Európa-bajnok a magyar sajtinfláció

Mennyire igazolják vissza az európai országok legfrissebb, szeptemberi inflációs adatai azt a fogyasztóként szubjektíven hónapok óta egyre erősebben érzékelhető jelenséget, hogy a boltban vásárolva, akár itthon, akár Európában, egyes európai sajtok relatíve olcsóbbak lettek, mint a magyar sajtok, mert a magyar annyira megdrágult? Hogy egy holland gouda, francia brie és camembert, ír cheddar, olasz mozzarella, gorgonzola, provolone, pecorino kevesebbe kerül, mint a honi versenytársai, már ha vannak? Vakmajom szerint abszolút mértékben.

A magyar sajtinfáció vezet Európában, majd 70 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt. Eközben a holland ráta 21,4, az olasz 12,6, a francia 12,4, az ír 11,4 százalékos. Ezzel a több mint 50 százalékpontos (!) inflációs többlettel a magyar sajtok zöme egész egyszerűen versenyképtelenné vált, hiszen a fizetőeszköz eközben csak körülbelül 15 százalékkal értékelődött le egy év alatt.

Az is kiviláglik ebből, hogy ennek a vágtázó élelmiszerinflációnak elsősorban belső okai vannak. Például a piaci árakba való beavatkozások és élelmiszerkereskedelemre kirótt „büntetőadók”, illetve az augusztus végi csúcson megvásárolt gáz költségének szétterítése a gazdaságban. Ezek híján annyi lenne a „sajtinfla”, mint a szomszédos államokban; 20-30 százalék, ami szintén sok, de nem 70 százalék.

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

Devizába vándorolnak a magyar megtakarítások

Erősen nő a devizabetétek aránya a bankoknál, amiből arra következtethetünk, hogy a lakosság kezdi elveszíteni a hitét a magyar fizetőeszköz tartós értékében. A megtakarítók inkább devizabetétben helyezik el vagyonukat, amire ugyan kisebb kamatot kapnak, de erősebb/stabilabb devizában denomináltak.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.