Cseberből vederbe? – Olaj, hidrogén és a Saudi Aramco

A Szaúd-Arábiában található Aramco – a többi kőolajtermeléssel foglalkozó vállalathoz hasonlóan – a tavalyi év után rekordprofitról számolt be, amelyet többek között az osztaléknövelésre és jövőbeli beruházásokra fog költeni. A nyilatkozataik viszont hirtelen jöttek és eléggé szűkszavúak voltak, sokat hagyva így a képzelőerőre. Vajon az energiaipar legmeghatározóbb játékosa hogy tervezi felhasználni történelmi bevételét, és esetleg diverzifikálni termelését?

A Saudi Arabian Oil Group, egyszerűbben Aramco, a világ legnagyobb kőolaj- és földgázipari vállalata. Piaci értékét nézve a cikk írásakor két tech-óriás, a Microsoft és az Apple mondhatja csak el, hogy többet ér, így a maga közel 1,9 ezer milliárd dolláros értékével harmadik helyen áll a világranglistán. A Saudi Aramco kontrollálja a világ legnagyobb onshore és offshore olajmezőjét, ezeken kívül még több száz másikat, változó méretekben. A kitermelés egyszerűbb és gyorsabb, mint a kanadai, vagy venezuelai olajmezők esetében, ennek köszönheti népszerűségét és versenyképességét is a piacon. 2019-ben került fel hazai tőzsdéjükre, a szaúd-arábiai Tadawulra, az IPO-jával (elsődleges részvénykibocsátásával) pedig bevonult a történelemkönyvekbe: az Alibaba 2014-es 21,8 milliárd dolláros tőkebevonására majdnem 4 milliárdot vert, így a mai napig a legnagyobb értékű elsődleges részvénykibocsátás az Aramco-nak tudható be. A vállalat azonban közel sincs a publikus tulajdonosszerkezethez, még most is több mint 98 százaléka a szaúdi állam kezében van.

Az állami részesedés miatt erősen összefonódott a cég és az anyaország gazdasági teljesítménye. A múlt évi 161 milliárd dolláros nettó bevételével több tényező együttesének köszönhető: az orosz-ukrán háború és a szankciók, az OPEC megnövelt termelése, ezenkívül a kínai és indiai piac igényei mind pörgették az olajbizniszt. A háború kitörését követően a tetőponton a Brent típusú olaj ára a 127 dollárt is elérte, majd nyáron újból 125 dollár körül mozgott, azóta csökkenő trendet figyelhetünk meg.

A Brent olaj árának alakulása 2022-2023 tájékán
Forrás: Tradingview

A temérdek mennyiségű bevételük miatt a harmadik negyedévhez képest 4 százalékkal emelték az osztalékot, ami a szaúdi államnak 19,5 milliárd dolláros kifizetést eredményezett.

Noha Európát igen rosszul érintette a háború, Kínát pedig a járványhelyzet, jelenleg úgy néz ki, hogy Ázsia gyorsabban fog stabilizálódni és visszatérni a normál kerékvágásba. Ez kedvez az Aramco-nak, mivel legfőképpen ezt a piacot szeretné kiszolgálni (Észak-Amerika és Európa mellett). Egyes becslések szerint a kínai gazdaság újraindulása miatt 2023-ban a 100 dolláros hordónkénti árat is újra elérhetjük. Amin H. Nasser, a cég vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy számításaik szerint év végére a napi olajfogyasztás el fogja érni a 102 millió hordót, mely új rekord jelentene. Szerintük az olaj és gáz még jó ideig meghatározó energiaforrás lesz, ezért kritizálják is a nyugati társadalmakat, amiért ilyen rapid módon próbálnak átszokni alternatív energiaelőállítási módokra.

Az Aramco 2022-es olajkitermelése
Forrás: Bloomberg

Ezen elképzelések mentén az Aramco 2027-re 13 millió hordó/napra szeretné növelni kőolajkitermelését, valamint 50 százalékkal bővíteni földgázkitermelését.

Ellentétes kijelentések

Azonban az előbb leírt becslések ellenére a szaúdiak úgy gondolják, hogy a jövőben nem fognak az olajtól függeni. 2030-ra a nem olajból származó bevételekből szeretnék fedezni az állami költségvetés több mint harmadát. Az ehhez szükséges fejlesztéseket persze olajprofitból fogják megvalósítani, mint ahogyan tették eddig is: mind a munkahelyteremtés, mind az infrastrukturális fejlesztések jó részét az olajbevételekből finanszírozták.

Az Aramco átalakulása így szükségesnek tűnik ahhoz, hogy az állam víziójába és jövőképébe passzoljon. Már 2019-ben kacsingattak a Sempra Energy Texasban található Port Arthur-i LNG-terminálja felé, azonban a koronavírus közbeszólt és azóta nem kaptunk újabb fejleményeket egyik féltől sem. Ezek alapján gondolhatjuk, hogy az új irány az LNG lenne, mely egyre népszerűbb (szintén az orosz-ukrán háborúra visszavezethetőleg).

Aki viszont erre fogadott, az könnyen elveszítheti tétjeit. Ugyan Szaúd-Arábia rendelkezik a világ egyik legnagyobb földgáztartalékával, viszont ezt nem feltétlenül szeretné LNG-termelésre használni. Helyette a Jahrufa mező kiaknázásával kék hidrogént termelne, amivel a jövőben kizárólagos piacvezető szerepet szerezhet. A kék hidrogén földgáz és vízgőz felhasználásával készül, az előnye, hogy a CO2 a termelés során tárolókba kerül, ezt később pedig más folyamatokhoz is felhasználhatják. Az Aramco állítólag 2024-től tervezi megkezdeni a kitermelést és feldolgozást, a nagyobb mennyiségű exportok beindulását pedig 2030-ra saccolják. Ez rendben is van, hiszen jelenleg nincs még akkora kereslet a kék hidrogénre, viszont 3 évtizeden belül akár 700 milliárd dolláros is lehet a piac, amelynek jelentős részét a Saudi Aramco, valamint maga Szaúd-Arábia kontrollálná.

Amin H. Nasser, a Saudi Aramco elnök-vezérigazgatója
Forrás: Linkedin

A kék hidrogén mellett zöld hidrogént is szeretnének termelni, Abdulazil herceg szerint pedig Szaúd-Arábia képes a legolcsóbban ezek előállítására. A zöld hidrogénnél elektrolízis alkalmazásával hidrogén és oxigén keletkezik, ezért ez lenne a preferált eljárás környezetvédelmi szempontból. A zöld hidrogén lehet a hosszú távú nyertese a harcnak, viszont az átmeneti időben, becslések szerint akár 30 éven keresztül a kék hidrogén dominálhat, áthidalva az űrt a fosszilis és a teljesen zöld energiafelhasználás között.

Szaúd-Arábia így valóban megvalósíthatja, hogy ne legyen szinte teljes mértékben kiszolgáltatva a világ olajfelhasználásának – helyette egyszerre az olaj és földgáz/hidrogénfelhasználástól fog függeni a királyság gazdasága. Lehet ezt sokan egy merész vállalkozásnak tartják, de ha alapnak azt vesszük, hogy szimplán az olaj hova juttatta az országot, lehet mégsem néznek olyan kockázatos évtizedek elé, mint azt elsőre gondolnánk.

A cikk szerzője Nemes Bálint, a Budapest Investment Club tagja

Akinek nem inge a környezet védelme

Érdemes áttekinteni, hogy egyes szereplők, szerepkörök, társadalmi és foglalkozási csoportok esetén a környezetünk védelméhez milyen eszközök állnak rendelkezésre és milyen korlátokba lehet ütközni. A korlátok itt a szerepből, funkcióból erednek, személytől, szándéktól, képességtől függetlenül.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.