Oroszországgal sportüzletelni nem kell félnetek jó lesz

Alighanem mindenki számára ismerős a két tűz közé szorult esztergomi érsek, Merániai János híres kétértelmű mondata. A világ éppen ilyen utat járt be Oroszországgal a sportélet területén az elmúlt évtizedekben.

Az autokrata vagy abba az irányba haladó államok az elmúlt időszakban nem véletlenül célozták be a sportot, mint politikai eszközt, hiszen ezzel nagyon könnyedén legitimálhatták rendszereiket és növelhették mozgásterüket. Mint arra a korábbiakban már rávilágítottam, a sport egyre távolodni látszik Európától, és ebben kiemelt szerepe van Oroszországnak.

Felsorolni is nehéz volna, hogy mennyi esemény került az egykor rettegett birodalom hazájába.

A legnagyobb, természetesen, a 2018-as labdarúgó-világbajnokság volt, amelynek odaítélése nem kis megrökönyödést váltott ki, hiszen a pályázók között olyan nagyágyúk szerepeltek, mint Anglia, közösen próbálkozó tandemek; Portugália és Spanyolország, valamint Belgium és Hollandia. Ez a siker lett a koronaékszer az orosz sport terjeszkedési törekvésein.

2018-as világbajnokság kabalája Moszkvában Forrás: Shutterstock

Szisztematikus építkezés

2013-ban az atlétikai világbajnokság, 2014-ben a téli olimpia, 2015-ben az úszó-világbajnokság tette székhelyét a Nagy Medve hazájába. Érdekesség, hogy a Formula-1 is éppen 2014-ben indult útjára, hosszú halogatás után, Putyinéknál. Ezt az időszakot a 2014 elején kezdődő krími konfliktus teszi különösen pikánssá, mely szemmel láthatóan nem váltott ki a jelenlegi háborúhoz hasonló érzelmeket és reakciókat a a rivális világhatalmakból.

Érdekesség, hogy 2008-ban az emlékezetes Manchester United-Chelsea Bajnokok Ligája finálé Moszkvában került megrendezésre és 2022 májusában Szentpétervár adott volna otthont a legrangosabb sorozat döntőjének.

A Gazprom 2012-től lett a Bajnokok Ligája egyik főszponzora. Ebből a történetből nem lehet kihagyni a médiában manapság sokat látott Roman Abramovicsot, aki a Chelsea 2003-as megvásárlásával robbantotta a bombát. Ez volt az első igazi momentuma annak, hogy a 90-es éveket megszenvedő Oroszország egy új vezető irányítása alatt olyan mennyiségű oligarcha réteget termelhet ki, amely visszaköszön a történelem színpadán – és ennek biztosan sokan nem örülnek majd.

Abramovics olyan mintát szolgáltatott, amelyet ma már magától értetődőnek tekintünk, hiszen

a PSG, a Manchester City is keleti kezek birtokába került, akik mellette olyan kluboknál nyertek befolyást mint az FC Barcelona vagy újabban a Newcastle United.

2003 korai időpontnak tűnhet történetünkben, de a Formula-1-projekt az évezred végén hatalomra lépő Putyin-érát követően szinte azonnal elindult, ám végül csak közel másfél évtized után vált valósággá. A téli olimpiát és az atlétikai-világbajnokságot 2007-ben, a labdarúgó-világbajnokságot 2010-ben nyerte el Oroszország.

Spotify Stadion lesz az FC Barcelona otthonából

Ilyen az, amikor egy fociőrült techvezér óriási szponzorációs együttműködést kínál fel egy küszködő sztárcsapatnak.

Helyet kér Katar

A katari terjeszkedés pedig lényegében Oroszország nyomulását követte (és másolta). Az FC Barcelona mezén 2011-ben jelent meg a Qatar Foundation, amely non-profit egyesületként hivatkozik magára az oktatás, a kultúra és a tudomány területén. A 2022-es világbajnokság elnyerését egyszerre osztották ki a 2018-assal, így a világ duplán megrökönyödhetett a döntésen, a nagy világgazdasági válság kellős közepén.

A katarnak ítélt világbajnokság a korrupciós háttéren túl a futballszakmai helyzetet tekintve is komoly fejtörést okozott,

hiszen az időjárási körülmények miatt végül télen kell megrendezni a labdarúgás legrangosabb eseményét. Ilyenre még korábban soha nem volt példa. A katariak a PSG 2011-es megvásárlását sem véletlenül ütötték nyélbe. A tulajok alaposan számoltak azzal, hogy Párizs remek hely lehet szebbé varázsolni Katar presztízsét és üzleti ügyeit. Katar ráadásul 2015-ben megrendezhette a férfi kézilabda-világbajnokságot, 2019-ben az atlétikai világbajnokságot, 2024-ben pedig az úszó-világbajnokság is oda költözik majd.

2022-es világbajnokság helyszíne Forrás: Shutterstock

Hogy csinálja Kína?

Oroszország, Katar és az egyéb arab országok mellett meg kell említenünk Kínát, amely az olimpián át az úszó-világbajnokságtól az atlétikai világbajnokságig ugyanazt az utat járta be, mint a keleti társai.

Mellette kínai érdekkörök különböző befolyást szereztek olyan futballklubokban, mint az Atletico Madrid, az Internazionale vagy éppen a Wolverhampton Wanderers.

Továbbá nehéz volna elmenni amellett is, hogy a 2021 nyarán megrendezett Európa-bajnokságon kis túlzással több volt a kínaiakhoz köthető reklám (Vivo, Hisense, Alipay, Tiktok), mint az európai. Az igazi nagy ugrás viszont még várat magára. Ez a még nagyobb európai klubokban való megjelenést és a labdarúgó-világbajnokság megrendezését jelentené, de Kína nem zárkózna el egy újabb olimpia ötletétől sem, ezúttal Sanghajban és környéken, 2036-ban.

A kérdés az, hogy Európa vezetői, a labdarúgás nemzeti döntéshozói és a sok tekintetben európaiakból álló szakmai bizottságok milyen stratégiát választanak. Ezek a körök könnyen összefonódhatnak, szövetkezhetnek, és az orosz-ukrán háború felülírhatja az eddigi megszokásokat.

Ezért lesz érdemes árgus szemekkel figyelni Kína szerepét a következő hetekben, hónapokban, hiszen sorsdöntő fordulatoknak lehetünk szemtanúi, amelyben a nyugati világ talán felhúzza a kesztyűt ebben a küzdelemben.

Szerző: Sziklai Attila