Részvénypiaci korrekció: érdemes lassan lecsavarni az Amerika-kitettséget

Erős negyedéven vannak túl a globális részvénypiacok, sokak szerint már régóta érik egy kisebb-nagyobb korrekció. Mégis, az egyre intenzívebben lángoló geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági környezet kihívásai ellenére a Portfolio által megkérdezett szakértők – köztük Móricz Dániel – szerint nincsenek kizárva az újabb csúcsdöntések. Nem fognak idén unatkozni a kötvénybefektetők sem, a forint pedig könnyen áttörheti a 400-as szintet az euróval szemben. A kötvényalapokat vásárlóknak így érdemes körültekintőnek lenniük, a devizás alapok kereslete pedig felélénkülhet.

Árgyelán Ágnes / Portfolio.hu: Elég látványos kötvényhozam-emelkedés jellemzi eddig az évet, az amerikai 10 éves államkötvény akár az 5 százalékos szintet is áttörheti. Mi lesz a magyar kötvénypiacon, a 7 százalék körüli hozamszint már kedvező belépési pont vagy mehet ez még felfelé? Mit jelent mindez a kötvényalapokat vásárlóknak?

Móricz Dániel, a HOLD befektetési igazgatója: A vártnál jobb globális gazdasági konjunktúra és magasabb amerikai inflációs adatok hatására az idei évben emelkedtek a globális kötvényhozamok. A befektetők megítélése szerint csökkent a recessziós veszély. Ez a magyar kötvényhozamokat is felfelé tolta. Ezek a folyamatok a következő hetekben, néhány hónapban folytatódhatnak. Ugyanakkor a magasabb hozamszint és a vártnál későbbi amerikai monetáris lazítás, az emelkedő energiaárakkal karöltve idővel ismét fékezik majd a gazdaságokat, ráadásul az USA-ban fokozatosan romlik a munkaerőpiaci helyzet (csökken a kereslet). Összességében ez idővel visszafordíthatja a hozamemelkedést a fejlett piacokon. Ez befolyásolja a magyar állampapírpiaci folyamatokat is, de a tervezettnél sokkal nagyobb költségvetési hiány és – többek között a kétszámjegyű bérnövekedés miatt – nyártól ismét emelkedő hazai infláció következtében a magyar kötvényhozamok relatíve többet emelkedhetnek, illetve később magasabban ragadhatnak.

Mindezek alapján a hosszú hazai kötvényalapok megítélésem szerint jelenleg kevésbé vonzóak, mint a rövid futamidejűek.

A forint továbbra is gyengülő pályán van az euróval szemben, várakozásotok szerint mehet az árfolyam 400 fölé is a közeljövőben? Ez milyen hatással járhat az alapok értékesítésére és hozamteljesítményére?

Valószínűnek tartom, hogy az idei évben a forint árfolyama az euróval szemben jár majd a 400-as szint fölött is. Itt a globális kockázatvállalási hajlandóság alakulása mellett a hazai alapkamatpálya a legfontosabb tényező. Megítélésem szerint az MNB-nek már nincs túl sok mozgástere a kamatok vágására úgy, hogy annak hatására ne gyengüljön a forint árfolyama. A gyengébb forintárfolyam valószínűleg nem lesz érdemi hatással az alapok értékesítésére.

A lakossági megtakarításoknak már most is egy jelentős része tartósan devizában (főleg euróban, kevésbé dollárban) denominált befektetési alapokban van.

A forintban denominált befektetési alapok esetében is van mögöttes devizakitettség, tehát a forint gyengülése javíthatja a forintban kimutatott hozamokat. 

A kedvező növekedési adatok és a piaci no-landing várakozások mellett vannak most jó beszállási pontok az árupiacokon?

Hosszabb távon nézve az árupiacok a részvényekhez képest nyomottabb szinten vannak.

Személy szerint én arra számítok, hogy ebben az évtizedben a globális infláció magasabb szinten stabilizálódhat, egy ilyen időszakban pedig van helye az árupiaci befektetéseknek a portfólióban.

Meg kell azonban jegyezni, hogy hosszú távon az árupiacnál vonzóbbak a nyersanyagkapcsolt részvények, ugyanis utóbbiak fizetnek osztalékot. Másrészt, ahogy említettem, én a második félévben, de legkésőbb 2025 első harmadában érdemi globális gazdasági lassulásra számítok, egy ilyen környezetben pedig a nyersanyagok nem teljesítenek jól. Rövid távon pedig intő jelnek gondolom az olajár közel-keleti konfliktusra adott visszafogott reakcióját.

Mindezek alapján úgy gondolom, hogy nem most érdemes növelni az árupiaci kitettséget a portfólióban.

Várható-e nagyobb korrekció a részvénypiacokon vagy jönnek az újabb csúcsok? Mely régiók és vállalatok lehetnek felülteljesítők az alapkezelői kínálatban és miért?

Az optimista pozicionáltság alapján nem lenne meglepő, ha a következő napokban, néhány hétben folytatódna a nemrég kezdődött részvénypiaci korrekció. Ezt követően, amíg kitart a globális feldolgozóipari konjunktúra, addig még újra emelkedhetnek a globális részvénypiacok, akár új csúcsra is mehetnek.

Megítélésem szerint azonban ez már nem fog túl sokáig tartani és nincs is nagy tér további jelentős emelkedésre, amivel szemben egyéves távon jóval nagyobb kockázatnak gondolom az esést.

Érdemes tehát most a kockázati kitettséget, a részvények arányát óvatosabb, a hosszú távú átlagosnál alacsonyabb szinten tartani. Részvénybefektetések esetében mi mindig több éves távlatban gondolkodunk, aminek az előnye, hogy az 5-10 éves távon elérhető hozamokat leginkább meghatározó tényező a vásárláskori értékeltségi szint (1-2 éves távon mindazonáltal ez alig számít). Ezzel a hosszú távú szemlélettel most alapvetően az európai (mind néhány közép-kelet-európai, mind néhány nyugat-európai), valamint a latin-amerikai részvénypiacok a vonzóak, ahol az értékeltségi szintek – különösen az USA részvénypiacához képest – relative jóval nyomottabbak.

Véleményem szerint hosszabb távon Európában a részvények jóval vonzóbb befektetések a kötvényeknél, míg az Egyesült Államokban az inflációindexált állampapírok kedvezőbb alternatívát nyújtanak a részvénypiacnál.