

Szijjártó Péter szerint az OTP-vel szembeni vádak hamisak, azok nem tényeken alapulnak, ezért a 11. szankciós csomag vétójával fenyeget.

Mi történt? 

Az ukrán Antikorrupciós Ügynökség az ominózus listára az orosz agresszió támogatóit teszi. Az OTP-t május 4-én vették fel. Természetes személyként az OTP több vezetője, köztük Csányi Sándor, Magyarország második leggazdagabb embere is rajta van a listán. A listán jelenleg 26 külföldi vállalat van, legnagyobb számban görög cégek szerepeltetik magukat, de ott van például a Bonduelle, az Auchan, a Metro, a Procter & Gamble is. A közelmúltban az osztrák Raiffeisen és a kínai Xiaomi is felkerült.

A konkrét jogkövetkezmények homályosak. Bár a magyar közbeszéd (és a cikk korábbi verziójában mi is, az OTP kérésére ezt később pontosítottuk) szankciós listáról beszél, valójában “szankcióra jelölt” szerepel a hivatalos megfogalmazásban. Ez így inkább szimbolikus lépésnek tűnik.

“Az OTP Bank a listán szerepel, de szankciós intézkedést nem hoztak ellene. Nem szankcionálták a bankot, az ukrán bank működését sem befolyásolja a lista”

– közölte az OTP Bank a G7.hu kérdésére.

Mi az indok?

hivatalos indoklás szerint az OTP-csoport pénzügyileg támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót azzal, hogy továbbra is fenntartja a tevékenységét Oroszországban. Azzal vádolják a magyar pénzintézetet, hogy elismeri a donbászi szakadár népköztársaságokat, és hogy hitelkedvezményeket ad az orosz katonáknak, „megjutalmazza őket a háborús bűnök elkövetéséért”.

Mit mond az OTP? 

„Teljességgel méltatlannak” tartja, hogy az ukrán hatóság a háború nemzetközi szponzorai közé sorolta őket. Az OTP-csoport a helyi és nemzetközi jogszabályok teljes betartásával működik, beleértve a szankciós előírásokat is – hangsúlyozták.

Puszta tévedésből vádolják őket a szakadár népköztársaság elismerésével az OTP szerint: egy oroszországi Donyeck nevű településen valóban volt a közelmúltig fiókjuk, de a szakadár területeken semmilyen tevékenységük nincs. Valójában az orosz törvények adnak 2023 végéig halasztást a hiteltörlesztés alól a „különleges katonai műveletben” résztvevőknek, nem az OTP. A törvény minden pénzintézetre vonatkozik. Több, náluk nagyobb külföldi bank nincs rajta az ukrán listán – sérelmezték.

Tágabb kontextus: Miközben az orosz pénzügyi rendszer ellen már tavaly február után életbe léptek szankciók, az orosz piacon jelenlévő külföldi bankok nem reagáltak egységesen. Míg például a Société Générale és a Citibank kivonult, a Raiffeisen, az UniCredit és az OTP maradt, amit az ukránok elfogadhatatlannak neveznek. Az OTP közben Ukrajnában is jelen van.

Menni vagy maradni? 

Az OTP elemezte a kivonulást Oroszországból, de egyelőre maradt.

2022 márciusában úgy döntöttek, hogy fokozatosan leépítik az oroszországi vállalati hitelportfóliójukat, nem fektetnek orosz állampapírokba, és nem nyújtanak finanszírozást az oroszországi leánybankuknak. És felkérte a Rothschild nemzetközi tanácsadó céget, hogy találjon vevőt a bankra. Az értékesítés azután vált lehetetlenné, hogy egy orosz elnöki rendelet augusztusban megtiltotta a „barátságtalan” államokból származó oroszországi bankok, köztük az OTP részvényeinek eladását. Az OTP szerint ez “szinte nullára korlátozza az értékesítési lehetőségeket”.

Mekkora az OTP jelenléte?

Az OTP 2006 óta van jelen Oroszországban és Ukrajnában. A mérlegfőösszegük nem egész 10 százaléka jön a két országból – mondta a G7-nek Karácsony Tamás, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője. Részletesebben:

Az OTP-csoport teljes hitelállományának 4 százaléka volt 2022 végén Oroszországban és 2,7 százaléka Ukrajnában.

Az orosz piac jelentősége ennél nagyobb lehetett az OTP számára, mert főleg fogyasztási hitelezést folytat Oroszországban, ami békeidőben eszközarányosan nyereségesebbnek számít.

A fogyasztási üzletágat az orosz invázió után is megtartották, a vállalati hitelezésük azonban a háború kezdete óta harmadolódott.

 „Nehéz még tisztán látni, hogy az ukrán listázás mit okoz az OTP-nek, de feltehetőleg leginkább az OTP ukrán tevékenysége fogja azt egyelőre megsínyleni. Ez azért nem válthatott ki jelentős árfolyamreakciót, mert az orosz és ukrán OTP-leányok jelentős részét már az invázió kezdetekor leírta a piac, beárazva, hogy ezt a tőkét és az osztalékokat el fogja bukni a bank. Összességében most sokkal fontosabb az OTP-nek, hogy Magyarországon mi történik”

– mondta Karácsony Tamás a G7.hu-nak.

A brandértéknek nem tesz jót az ukrán listázás, de rövid távon nem drámai a helyzet. A részvényárfolyam szerint a befektetők sem büntetik egyelőre az OTP-t.

Eszkalációs potenciál: A Raiffeisen példája mutatja, hogy az oroszországi jelenlét nagyobb kockázatot is jelenthet egy nyugati banknak. Az amerikai pénzügyi hatóság is vizsgálódik náluk, és az európai szabályozók is nyomást gyakorolnak az osztrák bankra.

Sokkal nagyobb azonban a Raiffeisen oroszországi jelenléte az OTP-énél. Az orosz bankrendszer elleni szankciók után ők lényegében tranzakciós bankként folytatták, így érték el 2022-ben több mint 2 milliárd eurós oroszországi profitot, ami a teljes profitjuk 50 százaléka.

Utolsó nyugati bankként a Raiffeisen néhány napja kivonult Belaruszból, és az amerikai és európai nyomásnak engedve az oroszországi leányuk eladását vagy különválasztását is tervezik.

Mi várható?

Egyelőre az ügy politikai kommunikációs kisajátítását látjuk, de végül elképzelhető az OTP oroszországi jelenlétének átgondolása is. A magyar külpolitika egyelőre az OTP-re hivatkozva blokkolja az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat. EU-s szinten most közvetíteni próbálnak az ukrán hatóságok és a magyar panaszok között, tisztáznák például, hogy a szankciós fenyegetés az OTP-csoport egészére, vagy csak az oroszországi leánybankjukra vonatkozik-e.

Nem zárható ki, hogy az OTP-nek előbb-utóbb meg kell szabadulnia az oroszországi bankjától, de várhatóan ez nem érintené drasztikusan a bankcsoport egészét.

Túl vagyunk a Nagy Tavaszi Bankpánikon?

Túl vagyunk a pánikon, vagy mélyebb és rendszerszintű problémák vannak kibontakozóban a bankszektorban az SVB csődje óta? Milyen hatása lehet a történteknek a különadók óta egyébként is döcögő magyar bankrendszerre? Kell még félni a bankrészvényektől vagy eljött az ide az óvatos vásárlásoknak? Karácsony Tamással, a HOLD portfóliókezelőjével és „bankspecialistájával” beszélgettünk (még áprilisban).