Repülőrajtot vett az idei erdőtűzszezon

Európában. Megvan rá az esély, ha kitart a felmelegedési trend, a mediterrán térségben a “nyári főszezon” a turizmus mellett jelentést nyer az erdőtüzek, a hőhullámok és a hőségriadók terén is.

Július 16-ig 1756 erdőtüzet regisztráltak EU-szerte, ami 273 százalékkal kontráz rá a 2006 és 2021 közötti átlagra. Elképesztő, hogy idén milyen korán vett lendületet mind a gyakoriság, mind az érintett területek frontján az „erdőtűzszezon”.

Egyébként a világ (az ökoszisztéma) legtermészetesebb dolga, hogy vannak erdő- és bozóttüzek. Viszont az már sokkal kevésbé normális (a most élő nemzedékek, a MI szemüvegünkön keresztül), ami az európai klímával történik.

Már tavasszal bőven átlag feletti hőmérséklet fűtötte a kontinenst, amitől egyrészt a Balaton-felvidéken parádésan terem most a papírforma szerint mediterrán füge, MÁSRÉSZT a “kataklizma” hőhullámok kialakulását, városok, sőt egész térségek evakuálását, erdők és mellette mezőgazdasági területek károsodását eredményezi Portugáliától a Nyugat-Balkánon át Törökországig.

Még a ködös Nagy-Britanniában is 40 fok feletti várható hőmérséklet borzolja kedélyeket a napokban, miközben Bibione mellett a tengerbe menekülnek a turisták, a horvát katasztrófavédők pedig az úton, felszerelésben alszanak – már amikor be tudnak ütemezni kis pihenőidőt.

Az ENSZ klímaügyi szervezete (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, IPCC) szerint a perzselően forró nyarak, ezzel együtt a hőhullámok és erdőtüzek (tovább és tovább) szapodorni fognak, hiszen a következő két évtizedben a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal fog növekedni. 20 éves becslés, kézzelfoghatóbb és vélhetően pontosabb, mint az 50 vagy 100 évre “előre riogatás”.

A “júliusi-augusztusi főszezon” erdőtűz-értelmet nyer Európában, már nem csak a turisztikáé. Sajnos.