Hogyan kerülheti el a recessziós forgatókönyvet Magyarország?

Magyarország gazdasági teljesítménye a bruttó hazai termék (GDP) tekintetében 2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. A tavaly november 15-én közölt KSH-adatokból az elemzők arra következtetnek, hogy ha a soron következő adatsor is a gazdaság kedvezőtlenebb teljesítményét mutatja majd, akkor közgazdasági értelemben Magyarországon beáll a technikai recesszió.

Az Index Maróti Ádámot, a HOLD Alapkezelő elemzőjét is megkérdezte arról, hogy pontosan milyen gazdasági következményei lehetnek ennek a forgatókönyvnek. A szakemberek várakozása szerint 2023 első felében mindenképpen kiderül, hogy mit okozott a gazdaságban Putyin háborúja és a nyugati szankciók.

Bővebb válasza bejegyzésünkben olvasható:


Magyarország egy kis és nyitott gazdaság, így a globális folyamatok értékelése megkerülhetetlen a hazai folyamatok szempontjából. Ezen a fronton szerencsére jelentősen javultak a kilátások az előző évhez képest.

A kínai zéró Covid politika enyhülése jelentős gazdasági élénkülést eredményezhet az ázsiai óriás esetében, amely a globális gazdasági növekedés egyik motorja lehet az idei évben. Függetlenül attól, hogy a kínai ingatlan piac komoly strukturális problémáktól szenved, amely hosszú távon jelentősen visszavetheti a globális növekedést.

A hazai gazdasági kilátások szempontjából kardinális európai gázpiacon is jelentős pozitív fordulat mutatkozott az elmúlt időszakban. Az augusztusi pánikhangulatban még 281 euró / MWh volt az egy éves lejáratú európai földgáz ára, amely mostanra 60 euróra mérséklődött. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy a szokásosnál enyhébb volt az időjárás és a fogyasztásban bekövetkezett alkalmazkodás is a kereslet csökkenését eredményezte.

Ha hasonló szinteken marad a földgáz ára, akkor Európa és Magyarország akár el is kerülheti a recessziót 2023-ban.

Természetesen a jelentős árfolyamcsökkenés ellenére az európai gáz ára még így is messze magasabb szinteken mozog, mint az orosz-ukrán háború előtti évekre jellemző 14 és 24 euró közötti árak. Ugyanakkor ilyen mértékű többletkiadás véleményünk szerint már a „menedzselhető” kategórián belül mozog. Számításaink szerint a jelenlegi gázárak a korábban jellemző beszerzési költségekhez képest GDP-arányosan mindösszesen körülbelül 2 százalékos import többletköltséget jelentenek a hazai gazdaság számára. Ez persze nem zárja ki egy technikai recesszió lehetőségét, de hosszan elnyúló válságnak egyre kisebb az esélye. Noha a legrosszabb forgatókönyvet valószínűleg elkerüli a hazai gazdaság, így is számtalan tényező korlátozza a gazdasági növekedést. A megugró finanszírozási költségek jelentősen visszavethetik a privát szféra beruházási kedvét és az EU-s források folyósításának csúszása is érdemben lassíthatja a gazdasági dinamikát. Ráadásul a bérek növekedése sem tudott lépést tartani az inflációval, amely érdemben korlátoztathatja a fogyasztás bővülését. 

Általános konszenzus, hogy a globális és a hazai inflációban is jelentős mérséklődés várható az idei év során, amely pusztán a bázishatásoknak köszönhetően is nagy eséllyel bekövetkezik. Ugyanakkor számtalan tényezőt látunk, amely a következő években bőven a jegybanki cél felett tarthatja a hazai inflációt. A továbbra is feszes munkaerőpiac a jelentős bérnövekedésen keresztül fűtheti az árak növekedését az előttünk álló időszakban. Függetlenül attól, hogy a jelenlegi bérnövekedés még elmarad az ászínvonal romlásától.

Ezt a folyamatot különösen erősíti az a tendencia, hogy egyre több munkáltató fél attól, hogy nem talál kellően kvalifikált munkaerőt, ezért magasabb bérköltségek mellett is megtartja a dolgozókat. Ráadásul a geopolitikai feszültségek hatására számtalan kapacitást telepítenek vissza Európába, amely a magasabb gyártási költségeknek köszönhetően tartósan magasabb inflációt eredményezhet Európában és az importált infláción keresztül Magyarországon is.

Összeségében egy nyomottabb gazdasági növekedésre és bőven jegybanki cél feletti inflációra számítunk középtávon, amely még beleillik a tankönyvi stagfláció fogalmába, bár kétségtelenül nem a legszélsőségesebb forgatókönyv.

Végleg megváltozhat az európai árampiac struktúrája

Az orosz-ukrán háború kirobbanása és az azt követő nyugati szankciók az átmeneti piac zavarok mellett számtalan folyamatot indítottak el, amelyek gyökerestül megváltoztathatják a korábban ismert gazdasági struktúrákat. Erre kiváló példa az európai árampiac eddig használt árazási logikája körül kialakult politikai diskurzus.