Amikor a rezsicsökkentés viszi csődbe az országot

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rábólintott Argentína legújabb, ezúttal 44,5 milliárd dolláros hitelkeretére. Ez a huszonkettedik (!) IMF-deal 1955 óta – olvasható Vakmajom új bejegyzésében.

Mint írja, enélkül Argentína nem tudná törleszteni a hiteleit.

Amit az IMF kiró a segítségéért:

többek között le kell csökkenteni a lakosságnak nyújtott rezsitámogatást.

Az eltorzított, mesterségesen nyomott energiaárak miatt a támogatás elérte a fenntarthatatlan, 11 milliárd dolláros értéket, ez megegyezik a GDP 2,5 százalékával. Továbbá meg kell szüntetni a költségvetési hiány “teremtett pénzből” való finanszírozását, ami vágtató inflációt okozott (az elemzők 62 százalékos pénzromlást prognosztizálnak az idei évre).

Annak ellenére, hogy a jegybank 44,5 százalékra emelte az alapkamatot a múlt héten, még így is nagyon súlyos negatív reálkamattal küzd az ország.

Az árstop egy ketyegő bomba?

Hogyan lesz a hatósági árakból meg a rezsicsökkentésből száguldó infláció és államcsőd? – tette fel a kérdést az argentín példa mentén Vakmajom.

Így okoz – áttételekkel – a fenntarthatatlan rezsicsökkentés olyan inflációt, pénzromlást, aminek következményeként a lakosság végül úgyis megfizeti a valós árat, sőt, annál sokkal többet is.

Éppen a szegényeket, akik hónapról hónapra élnek, és nem tudnak például devizamegtakarítással vagy reáleszközökkel védekezni ellene, küldi a leginkább padlóra az ilyen infláció. Nincs ingyenebéd. Abban persze már senki sem hisz, hogy Argentína valaha letérne az áreltorzítások pusztító, populista útjáról.

Sajnos ez a kultúrájuk része lett:

a nép támogatást követel, a politikusok megígérik és teljesítik ezt. De nincs rá pénz, ezért inflációs adóztatással veszik el a lakosság pénzét az intézkedéshez. Örök körforgás.

Ráadásul a megújuló energiaforrások fejlesztése is elakadt, hiszen az eltorzított, mesterségesen nyomott energiaár akadályozza azt, ront az innovációk megtérülését.

Közben a boltokban eltűnt jópár hatósági áras alapvető termék. 1300 termék árát “rögzítették”, illetve havonta korrigálják, hogy mennyivel mehet fel az áruk. Ennek természetes következménye a hiány, aztán a további durva áremelkedés. A túlköltekező állam által generált inflációt nem lehet megszüntetni hatósági árral, azaz a piaci szereplők veszteségével.

Csak szigorú költségvetéssel és megszorításokkal lehet védekezni a pénzromlás ellen.

Olyan ez, mint az egyszeregy – mégsem jönnek le róla, mert népszerű. Olyan ez, mint a drog. Túl régóta szedik már.

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala