A vagyonos magyar magánbefektetők között is felütötte fejét az inflációs félelem. Egyre több olyan kérdéssel találkozunk, amely a pénznyomtatás és a pénz értékvesztése miatti aggodalmakból ered. Először is tisztázzuk, hogy mennyire is zajlik a pénznyomtatás, illetve inkább azt, hogy a használatban lévő pénz mennyisége mennyire növekedett 2020-ban!
A saját becslésem alapján, melyet előzetes adatokból készítettem, a minket érdeklő főbb devizák pénzmennyisége (úgynevezett M3 vagy MZM) az alábbi arányban nőtt 2020-as évben:
| Deviza | Pénzmennyiség becsült növekedése 2020-ban |
| USD | 27% |
| HUF | 16% |
| EUR | 11% |
Ezek példátlanul nagy számok a modern kori történelemben. Nem véletlen, hogy a külföldi sajtóból (főleg az USA-ból) olyan cikkek és nyilatkozatok jutnak el a magyar olvasóhoz is, hogy elképesztő pénzbőség van. Az átlag amerikai háztartásnak nagyságrendileg 10%-kal nőtt a fogyasztásra fordítható jövedelme tavaly, az állami segélycsomagoknak köszönhetően, miközben kevesebbet fogyasztott, mint előzőleg. Ebből aztán átlagos családoknak is a megszokottnál nagyobb megtakarítása képződött. Mindebből pedig logikusan születnek meg a tőzsdei buborékfújást és fogyasztói árinflációt is vizionáló jóslatok.
Tehát, akkor most Magyarországon is jegybanki nyomtatásból folytatott pénzosztás zajlik, amelytől a váratlanul nagy jómódba kerülő tömegek fogyasztási robbanást idéznek elő?
Az a rossz és egyben jó hírem, hogy nem. Illetve csak egy szűkebb kör esetében. A magyar lakosságnak is jelentősen nőtt a betétállománya tavaly. Viszont erős a sejtésem, hogy a társadalom kettészakadásának példáját látjuk csupán. Tehát, akinek megmaradt a stabil, magas jövedelme, az félre tudta tenni azt a részét, amit amúgy külföldi nyaralásra és szórakozásra szánt volna. Viszont, ha megnézzük a személyautók értékesítésének 2020-as alakulását 2019-hez képest, akkor hamar képet kapunk az egyes társadalmi rétegek jólétéről:
Egyes prémium márkák értékesítésének éves változása
| Márka | 2019 (mennyiség) | 2020 (mennyiség) | változás (%) |
| Volvo | 2201 | 2209 | +0% |
| Mercedes | 4883 | 4747 | -3% |
| BMW | 3714 | 3514 | -5% |
forrás: portfolio.hu
Tehát, mondhatjuk, hogy stagnálást látunk azoknál a márkáknál, melyeket a felső-középosztály vásárol. Mi van ezzel szemben az inkább az alsó-középosztály által kedvelt néhány típussal?
Egyes márkák értékesítésének éves változása
| Márka | 2019 (mennyiség) | 2020 (mennyiség) | változás (%) |
| Opel | 11265 | 6110 | -46% |
| Suzuki | 25766 | 14783 | -43% |
forrás: portfolio.hu
Nem tudom elképzelni, hogy ha hazánkban az alsóbb jövedelmi rétegek tavaly épp sikeres megtakarításképzést folytattak volna, akkor azzal párhuzamosan ekkora összeomlást mutasson az autóvásárlásuk. Tehát, bár bővült hazánkban a pénzmennyiség, ez olyan helyeken jelenik meg, mint az állam központi számlája, állami beruházások kedvezményezettjei, jómódú rétegek félretett nyaralási pénze, vagy az adókedvezmények miatt egyes vállalkozások kisebb megspórolt tartalékai. Természetesen, ez nem zárja ki bizonyos inflációs folyamatok megindulását. A forintgyengülés drágítja az importot. A végleg bezárt éttermek miatt, a kevés túlélő vendéglátóhely emelhet esetleg árat. Jöhet bármikor egy olajáremelkedés is. De azt merem állítani, hogy nem vagyunk ugyanabban a cipőben, mint az amerikai elemzők, akik a széleskörű társadalom óriási pénzfelhalmozásából várnak értékvesztést a fizetőeszközüktől.