A recessziós félelmek és a világgazdaság minden régióban jellemzően rossz állapota ellenére már látszanak a következő évek vonzó befektetési lehetőségei. Ezekről, illetve a jelenlegi medvepiac okairól és tanulságairól fejtette ki a véleményét nemrég egy szakmabelieknek és partnereknek szóló háttérbeszélgetésen Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója, Cser Tamás vezető részvényportfólió-kezelő és Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője, Tuli Péter intézményi üzletágvezető moderálásával.
Móricz Dániel szerint az amerikai 10 éves reálhozam alakulásával lehet a legjobban összefoglalni, hogy mi is történt-történik idén a piacokon: brutális átárazódás. Szerinte az, hogy az említett reálhozam felment mínusz 1 százalékról plusz 1,5 százalékra, tehát 250 bázispontot emelkedett, azt jelenti, hogy lényegében minden eszközár leértékelődött, nagyjából 20-30 százalékkal.
A HOLD befektetési igazgatója elmondta, ez kihat az összes nominális és reáleszköz árára; részvényekre és kötvényekre egyaránt, illetve az ingatlanárakra is.
„Mivel a kötvények a részvényekkel együtt esnek, összességében a vagyonvesztés nagyobb, mint a 2008-2009-es válságban volt. A legnagyobb gond az, hogy idén eddig nem segített a diverzifikáció: ha valaki kötvényeket is tart a részvények mellett a portfóliójában, az nem javítja a helyzetet” – fejtette ki.
Szerinte nehéz rosszabb befektetési környezetet elképzelni a mostaninál: egy globális bear market, amikor recesszió előtt áll a világgazdaság nagy része és a jegybankok is szigorítanak a politikájukon.
Kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban különösen azok az eszközárak estek, amelyek iránt nagy mánia volt a megelőző években. Leginkább a nagy növekedési részvények voltak ezek, amelyeket az alacsony kamatkörnyezet nagyon magasra hajtott a Covid-járvány utáni pénzbőség időszakában.
„2022-ben, szeptember végéig a growth típusú részvények az MSCI World Indexben 31, a value típusú papírok „csak” 18,5 százalékot estek”
– emelte ki Móricz Dániel.
A befektetési igazgató szerint rövid távon, a következő 6-12 hónapban a kötvények vonzóbbak lehetnek a részvényeknél, azonban hosszabb távon, ha egy olyan tartós kötvénypiaci medvepiac alakul ki, mint mondjuk a 70-es években volt, a reáleszközben nagyobb a potenciál, mint a nominális eszközökben.
„Izgalmas reáleszközök a részvény, az ingatlan és a nyersanyag. Még pontosabban, az induló árazottsági szintek miatt, a value papírokat tartjuk vonzóbbnak, illetve néhány nyersanyagkapcsolt befektetést.”
Álom a néhány százalékpontos infláció
A külföldiek inkább vették a forintot, nem a spekuláció miatt esett nagyot az árfolyam. Lesz-e nagy munkanélküliség, mi vár ránk a következő években és évtizedben? A gáz ára fontos, de Európa szempontjából az áram ára a kulcs. A Forbes interjút készített Móricz Dániellel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Már látszanak a lehetőségek
„Bottom-up kialakulóban vannak vonzó lehetőségek a részvénypiac egyes szegmenseiben. Itt érdemes fokozatos vételekkel tervezni, az alacsony árazás mellett fokozatosan növeljük a részvénykitettségünket a következő hónapokban. Ebből a szempontól a HOLD-nak idén nagyon vonzó lett Közép-Európa, azon belül is a lengyel részvénypiac” – erről már Cser Tamás, az alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője beszélt.
A csúcsához képest a WIG20 (euróban) 40 százalék körüli mínuszban van. Az idei esés akkora, mint a koronavírus-járvány alatti lejtmenet volt, a 2008-as közel háromnegyede… A varsói börze azon a szinten van, mint 18-20 évvel ezelőtt volt, miközben ha figyelembe vesszük, hogy a lengyel gazdaság mennyit erősödött az elmúlt két évtizedben (GDP-növekedés, konvergencia az eurózónához), Cser Tamás szerint a részvénypiac árazása nem volt még ilyen alacsony 2004 óta.
„Ha a fundamentumokat nézzük, akkor úgy látjuk, hogy a lengyel gazdaság kisebb pofont kapott az energiaárak elszállásától, mint más régiós országok.”
A HOLD szakembere kiemelten beszélt a lengyel PZU biztosítóról, illetve a koppenhágai tőzsdén kereskedett Maerskről, a világ legnagyobb konténervállalatáról, mint lehetőségről.
Zsiday: magas kamatok nélkül lehetetlen
Zsiday Viktor a magyar makrogazdasági helyzetre, a forintra és a Citadella Alapra koncentrált. Elmondta, hogy korábban azt várta, hogy ha erős inflációs nyomással szembesül a jegybank, és nincs más választása, viszonylag magas kamatokkal fogja stabilizálni a forint árfolyamát.
„Ezt gondoltam év elején, amikor 360 volt az EURHUF-árfolyam… Ha megnézzük, mi történt idén, az összes kelet-közép-európai jegybank próbálta stabilizálni a saját devizaárfolyamát az emelkedő kamatokhoz és letörni az inflációt, amivel feljutottunk a 6-7-8 százalékos kamatszintig. Magyarországon a jegybank többször megingott, elvesztette a hitelességét, aztán újra próbálta felépíteni azt, aminek az lett a vége, hogy egy lose-lose szituációba kerültünk” – hangzott el Zsidaytól. A szakembernek az a véleménye, hogy ha a monetáris politika nem akarja végveszélybe sodorni a magyar gazdaságot, akkor legalább egy évre stabilizálni kellene a forintot magas kamatokkal.
A Citadellával kapcsolatban a portfóliókezelő elmondta,
- az alap legnagyobb része, körülbelül 1,5 évre IRS-eken keresztül berögzített, fix forint kamatozású eszközökből áll, amelyek éves hozama jelenleg körülbelül 16-17 százalék,
- mellette egy kisebb rész görög részvényekben, elsősorban bankokban van, a görög gazdaság hosszú távú pozitív kilátásaiban bízva,
- és a portfólióban van még egy határidős kereskedési rész, amely rövid és középtávú pozíciókkal operál.
A görög lehetőségekről itt és itt írtunk.
Kamatstop: érdemes belenyúlni a piaci folyamatokba?
Zsiday szerint a kormányzat olyan intézkedésekkel válaszol a gazdasági problémákra, amelyek ugyan rövid távon megoldást kínálnak, végeredményképpen felélik a jövőt.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.