Mibe fektessük a PMÁP-kamatokat? – Cser Tamás válaszolt

Ezermilliárdnyi kamat „hullik” idén a magyar megtakarítókra a prémium állampapírból, sokan gondolkodhatnak most azon, mibe fektessék a pénzt. A Portfolio megkérdezett három befektetési szakértőt – Cser Tamást (HOLD), Büki Andrást (OTP) és Loncsák Andrást (VIG) –, hogyan látják a mostani piaci környezetet, és nem voltak túl optimisták.

Ami biztos: el kell engedni a 10 százalék feletti hozamvárakozásokat, a részvényekkel érdemes résen lenni és a devizás eszközök tartása is indokolt lehet idén.

A megkérdezett a szakértők egyetértenek abban, hogy egyáltalán nem biztos a további hozamcsökkenés a fejlett piacokon, a globálisan feszes munkaerőpiacok és intenzív költségvetési költekezés a korábbi évtizednél magasabb átlagos inflációhoz és kamatszinthez vezethet. A széleskörű részvénypiaci raliban is érdemes óvatosan mozogni, jó döntés lehet a részvénysúly csökkentése ilyen tőzsdesúlyok közepette.

A vagyonkezelők szerint hiába szoktunk hozzá az utóbbi időszakban a 10-20 százalék közötti PMÁP-kamatokhoz, a következő időszakban reálisan nem lesznek elérhetőek ilyen kamatok új, alacsony kockázatú befektetéseken. Mivel a részvénypiacokon is érik egy korrekció, érdemes lehet a value részvények, illetve az osztalékfizető részvények felé fordulni.

Abban pedig mindegyik megkérdezett szakértő egyetértett, hogy a forint árfolyamában felfelé mutató kockázatok vannak, a forint elpárolgó kamatelőnye várhatóan az árfolyam trendszerű gyengüléséhez fog vezetni, így érdemes lehet a portfólió egy részét külföldi devizába átsúlyozni.

Mennyire optimista a kötvényhozamok további csökkenését és a tőzsdék szárnyalását illetően idén?

Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője nem optimista a további hozamcsökkenés kapcsán:

„Úgy látom, a globálisan feszes munkaerőpiacok és intenzív költségvetési költekezés a korábbi évtizednél magasabb átlagos inflációhoz és kamatszinthez fog vezetni. Az elmúlt év intenzív dezinflációja fokozatosan megfordulhat.

Mindez nehezebb környezet lehet a részvénypiac számára az elmúlt hónapok szárnyalásához képest, de nem feltétlenül jelent egyértelműen negatív fordulatot. Ha a gazdasági növekedés fennmarad, akkor a piacok bizonyos mértékig keresztül nézhetnek az emelkedő hozamokon, különösen azon szegmensben, ahol fontosabb a ciklikus növekedési pálya és az értékeltség nem feszített (value részvények).”

A lakosság „hozzászokott” a bőven 10 százalék feletti kamatokhoz, idén már közel 20 százalékkal kamatoznak egyes prémium állampapírok. Lesz olyan eszközosztály, ami tudni fog hasonló hozamokat felmutatni?

A bőven 10 százalék feletti, alacsony kockázatú hozamokról sajnos egyelőre le kell szokni, most reálisan nem elérhetőek új befektetéseken. Természetesen vannak olyan kockázatos eszközök, amelyek erre képesek lehetnek középtávon – ilyennek látjuk a value részvényeket, de egy-egy év konkrét teljesítménye erősen bizonytalan. Tavaly is sokszor megkaptuk a kérdést, hogy lehet-e jobban teljesíteni bármivel az akkori állampapír hozamoknál. Utólag tudjuk, bőven lehetett részvényekkel, egyes abszolút hozamú alapokkal. De alakulhatott volna máshogy is.

Ebben az „új”, magasabb inflációjú világban különösen fontos a hozamokra, kamatokra reál szemmel tekinteni.

Az elmúlt év kétszámjegyű kamatai magas infláció mellett alakultak ki. Inflációt kiszűrve messze nem voltak ennyire vonzóak. És mostanra jelentősen lecsökkent az infláció a tavalyi szintekről.”

Az idei évet gyengüléssel kezdte forint az euróval szemben. A portfólió mekkora részét érdemes átsúlyozni külföldi eszközökbe?

„Arra számítok, hogy az év elején kezdődött forintgyengülés tartósnak fog bizonyulni.

A kormány fókusza az infláció megfékezése felől a növekedés irányába mozdul el és a forintot védő kamatkülönbözet is jelentősen lecsökkent ahhoz képest, hogy a hazai infláció véleményünk szerint nem tud alacsony szinten stabilizálódni, tartósan és érdemben meg fogja haladni a nyugat-európai szintet. Ezért a megtakarításunknál érdemes lehet az átlagosnál, hosszútávra megcélzottnál magasabb devizaarányt tartani. Az átsúlyozás pontos mértékére nem szeretnék konkrét tanácsot adni, ez nagyban függ az egyén élethelyzettől, kockázatvállalási képességétől és így tovább…”