Az elmúlt napokban, hetekben szinte másról sem szólnak a tőkepiaci hírek, mint az újabb és újabb csúcsokat döntő Nasdaq-ról és S&P 500-ról. A gyanútlan olvasóban az az érzet alakulhat ki, hogy minden részvény új csúcsokat dönget, szinte bármibe is tettük a pénzüket év elején, az már masszív pluszban kell legyen.
A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, csak sokszor nem annyira érdekes sajtóhírnek, mint egy-egy új csúcsot döntő részvény vagy részvényindex.
Azt kijelenthetjük, hogy az idei év valóban a technológiai részvények újabb fénykorát hozta el. A Covid-19 okozta esést az amerikai technológiai részvényeket tömörítő index, a Nasdaq alig két hónap alatt lerázta magáról. A világ főbb indexei azonban a mai napig is zömében mínuszban vannak év eleje óta. Kiemelve az előző linkből talán a legfontosabbakat:
Ebből azt azért már érezhetjük, hogy a szinte minden nap két szalagcímben kiemelt „új csúcson a tőzsdék” hír, talán nem is annyira a széles piacról szól. Tehát még sincs akkora rali a világon, hogy mindenkinek a kardjába kellene dőlnie, aki már januárban nem vett tőkeáttételesen bármilyen részvényt.
Persze, ha ez igaz is, akkor csak annyit jelent, hogy év elején bármilyen amerikai részvényt kellett venni? Hiszen a két legfontosabb amerikai index masszív pluszban van.
Sajnos ez az állítás sem helyes. A helyzet megértéséhez ássunk még egy kicsit lejjebb! Egy remek cikk bontja ketté az amerikai S&P 500 részvényt két kosárra. Egyrészt a leginkább felkapott 6 részvényelemre az úgynevezett „FANMAG” részvénykosárra, ami valójában a Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Microsoft, Alphabet (Google)) részvényeket jelenti, és az összes többi 494 részvényre, ami együtt az S&P 500-at alkotja. A cikk feltevése, hogy mindkét csoport nagyon drága szintekre jutott, de eltérő okokból. Ennek megértéséhez ezt az táblázatot elemezzük ki egy kicsit!
A táblázat első viszonyítási pontja, 2020 február 19-e, a Covid-19 okozta tőkepiaci pánik előtti utolsó nap, míg augusztus 31-e a másik. Ez alapján az indexet alkotó 6 kiemelt elem (a FANMAG részvények csoportja) a pánik előtt összesen 5.398 milliárd dollárt tett ki az S&P 500-ból, míg a többi 494 részvény 23.776 Mrd dollárt ért. Vagyis a FANMAG részvénykosár súlya együttesen 18,5 százalékot tett ki az indexből. Ez az arány augusztus végére 23,8 százalékra ment fel. Vagyis míg e hat részvény súlya az indexben 1800 milliárd dollárral nőtt, az összes többi index tag súlya 726 milliárd dollárral csökkent. Az egész index pedig pusztán 4 százalékkal értékelődött fel. Nagyon leegyszerűsítve a FANMAG részvények durva pozitív teljesítménye elfedte az összes többi elem negatív teljesítményét, jó színben tüntetve fel az egyébként átlagosan egyáltalán nem annyira jó színben lévő indexet.
A két csoport értékeltsége is erősen divergált ezen időszak alatt. A táblázatban feltüntetett trailing P/E, azt mutatja, hogy egy részvény aktuális ára hányszorosa annak elmúlt 12 havi egy részvényre jutó profitjának. E mutatón keresztül megvizsgálva az S&P 500 indexet azt láthatjuk, hogy míg az említett 494 részvény ára a korábbi eredményének 17,3 szorosáról 20 szorosára nőtt, addig a FANMAG részvények ára egy évi eredményük 33,6 szorosáról 40,9 szeresre nőtt.
Visszatérve az egymáshoz viszonyított értékeltséghez, a két csoport P/E alakulásának eltérő okai voltak. Míg a FANMAG részvények értékeltségi szorzója azért nőtt meg, mert az áruk sokkal gyorsabban nőtt ezen időszak alatt, mint az eredményességük, addig a többi 494 részvényé azért nőtt, mert az áruk kevésbé esett le, mint amennyit az eredményességük esett ugyanezen időszak alatt (az ugyanis csökkent és nem nőtt).
Összességében azokat az időket, amikor egy sokelemű indexet csak néhány alkotóelem tart pozitívban, miközben a többi elem fundamentumai gyengülnek (belülről rothad/romlik az index) érdemes nagyon óvatosan kezelni, ugyanis maga az index elveszti a gazdaság vagy a piac eredményességének objektív bemutatási képességét. Valójában az S&P 500 nem azért emelkedett tehát új csúcsra, mert az 500 legfontosabb amerikai vállalat többsége jó állapotban, növekvő profittal menetel előre, hanem azért, mert van 6 olyan nagy technológiai részvény, amelyet annyira megtéptek, hogy elkezdte a tech dominálni az indexet elfedve ezzel a többi indexelem relatív gyengeségét.
Ez persze nem jelenti feltétlenül az emelkedés végét (akkor sem, ha épp mostanában kezdődött egy már régóta várt korrekció), pusztán annyit jelent, hogy a piac állapotának jó megértéséhez nem elég (ilyen időkben) a két-három fő amerikai index hozamának ismerete. Éppen ezért érzem manapság túlzóan felületesnek, megtévesztőnek, alkalmanként téves hangulatkeltésnek azon híradásokat, amik mindössze a főindexek hozamáig ásnak a tőkepiaci hírek szalagcímeinél.
Minden kedves olvasónknak azt javaslom tehát, hogy olvassanak gyanakodva és ilyen időkben ne pusztán a szalagcímekből ítéljék meg a globális tőkepiacok és gazdaságok teljesítményét. Ha ugyanis tévesen érzékeljük a gazdaság és a tőkepiac „pulzusát” sokkal könnyebben hozhatunk hibás befektetési döntéseket tőkepiaci és nem tőkepiaci kérdésekben egyaránt.