Duplán robban a román energiabomba

Tőzsdére jön a klímabarát vízerőmű és indul a fekete-tengeri gáz kiaknázása.

Napokon belül debütál a román tőzsdén az ország áramtermelésének bő negyedét adó Hidroelectrica, amely 100 százalékban klímabarát módon, károsanyag-kibocsátás nélkül állít elő áramot vízierőműveiben országszerte, többek közt a dunai Vaskapu erőműben is.

A bukaresti IPO az elmúlt évek egyik legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz térségünkben és kedvező ESG profilja miatt nem csak a régiós, hanem a nyugat-európai és tengerentúli befektetők érdeklődését is felkeltette. A meghirdetett ársáv közepével kalkulálva a vállalat piaci értéke, kapitalizációja hozzávetőlegesen megegyezik majd az OTP-jével.

Fondul-modell

A Fondul Proprietatea jó tankönyvi példa a kapitalizmusból Kelet-Közép-Európában: egy kárpótlási alapról beszélünk, amelyben a kezdeti lakossági kistulajdonosi kör piaci eladásain keresztül stabilizálódott a magas közkézhányad. A cégben mára túlnyomó részben intézményi befektetők érdekeltek Az alapot technikailag a Franklin Templeton amerikai alapkezelő menedzseli, aki összesen 1400 milliárd dollárnyi vagyont kezel globálisan.

A Fondul portfóliójának zászlóshajója a Hidroelectricában meglévő 20 százalékos kisebbségi részesedés. A többségi, 80 százalékos tulajdonos a román állam, aminek egy érvényben lévő jogszabály alapján nincs lehetősége privatizálni, azaz eladni a részesedését. Az uniós helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférésért azonban a román kormány vállalta többek közt, hogy tőzsdére viszi a Hidroelectricát. Ez pedig most kapóra jön a Fondulnak, aki így kedvező környezetben, magas áron értékesítheti portfóliójának „ékkövét”.   

A Fondul sikertörténetét jól jelképezi, hogy 2011-es tőzsdei bevezetése óta 620 százalékot termelt árfolyamemelkedés és osztalék formájában a részvényeseknek, ami bő 17 százalékos éves hozamnak felel meg román lejben. Nagyon kevés közép-kelet-európai részvény büszkélkedhet ilyen kimagasló, hosszú távú teljesítménnyel.

Kellett hozzá persze a világ számára kedvezőtlen, az áramtermelőknek viszont kedvező csillagállás is. A Hidroelectrica – ami a Fondul hivatalos eszközértékének 80 százaléka – jövedelmezősége EBITDA-szinten a 2,5-szeresére emelkedett a magas földgáz és széndioxid kvóta ár miatt megemelkedő áramárnak köszönhetően.

A Hidroelectrica egy igazi „fejőstehén”, hiszen fix, alacsony költséggel termel áramot, amit az érvényben lévő román extraadók és ársapkák mellett is jelentős profittal tud értékesíteni. A 20 euró körüli MWh-kénti termelési költséghez közel 110 eurós nettó értékesítési ár társul jelenleg. A bőséges profitból, az erőművek korszerűsítése és új erőművek építése mellett is marad bőven a részvényesek számára. Magas osztalékhozam és klímabarát profilja miatt nagy az érdeklődés a részvény iránt. Ugyanakkor az állami tulajdon és az energiapiaci folyamatokra való politikai érzékenység egy komoly kockázati tényező, akárcsak az áram árának alakulása, melyre a megújuló erőművek hosszú távú és robosztus térnyerése fokozatos leszorító hatást gyakorol a jövőben.

A romániai energiapiac sajátosságai

Románia különösen kedvező helyzetben van energiaellátása szempontjából térségünk országaihoz képest. Gázszükségletének csupán 20 százalékát kell importálnia, míg áramtermelésben önellátó. Viszonyításképpen: hazánk gázfogyasztásának közel 85 százalékát, villamosenergia-igényének pedig 20-25 százalékát importálja. Ráadásul Románia már vígan nettó gázexportőr lehetne, amennyiben időben belevágott volna a hatalmas, fekete-tengeri gázmező kitermelésébe.

Az, hogy mekkora érték az energiafüggetlenség igazán csak tavaly derült ki. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az országok makrogazdasági sérülékenysége nem csupán a GDP-arányos államadósságon és annak finanszírozhatóságán múlik, hanem az energiaellátás szerkezetén és árszintjén is. Az alábbi ábrán látható, hogy GDP-arányosan mekkora többletkiadást jelentett volna a gáz- és áramszükséglet fedezése, ha a 2022 augusztusi „háborús” csúcsárat kellett volna fizetni egy éven keresztül. Látható, hogy ez hazánk és Törökország esetében a totális gazdasági összeomlást, csődközeli helyzetet jelentette volna, míg keleti szomszédainknak meg se kottyant volna. Természetesen nem volt reális azt gondolni, hogy tartósan ilyen kibírhatatlanul magas szinten maradhatnak az árak, de a számok jól érzékeltetik, hogy relatíve kinek mennyire fáj(t) az energiakrízis.

Románia lesz az Unió legnagyobb gázkitermelője

Visszatérve a Fekete-tenger mélyén fekvő gázkészletben rejlő potenciálhoz… Az OMV Petrom múlt héten jelentette be, hogy „évtizedes” teketóriázás után végre nekilát a közel 4 milliárd eurós beruházásnak, ami 2027-től termel majd földgázt nem kis mennyiségben. Évente 7 milliárd köbméter tör majd stabilan a felszínre tíz éven át, mielőtt kezdetét veszi egy ütemesebb hanyatlás. Ez a mennyiség az Európai Unió fogyasztásának közel 1.5 százaléka, keleti szomszédunk 2022-es gázigényének 70, hazánk gázfogyasztásának közel 80 százaléka. Románia nettó exportőrré válik, amit Magyaroroszág kedvező lokációja és meglévő vezetékösszeköttetése miatt ki tud majd használni importigényének diverzifikálására, ellátásbiztonságának fokozására.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.